DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Amikor alkotmányozáshoz fogunk, és egy új alkotmányt szeretnénk alkotni, akkor véleményünk szerint két fontos kérdésre kell választ adni. Hogyha távolabbról közelítjük, akkor először arra a kérdésre érdemes választ adnunk, hogy miért van egyáltalán szükség alkotmányra mint olyanra. A magyar nyelv nagyon szépen fejezi ki, hogy alaptörvényről van szó. Szükség van tehát egy fundamentumra, szükség van tehát egy alapra, amire fölépíthetjük a magyar nemzet törvényeit, rendeleteit, amire fölépíthetjük a teljes kormányzati rendszert, és amely az idő próbáját is kiállja; tehát valóban jó jogi alapnak bizonyul, amelyre, még egyszer mondom, akár évtizedek múlva is építkezhetünk, az aktuális viszonyokhoz igazítva a jogalkotásunkat.

A másik kérdés viszont gyakrabban fölmerül e Ház falai között, és itt is sokszor elhangzott ez a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán új alkotmányra, hiszen van egy hatályos alkotmányunk, ez úgy-ahogy rendezi a viszonyokat, mindig hozzáigazítottuk az idők szavához, miért kell tehát új alkotmányt alkotni. Én azt gondolom, hogy erre a rövid válasz az, hogy azért, mert az idő időközben elhaladt mellettünk, mert miközben az elmúlt húsz évben törvényeket hoztunk itt az Országgyűlésben, az államigazgatásban újabb és újabb reformok láttak napvilágot, igazítottuk a jogszabályainkat az élethez, aközben például szép csendben tízmillió alá csökkent Magyarország lélekszáma.

Tehát az a probléma, amely a Kereszténydemokrata Néppárt szerint az ország legnagyobb problémája és minden probléma gyökere, a demográfiai probléma, az közben akuttá vált. Az élet, a gyermekek és a család védelme nem jelenik meg kellő súllyal a jelenleg hatályos alkotmányban, márpedig hogyha az általunk legfontosabbnak tartott értékek... - és szerintem ebben minden képviselőtársam, függetlenül attól, hogy mely párt frakciójának padsoraiban ül, egyetért, hogy az életnél előbbre való érték nincsen, amit védeni kell és aminek az alkotmányban meg kell jelennie, az különböző hatással rendelkezik a gazdasági életre, a nyugdíjtörvény vitájánál hallhattuk, hogy a nyugdíjrendszerre is, és sok-sok problémának az okozója. Vagy ha a demográfiai folyamatokat meg tudjuk fékezni és esetleg megfordítani, akkor pedig sok-sok problémának a megoldását jelentheti egyből, és ez mindenféle ideológiától, mindenféle egyéb lelki megközelítéstől független, ez normális, racionális gazdasági érvekkel is belátható.

Itt különböző kicsinyes vitákat hallhattunk a sajtóban elsősorban arról, hogy az élet mikortól élet. Én azt gondolom, hogy bárki, akinek ezzel kapcsolatban kérdései vannak, kérdezzen meg egy várandós édesanyát, ő pontosan meg fogja mondani, hogy az élet mikortól élet. Nem kell nekünk ezt az íróasztal mellett, különböző tudományos előadásokon meghallgatni, ők pontos választ fognak adni erre a kérdésre. Tehát az élet elhaladt mellettünk, a mindennapok elhaladtak mellettünk, csak közben egy demográfiai katasztrófa felé haladunk, mindenképpen az ebből való kilábalás útját az új alkotmánynak rögzíteni kell. De ugyanígy vagyunk a környezetünkkel is, mert miközben egyre több gépjármű jön ki a gyárak futószalagjairól, és egyre inkább használjuk a technika vívmányait, közben a környezetünkkel az utóbbi évtizedekben nem túl sokat törődtünk, az alkotmányban nem jelent meg az a szempont, hogy egyébként nemcsak magunkért, hanem az utánunk jövő nemzedékekért is felelősséggel tartozunk.

(12.10)

Hogyha csak arra gondolunk, hogy az utóbbi években milyen árvizek, rendkívüli, eddig soha nem látott mértékű árvizek, aszályok és egyéb környezeti események történtek, akkor azt láthatjuk, hogy valami nincs rendben a környezetünkkel sem. Az idő elhaladt mellettünk, miközben a ma hatályos alkotmány gyakorlatilag egyetlenegy szót sem szól a környezet védelméről, egyetlenegy szót sem szól a fenntartható fejlődésről, egyetlenegy szót sem szól arról, hogy felelősséggel tartozunk nemcsak az utódaink, az élet, a gyermekek és a család iránt, hanem a környezetünkért is. A felelősség jelenik meg tehát a környezet kapcsán is, aminek az új alkotmányban szerepelnie kell.

És hát a tulajdon. A 90-es években létrejött és már sokszor citált, jelenleg hatályos alkotmány a magántulajdon szentségét hirdette. És valóban, az akkori körülmények között ez nagyon fontos volt, egy diktatúra után, amikor a köztulajdonra hivatkozva mégiscsak magánzsebekbe került sok minden - gondoljunk csak a spontán privatizáció máig ható utóéletére -, nos, ekkor valóban fontos volt, hogy a magántulajdont hangsúlyozzuk négy évtizednyi szocialista diktatúra után. Azonban mintha egy kicsit átestünk volna a ló túloldalára: a köztulajdon, a közösségi tulajdon feledésbe merült, és az alkotmányban, az új alkotmányban ezt a szempontot mindenképpen érvényesíteni kellene - természetesen itt is a felelősséggel együtt. Tehát a tulajdonosnak felelőssége is van, a tulajdonos felelősséggel tartozik nemcsak a saját tulajdona, hanem a köztulajdon iránt is. Fontosnak tartjuk tehát, hogy harmadsorban, az élet, a gyermekek, illetőleg a család, valamint a környezet védelme, illetőleg a környezettudatosság mellett bekerüljön az új alkotmányba a köztulajdon védelme is mint alapvető érték és felelősséggel párosult érték.

Egyébként meg kívánom jegyezni, hogy ezek, amikről most beszélünk, mind benne szerepelnek az európai alapjogi chartában, és ezek kerülnének bele az új alkotmányba is, ha a miáltalunk jónak tartott változatot támogatja majd az Országgyűlés is, hiszen ezek olyan értékek, amelyek európai értékek, és azt gondolom, hogy ezek is azok az értékek, amelyek kapcsán nincs vita köztünk.

Az államcélokról talán Nyikos képviselőtársam szólt itt, hogy mi lenne jó, ha esetleg államcélként bekerülne. Felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy két fontos államcélra javaslatot tesz ez a koncepció is. A rászorultakról való gondoskodás az egyik. Szerintünk alapvető erkölcsi kötelessége a társadalomnak, hogy azok, akik lehetőséggel rendelkeznek, akik olyan jövedelmi viszonyokkal, gazdasági körülményekkel rendelkeznek, amelyek felelősséget - és itt is a felelősség szót szeretném hangsúlyozni - rónak rájuk, igenis segítsék a rászorulókat, ez ne csupán egy erkölcsi indíttatás legyen, hanem legyen egy alkotmányos, alkotmányban megfogalmazott államcél is, az államnak is legyen egy ilyenfajta kötelezettsége. Hisz amellett, hogy próbáljuk helyzetbe hozni a munkával rendelkező, dolgozó családokat, amellett természetesen a magyar államnak az is kötelessége, hogy gondoskodjon a rászorulókról, és ennek a kettőnek az egysége kell hogy államcélként meghatározza a magyar nemzet alkotmányát.

A másik pedig az ifjúság védelme. Az elmúlt hetekben sokat hallhattunk a médiatörvényről; egyetlenegy dolog nem hangzott el: hogy a médiatörvénynek az a lényege, hogy a gyermekeket és a kiskorúakat védelmezze, merthogy egyébként erről szól a médiatörvény. Sajnos nincsenek itt szocialista képviselőtársaim, ők ebből egy ingyencirkuszt csináltak az elmúlt hetekben, de ők is nagyon jól tudják, hogy az egész médiatörvény erről szól: az ifjúság és a gyermekek védelméről. Most a javaslat szerint, az általunk beterjesztett javaslat szerint az alkotmányba államcélként is bekerülne az ifjúság védelme, és azt gondolom, hogy pontosan a legkiszolgáltatottabb réteg, a gyerekek, fiatalok köré vonnánk egy védőkört. Azt gondolom, ebben sem lehet különbség köztünk, hiszen felelősséggel tartozunk a jövő nemzedék iránt nemcsak környezeti értelemben, hanem az eléjük tálalt média terén és egyéb területen is.

Azt lehet tehát mondani, hogy van egy jelenleg hatályos alkotmány, ebben a jelenleg hatályos alkotmányban szerepelnek alapvető jogok, amelyek egy az egyben természetesen szerepelni fognak a leendő, új alkotmányban is, ha úgy dönt az Országgyűlés. Nem akarom az összes ilyen alapvető jogot felsorolni itt, de a parlamentáris kormányforma, köztársasági államforma, piacgazdaság és egyebek szerepelnek benne, amik jók, és ezen nem kívánunk változtatni, ezeket be kívánjuk emelni az új alkotmányba is. Az előbb említett módon azonban eddig az alkotmányban nem lévő, általunk és szerintem valamennyi képviselőtársam által rendkívül fontosnak tartott értékek bekerülnének, mint a család, a gyermek védelme és a házasság sokkal fokozottabb védelme.

Itt egy kis mellékzöngét vagy egy megjegyzést engedjenek meg. Felmerült, hogy most akkor, ha a házasság tekintetében egy férfi és egy nő tartós kapcsolataként kívánjuk minősíteni a házasságot, márpedig nagyon határozott véleményünk szerint ez a házasság jelenleg, akkor miért ragaszkodunk ehhez, hisz ez egy ideológiai megközelítés. Nem. Én azt gondolom, hogy ha az állam oldaláról tekintjük ezt a kérdést, akkor azt látjuk, hogy demográfiai válsághelyzetben vagyunk - ebben mindenki egyetért. Ha demográfiai válsághelyzetben vagyunk, akkor logikus, hogy ebből úgy tudunk kitörni, hogyha gyermekek születnek, ha minél több olyan gyermek születik, aki később majd adófizetőként fenntartja a Magyar Köztársaságot, fenntartja a gazdaságot, járulékot fizet, nyugdíjjárulékot fizet, és egyáltalán a gazdaságot működőképessé teszi. Sok jó intézkedés született véleményünk szerint az elmúlt hónapokban, gondolok csak a gazdasági és adójogszabályokra, amelyek során a gyermekek most már nem teherként jelennek meg, hanem kikerülnek az adózás köréből, ez egy jó út, de szerintünk az alkotmányban is szükséges rögzíteni ezeket a jogokat, és szükséges az, hogy ha a demográfiai csapdából megpróbálunk kijutni, akkor logikus, hogy egy férfi és egy nő tartós kapcsolatából fognak gyermekek születni. Tehát nem valamiféle ideológiai, nemcsak lelki, szellemi megközelítésből - bár mi, kereszténydemokraták természetesen ezzel is közelítjük meg az ilyen kérdéseket -, hanem abszolút normális, racionális, gazdasági szempontból is érdeke az államnak, hogy a házasság mint egy férfi, egy nő tartós kapcsolata az alkotmányban rögzítésre kerüljön; abszolút egyszerű, gazdasági, a jövő nemzedéket és a jövő fenntarthatóságot szem előtt tartó érdek is ez.

No, tehát ezek az új, felelősséggel párosult vagy párosulandó javaslatok, amelyek az új alkotmánykoncepcióban szerepelnek, az előzőben viszont nem szerepeltek.

Engedjenek meg még egy rövid megjegyzést. Az alkotmányos alapérték munkacsoport, amelynek a vezetője lettem - és még abban az időben valamennyi parlamenti párt részt vett ennek a munkájában -, az itt vázolt és a koncepcióban megjelenő értékeket ellenszavazat nélkül fogadta el. Ezt azért nagyon fontos hangsúlyoznom, mert hiszen mindannyian behoztunk a munkacsoport asztalára olyan értékeket, amelyeket mindenki, minden frakció a maga szempontjából a legfontosabbnak tart, ezeket sikerült összehangolnunk, és így sikerült - még egyszer mondom - az alapértékek tekintetében ellenszavazat nélkül döntést hoznunk. Fáj, hogy ezek után az ellenzéki pártok kivonultak ebből a munkából. Én azt gondolom, hogy mivel az alapértékek tekintetében meg tudtunk egyezni, hiszen valamennyien fontosnak tartjuk az előbb említett alapértékeket - persze hangsúlybeli különbség lehet köztünk -, ezért én reménykedem abban, hogy ők is vissza fognak térni, és örülök annak, hogy két ellenzéki frakció, a Jobbik és az LMP képviselői jelenleg itt ülnek; reményeim szerint a szocialisták is jobb belátásra fognak térni. De szeretném hangsúlyozni, hogy ez az alkotmány, a leendő alkotmány nem egy kormány, nem egy Országgyűlés és nem a pártok alkotmánya lesz. Ezért indítottuk el a nemzeti konzultációt, ezért vagyunk kíváncsiak arra, hogy mit gondolnak az emberek erről a tervezetről, mert mi nem ebben a keretben, nemcsak a parlament, nemcsak a pártok véleményére vagyunk kíváncsiak, természetesen arra is, hanem arra is, hogy maguk az érintettek, a magyar nemzet tagjai mit gondolnak a leendő alkotmányról.

Az élet tehát húsz év alatt sok tekintetben elhaladt mellettünk. 1990-ben készült egy pillanatkép, ez volt az akkori alkotmány, amely kisebb-nagyobb módosításokkal mind a mai napig hatályban van. Én azt gondolom, hogy olyan egyetemes értékeket sikerült ebben a javaslatban a tisztelt Ház asztalára tenni, amelyekben egyetértés mutatkozott mind a bizottsági szakaszban, mind pedig az itt elhangzott felszólalások tekintetében is valamennyi párt között.

(12.20)

Meg fogjuk látni a következő hetekben, hogy a magyar nemzet tagjai mit gondolnak erről, hiszen mindenkinek lehetősége lesz véleményt nyilvánítani róla, és majd ezek után egy olyan alkotmány elfogadására nyit lehetőséget ez a javaslat, amely valóban az egész magyar nemzet alkotmánya lehet, és nemcsak egy pillanatképet készíthetünk róla, hanem hosszú évtizedekre alapját képezheti a reményeink szerint gyarapodó Magyarországnak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu