DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez a jelentős törvényjavaslat a korábbi évek hagyományához képest - amikor is a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP azért az energetikai előterjesztéseket egyeztette - jelentősen eltér. Ugyanakkor a délelőtti gazdasági bizottsági vitában - egyébként a 20. számú ajánlási ponttal kezdem majd a hozzászólásomat - volt néhány találkozási pont. Én a most kifejtett érveléssel szeretném, ha ez tudna haladni és erősödni.

Az ajánlás 20. pontjában az előterjesztést olyan értelemben szeretnénk módosítani, hogy a megítélésünk szerint nagyon nagyvonalúan tett határidő-módosításokra ne kerüljön sor. A hatályos rendelkezések alapján ugyanis az idegen ingatlanon megépült földgázelosztó engedélyek tekintetében szolgalmi jog bejegyzésére és a tényleges állapotnak megfelelő szabályozott körülményeknek megfelelő állapot kialakítására az engedélyeseknek összesen több mint hat év, az utolsó határidő-módosítástól számítva pedig másfél év állt a rendelkezésére, vagyis 2009. december 31-éig kellett volna rendezniük az ingatlan-nyilvántartásban a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos ügyeiket. Ezen időszakban a földgázszállító vezetékekkel kapcsolatos hasonló jellegű problémakör nem vetődött fel.

A törvényjavaslat fenti rendelkezése továbbra sem fogja ösztönözni az engedélyeseket arra, hogy a rendezett állapotok megteremtése érdekében eljárjanak, inkább két-három évenként kezdeményezik majd a szabályozás megváltoztatását és a határidő meghosszabbítását. Mindez nem segíti elő a jogbiztonság erősítését Magyarországon, hiszen az ingatlanokkal kapcsolatos körülmények teljes körű és hiteles megismerhetősége továbbra sem biztosított, a tulajdonosok jogbizonytalansága fennmarad. Általános érvényű észrevétel, hogy az Orbán-kormány törvényjavaslatának fenti, a törvényjavaslat szövegéből elhagyni javasolt rendelkezései tehát egyértelműen a piacon jelen lévő nagyobb ágazati szereplők részére nyújtanak egyoldalú kedvezményeket.

Az energiaellátási ármoratórium 2010. júliusi bevezetése óta a kormány és az energiapiaci szereplők között folyamatos tárgyalások zajlanak, amelyek a nyilatkozatok alapján a Fidesz szerint átláthatóbb árszabályozás kialakítására irányultak, a jelen törvényjavaslat alapján viszont olyan eredményre vezettek, amely a szolgáltatások minőségének csökkentését és a nagyobb piaci szereplők piaci pozícióinak megerősítését jelenti. Ilyen kedvezményeket jelentős számban tartalmaz az egész törvénycsomag. Ez utóbbiak közé tartoznak különösen a különadók áthárítását tiltó szabályoknak a villamos energiáról szóló törvényből és a földgázellátásról szóló törvényből történő elhagyásáról, a fogyasztók áram-, illetve földgázellátásból történő kikapcsolásának egyszerűsítéséről vagy a versenypiaci kereskedelem feltételeinek szigorításáról szóló rendelkezések. Az átláthatóbb árszabályozás megteremtésére irányuló erőfeszítések ugyanakkor eddig teljesen kudarcba fulladtak. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a törvényjavaslat 18. §-ának elhagyását és a hatályos szabályozás fenntartását, amellyel a piac szereplőinek szigorúbb, fegyelmezettebb magatartását és a fogyasztók nagyobb védelmét kívánjuk szolgálni.

A 31. ajánlási pont; a törvényjavaslatnak a villamosenergia-törvény 9. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése alapján annak hatálybalépését követően kizárólag a legfeljebb 2 megawatt beépített névleges teljesítőképességű gázmotoros kiserőművek vehetnek majd részt az úgynevezett kát-rendszerben. A kát-rendszerben történő részvétel meghosszabbításáról szóló határozatok eltérő törvényi rendelkezések hiányában ettől az időponttól ellentétesek lesznek a törvény rendelkezéseivel. Mindez azt jelenti, hogy a törvényi rendelkezés hatálybalépésétől kezdődően - függetlenül a beruházások megtérülésétől - a megváltozott szabályokat kell alkalmazni, vagyis jelentős számú kapcsoltan termelő erőmű kerül ki a kedvezőbb átvételi rendszerből. Ez várhatóan számos városban fog jelentős mértékű távhőár-emelkedést okozni vagy ellátásbiztonsági problémák is felléphetnek, mert ezeknek az energetikai berendezéseknek a működését eleve a kapcsolt termelésre tervezték.

Az ajánlás 33. pontjához szeretnék indoklást fűzni. A hazai megújuló energia szerepének erősítését nem segíti elő a kötelező átvételi rendszer tervezett átalakítása. Ez nemcsak energetikai kérdés, hanem legalább ugyanilyen mértékben környezetvédelmi, vidékfejlesztési, mezőgazdasági kérdés is. Az elmúlt években azért ért el Magyarország számottevő sikereket, azért teljesítettük az EU-s kötelezettségeinket jobb arányban, mert hosszú távú, kiszámítható törvényi szabályozást alkottunk.

A kötelező átvételi tarifarendszer valamennyi lényeges szabályának rendeletbe történő átrakása, tehát egy alacsonyabb szabályozás alá történő rendelése veszélyezteti a megújulóenergia-termeléssel, -felhasználással kapcsolatos célkitűzések és kötelezettségvállalások teljesítését, hiszen a stabil jogszabályi környezetbe vetett befektetői bizalmat gyengíti ez a jogszabályi módosítás, hogy nem törvény szabályozza ezek után az átvételi rendszert.

A tervezett átalakítás mindezeken túl lehetővé teszi, hogy a kitűzött 14,2 százalékos megújulóenergia-részarány jelentős részét ne hazai forrásból, hanem a környező országok importjából teljesítse Magyarország. Ezzel nem a magyar gazdaságot támogatjuk, hanem a környezetünket, ami zöldenergiáról lévén szó, nem biztos, hogy célravezető.

A kát-rendszer tervezett átalakítása hírének megjelenését követően ugyanakkor jelentősen nehezebbé vált a megújuló energiaforrást felhasználó projektek finanszírozási feltételeinek megteremtése, tehát a piac nagyon érzékenyen és negatívan reagált erre a még hatályba sem jutott, csak előterjesztés szintjén meglévő szabályozási változtatásra. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a hatályos szabályozás fenntartását.

Az ajánlás 37. pontjához szeretnék indoklást fűzni. A módosító javaslat célja a törvényjavaslat hiányos szakmai előkészítettségéből eredő hivatkozási pontatlanságok kijavítása. A törvényjavaslat a fenti kisebb hivatkozási pontatlanságokon túlmenően egyébként számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fogyasztók kárára a piacon jelen lévő nagyobb szereplők részére biztosít egyoldalú kedvezményeket. Nem mondom, hogy ez a különadó áthárításának ellentételezése, de egyoldalú előny a piaci szereplők számára. Az energiaellátási ármoratórium 2010. júliusi bevezetése óta nem ez lesz az egyetlen ilyen akciója a kormánynak. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet, mert nem erre tett ígéretet.

Az ajánlás 41. pontjában a törvényjavaslat 41. §-ának a módosítását javasoljuk, amely a villamosenergia-törvény 31. § h) pontja helyébe javasol módosítást.

(0.30)

A módosító javaslat célja az ügyfélszolgálati irodákra vonatkozó szabályozás hatályos szabályainak a fenntartása és a fogyasztók jelenleg megszerzett jogainak a biztosítása. A törvényjavaslat alapján az ügyfélszolgálatok fenntartási szabályai egyértelműen az elosztó társaságok számára válnak kedvezőbbé, a fogyasztók számára hátrányosan módosulnának, így indokolt a hatályos szabályozás fenntartása, tehát ezt fogyasztóvédelmi szempontból tartjuk fontosnak, hogy ne csorbuljanak a fogyasztói érdekérvényesítés lehetőségei.

Az ajánlás 44. pontjában a villamosenergia-törvény V. fejezetének módosítását javasoljuk az előterjesztéstől eltérő módon. A módosító javaslat célja a fogyasztók ellátásból történő kikapcsolásával, illetve az ügyfélszolgálatok létesítésével, fenntartásával kapcsolatos hatályos szabályozás fenntartása, ezért a módosító javaslat pontjai szoros tartalmi összefüggésben állnak egymással. A törvényjavaslat alapján az ellátásból történő kikapcsolás szabályai egyértelműen a szolgáltató társaságoknak fognak kedvezni a fogyasztókkal szemben. A jelenleg hatályos 3 havi lejárt számlatartozás helyett a törvényjavaslat alapján már egyetlen, 60 napon túl lejárt számlatartozás esetén is lehetővé válik az ellátásból történő kikapcsolás. A törvényjavaslat indokolatlanul különbséget tesz az egyetemes szolgáltatásban részesülő felhasználók között, így lehetővé teszi, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztókat hamarabb kikapcsolhassák a szolgáltatók az ellátásból.

Változik az egyeztetési kötelezettség terhe is, ugyanis a hatályos szabályozás alapján a szolgáltatónak kell kezdeményeznie a fizetési haladékról, kedvezményről szóló tárgyalásokat.

A törvényjavaslat jelen változata alapján ez a fogyasztót terheli. Ugyancsak kedvezmény a szolgáltatóknak, hogy a késedelem miatti értesítések száma és minősége is számukra kedvezőtlenül változik.

Elnök úr, szeretném megkérdezni: ha az első hozzászólásomban kimerítem a 15 percet, akkor egy következő hozzászólásban haladhatok tovább az ajánlási pontok mentén? (Derültség.)

Forrás: parlament.hu