DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Boldog vagyok, hogy az előttem szólók többsége a szellem, a kultúra, a tudás fontosságát hangsúlyozta. Én magam is főleg erről szeretnék szólni hozzászólásomban.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hónapok óta közösen készülünk a sokak által várt történelmi tettre, az új magyar alkotmány létrehozására. Felelősségteljes ez a munka, hiszen több mint ezeréves Kárpát-medencei történelmünk tapasztalatait kell sűrítenünk egy mindenki által könnyen érthető és vállalható, tömör szövegbe. Nehéz méltóság ez, hisz nemzetünknek volt Európában - és legyünk erre büszkék -, a Magna Charta után hét évvel, a második alkotmányjellegű törvénygyűjteménye, az 1222-es Aranybulla. Tehát nagyok az elvárásaink.

Szeretnénk, ha benne lenne a hősi múlt, a keresztény értékek tisztelete, a Szent Korona, az Aranybulla, nagy nemzeti ünnepeink, példát adó eseményeink máig ható szellemisége, például a mai napirend előtt elhangzott nándorfehérvári diadal megünneplésének is méltó emlék állítása. De ki kell fejezni a ma élő nemzedékek messze ható értékeit, benne a nemzeti összefogás, anyanyelvünk, egészségünk, családjaink védelmét, a közösségi értékeket, életképességünket. S a magyar nemzet legfontosabb közjogi dokumentumának ki kell jelölni a cölöpöket, amelyek irányt mutatnak, igazodási pontot jelentenek a jövő nemzedékei számára is. Biztosítani kell a társadalmi együttélés kereteit, a demokráciát, a jogállamot, az élethossziglan tartó tanulás fontosságát, s a többi.

A Salamon László által vezetett bizottság nagyszerű munkát végzett, s itt a részletes vitában észrevételeinkkel tovább gazdagíthatjuk közösen a végső formába öntés előtt az anyagot. Én mint a kulturális bizottság tagja a preambulumba szeretném beépíteni vagy javasolom beépíteni a kulturális örökséget mint nemzetépítő, társadalomszervező, identitásképző erőt, amelynek megőrzéséért és további hagyományozásáért a magyar állam felelősséget vállal.

A kulturális örökséghez való jognak szerepelnie kell az alkotmányban. Eddig nem szerepelt, talán ezért nem került be a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladatait meghatározó törvénybe sem. Itt az alkalom, hogy pótoljuk ezt a hiányosságot. Bízom benne, hogy ez az értékelvű alkotmány sok olyan elemet fog tartalmazni, amelyek nemzet- és közösségformáló, identitásképző erővel bírnak. Csak néhányat említek, amiről itt sok esetben szó volt: a nemzeti egység gondolata, a magyar állam keresztény gyökereire való utalás, s a többi. A nemzeti kulturális örökség léte és egy nemzetnek a kulturális örökséghez való viszonya ilyen erő.

Szeretném megemlíteni, hogy az alapvető rendelkezések 9. pontjában, ahol bármely megkülönböztetés tiltásáról, valamint a férfiak és nők egyenjogúságáról van szó, szükségesnek ítélem, hogy az alkotmány konkrétabb megfogalmazásban foglalkozzon fogyatékos embertársainkkal, kedvezmények rendszerének biztosításával. Fontos az is, hogy az alkotmány tegye lehetővé a nők pozitív diszkriminációját a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások esetén. Tettünk is ilyet már a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjjal. Ugyanitt javasolom beépíteni a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának, véleményének figyelembevételét, természetesen korától és érettségétől függően. A gyermeknek joga van családja és a társadalom részéről védelemre, gondoskodásra, amely testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

Kiegészítésként szólni kellene a nem állami és önkormányzati közoktatási intézmények állami támogatásáról, amennyiben az intézmények állami vagy önkormányzati feladatot vállalnak át. Megfontolásra javasolható a felsőoktatás autonómiájának megjelenítése is. Örülök, hogy megjelenítésre került a nemzeti kisebbségeknél az anyanyelvi oktatás joga, és hogy az alapvető jogok és kötelezettségek között hangsúlyt kap, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudomány és a művészeti élet szabadságát. Ugyanezen fejezeten belül célszerű lenne megjeleníteni az államcélok között a sport támogatását, a sporttevékenység feltételrendszerének szabályozását, a sportszervezetek függetlenségét.

(14.20)

Az 5. pontban javaslom megfogalmazni harmadik generációs jogként a nemzeti és egyetemes kulturális örökséghez fűződő jogokat is. Indoka: a már korábban említett nemzet- és közösségépítő, identitásképző funkció. Örökségbarát nemzeti jogrendszer lehetne az alapja annak, hogy végre hosszú távon meghatározzuk a kulturális örökség helyét a gazdaság, társadalom, fejlesztés és nemzetpolitika egészében, hogy végre a stratégiai döntéshozatalnak, a közgondolkodásnak részévé válhasson. Fontos lenne, hogy a Magyar Köztársaság a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a közművelődési intézmények, közgyűjtemények támogatásával valósítsa meg, így a művelődés terén főszerepet játszó kulturális intézménytípusok létjogosultságát megjelenítené az alkotmány, alkotmányos rangra emelnénk ezt.

Deák Ferenc gondolatával szeretném zárni a javaslatok sorát: "A hatalom csak eszköz, a végcél a népek boldogítása." Most itt a lehetőség, hogy közösen nagyot alkossunk, de szemünk előtt mindig az legyen, hogy a végcél a népek boldogítása.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu