DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban súlyos problémákat vetett föl, és jelzi ez a fölszólalás is, hogy milyen súlyos, mély válságba került az elmúlt időszakban a magyar mezőgazdaság és benne a magyar vidék. Nem véletlen, az a politika, ami az elmúlt időszakban uralkodott Magyarországon, nem a helyi közösségeket, nem a családokat, nem a települési közösségeket, nem a gazdaközösségeket erősítette, hanem a multinacionális tőke érdekeit szolgálta. Azt hiszem, ebben a kérdésben tökéletesen egyetértünk. Mi magunk is abból indulunk ki, hogy a változtatás fő iránya épp ebben kell hogy bekövetkezzen.

Inkább beszéljünk arról, hogy milyen lehetőségeink vannak, illetve mit tett a kormány, tehát ne hátratekintsünk most már, hanem valóban előre. Jelezni szeretném mindenekelőtt, hogy napokon belül széles társadalmi vitára kerül az a nemzeti agrár-, vidék- és környezetstratégia, amely 10-15 éves távra meghatározza a fő irányokat, és amelyekben, azt gondolom, örömmel fogja fölfedezni képviselő úr is részben azokat az elemeket is, amiket volt szíves említeni, hiszen ezek között jó néhány olyan van, amelyek valóban fontosak a helyi gazdaság és a helyi társadalom megerősítésében.

(9.30)

Az éhezéssel kapcsolatban először - mert valóban súlyos probléma, különösen a gyerekéhezés -: elfogadhatatlan egy civilizált európai országban, hogy olyan mértékben elterjedt a gyermekek éhezése, amilyen mértékben ez az elmúlt időszakban Magyarországon bekövetkezett. Éppen ezért kiemelt kérdésként kezeli a kormány az éhezés problémáját. Hadd említsek három olyan elemet, amelyet nagyon határozottan alkalmazni fogunk. Az egyik a szociális élelmiszerprogram, amellyel éveken keresztül nem élt az előző kormány, pedig az Európai Közösség kereteket biztosít rendelkezésre annak tekintetében, hogy részben az árufeleslegeket levezessük, ha keletkeznek, és ezeket a szociálisan rászoruló csoportokhoz juttassuk. Ezek feldolgozásával egyúttal munkahelyeket is teremtünk.

Szeretném jelezni, hogy az ez évi költségvetésben, annak ellenére, hogy egy kirabolt országban vagyunk, és üres a kassza, az iskolatejprogram - amely sok gyerek számára az egyetlen élelemhez jutási lehetőséget jelenti - forráskeretét a duplájára emeltük. Ugyanígy megemeltük az iskolagyümölcs-program forráskeretét is, vagyis igyekszünk valóban az egyik legsúlyosabb problémán, az éhezés problémáján segíteni. De valóban generális megoldás kell, ezek csak pótcselekvések.

Én is azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb út - és ezt a kormányprogram is tartalmazza - az élelmiszerlánc lerövidítése. Ezért mondjuk azt, és a kormányprogramban meghirdettük, hogy a legfontosabb piac számunkra a helyi és a hazai piac. Tarthatatlan az az állapot, ami egyébként a világban általánosan kialakult, és aminek katasztrofális élelmiszer-biztonsági és minden egyéb hatását, a helyi gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását is látjuk, amit példaként szoktam egy elemzésből fölhozni, hogy egy átlagos sárgarépa, amit két kilométerre meg lehetne termelni onnan, ahol elfogyasztják, ma, ha bekerül a világkereskedelmi őrületbe, 1847 kilométert utazik a földtől az asztalig.

Nos, ezen a folyamaton kell változtatni, meg kell fordítsuk az irányát az élelmiszer-ellátásnak, belülről kifelé kell az élelmiszer-ellátásunkat megszervezni, vagyis először magunknak és a közeli városnak, a térségünknek termeljük meg a szükséges élelmiszert, azt követően az ország számára termeljük meg, mert nemzetbiztonsági kérdés a biztonságos élelmiszer-ellátás, és azt követően az export következik, ami szintén nagyon fontos számunkra, mert fontos bevételi forrásunk, és a Kárpát-medence kiváló lehetőségeket kínál egyébként az élelmiszer-termelésre.

Mik azok a lépések, amik eddig is segítették már ennek a koncepciónak a kibontását? A kistermelői rendeletet hoznám ide, ami lehetővé teszi egyszerűen, hogy helyben értékesíthesse a gazda a saját termékét. A piac másik oldala elkezdett épülni azzal, hogy a közbeszerzési törvényt módosítottuk, vagyis a közétkeztetésben meg lehet venni a helyi gazda termékét. Készül a magyar termék rendelet - hamarosan vitára bocsátjuk -, amely nagyon fontos lesz, hiszen végre definiáljuk azt, hogy mi is az a magyar termék. Ma magyar terméknek minősül Magyarországon az, ha egyetlen művelet Magyarországon történt, vagyis átcsomagolják. Azt hiszem, ez külön is megérne egy misét, és ezen a területen nagyon sok teendőnk mutatkozik.

A fagyasztott hús rendelettel most fordulunk az Európai Közösséghez, hogy ne lehessen akármilyen hosszú ideig fagyasztott húst Magyarországon földolgozni az élelmiszeriparban. A helyi feldolgozás, a helyi piacok fejlesztési rendszere: az Új Széchenyi-tervbe támogatási rendszert építünk be; a százegynéhány programból reményeink szerint 10-15 éppen helyi, kis és közepes léptékű élelmiszer-feldolgozó létesítését, egy hálózati gazdaság kialakítását és a helyi piac fejlesztését fogja szolgálni.

Azt gondolom, ezek is tán jelzik, hogy elkötelezettek vagyunk abban az irányban, hogy a helyi gazdaságot és a helyi társadalmat fejlesszük, és ezzel legyünk úrrá azokon az élelmiszer-árbeli problémákon is, amiket képviselő úr is volt szíves jelezni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu