GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Kontur Pál képviselő úr szólt róla, hogy az 1989. évi VII. törvény az, ami a sztrájktörvényt megjeleníti. Szeretném jelezni, hogy amikor ennek a törvénynek az elfogadására sor került - biztos többen emlékeznek rá, hiszen vannak itt olyanok, akik e Ház falai között ültek abban az időszakban is -, akkor a sztrájkjog elfogadása mellett volt másik két jogosítvány, ami részben megszűnt vagy megszűnik. Volt az együttdöntés jogosítványa és a vétójog. Nem tudom, hogy ez felidéz-e bármelyik képviselőtársamban bármit is. A vétójog korlátozásra került, az együttdöntés jogosítványa pedig bizonyos esetekben megszűnt, pont azért, mert a sztrájkjog volt és ma is az a jog, amely a sérelmek esetében a végső tiltakozás eszközeként fogható meg. Ez az egyik dolog, ami fontos, és ezt is mérlegelni kellene akkor, amikor a sztrájkjog megváltoztatásáról gondolkodnak.

A másik dolog - még egyszer hangsúlyozom - a nem elégséges, illetve az elégséges szolgáltatás kérdésének a tisztázása, mértékének és feltételének a megállapítása, a törvényi keretek közötti megállapítása - nem megállapíthatja, hanem a megállapítása. Kontur Pál képviselőtársam, akkor haladunk abba az irányba, amiről ön is beszél, te is beszélsz, ha nem a feltételes kategóriákat alkalmazzuk, hanem a törvény taxatíve, egzakt módon előírja ezeket a dolgokat - ma nem írja elő. Ahhoz, hogy ezt előírják, kellenének a társadalmi egyeztetések, az OÉT-tel való egyeztetés a nemzeti együttműködés jegyében.

Köszönöm szépen, alelnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu