RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmány, konstitúció mint alaptörvény egy ország közjogának legfontosabb szabályait tartalmazza rendezett törvények formájában. A jogrendek csúcsán elhelyezkedő, tömören megfogalmazott jogszabály, amely fontos stratégiai kérdésekben iránytűként működik. Ezért tartom fontosnak a részletes vitában az alkotmány szabályozási elvei közül két ajánlási pontra külön is ráirányítani a figyelmet. Az alapvető rendelkezések 7. és az alapvető jogok és kötelességek 1. pontja kulcsfontosságú és döntő jelentőséggel bír Magyarország hosszú távú jövője szempontjából.

A magyar jogrendben az első írott alkotmány 1919. április 2-án jelent meg. Az Országgyűlés által elfogadott, 1949. augusztus 20-án hatályba lépett, szovjet mintára épült alkotmány a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet szándékával módosításra került 1989. október 23-án. Bevezetője azonban egyértelműen jelzi azt is, hogy az alaptörvény ideiglenes jelleggel, hazánk új alkotmányának elfogadásáig van érvényben. Az új alkotmánynak döntő fontosságú életvezetési elveket kell megfogalmaznia korunk kihívásai alapján. A Magyar Országgyűlés többségi szándéka nem erőltetett, kényszerítő alkotmányozás. Elkötelezett felelősségtudattal, de a társadalmi és politikai csoportok aktív bevonásával, demokratikus módon kerültek a Ház asztalára és várnak elfogadásra Magyarország alkotmányának szabályozási elvei.

Ünnepélyes súlyú, méltóságteljes feladat előtt áll az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, és ily módon fog tollat remélhetőleg mindenki, aki véleményformáló erővel részese kíván lenni alaptörvényünk megalkotásának. Előttünk van tehát a partitúra, s megvan a karmestere is Salamon László személyében.

Magyarország alkotmányos demokratikus jogállam, folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. Magyarországnak nemzeti jelképei, címere, nemzeti zászlója, állami lobogója és a nemzet imádságát kifejező himnusza van. Magyarország része az európai egység megteremtésének. Magyarország képes megteremteni az összhangot a nemzetközi jog és saját joga között. Magyarország képes nemzet- és közbiztonságra. Magyarország képes elhárítani a nemek és fajok bármilyen helyzetből adódó diszkriminációját. Képes az állami vagyon védelmére. Képes a szabadságjog érvényesítésére az élet minden területén. A magyar alkotmány kőbe kívánja vésni a munkához, az egészséges környezethez való állampolgári jogot, és képes megfogalmazni a közteherviselés kötelezettségének rendjét.

Mindez azonban csak abban az esetben működtethető, ha alkotói mellett léteznek működtetők, minél több egészséges gondolkodású magyar állampolgár, nemzedékeken keresztül tartó szövetségben. Fennkölt megfogalmazásnak tűnhet mindez, de nagyon is egyszerű, gyakorlati alapja van. "Lenni és azután tenni" - mondta VI. Pál pápa, és üzenete 2011 februárjában aktuálisabb, mint valaha, hiszen az előttünk álló értékes és igényes alkotmánytervezet megvalósításáért csak akkor tudunk tenni, ha a magyar nemzet létszámában is fennmarad. Ezért tartom fontosnak a részletes vitában ezt a két pontot kiemelni.

A nemzet közösségének legkisebb működő egysége a család, amelynek védelmét már az egyetemes jogok 1948-as New York-i nyilatkozata alapján Magyarország is hatályba léptette az 1976. évi VIII. törvénnyel. A gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségének 1976-os okmánya részletes szabályokat is tartalmaz 10. cikkében a család védelmére. Úgyszintén a hatályos magyar alkotmány 15. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Ennek ellenére egyetlen hatályos magyar jogszabály sem tartalmazza a család fogalmának meghatározását, beleértve az előző parlament által elfogadott Ptk.-t is.

Ezért kiemelkedően fontos az alkotmány és az egész jogrendszer számára, hogy egységesen és világosan határozza meg a házasság és a család fogalmát; az emberi szexualitás igazi szabadsága, amely kiemel bennünket az állatvilágból, a tudatos és felelős szeretettel mélyített ölelés, amelynek gyümölcse van.

(16.10)

Két ember szerelméből új élet születik, amely biztosítja az egyén és a nemzet utódok általi megmaradását, feltétele a társadalom működőképességének, a gazdaság vérkeringésének. Márpedig ez a reprodukció nem emberi találmány, a Teremtő szándékából adódóan, tetszik vagy nem tetszik, csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, ez nem hit kérdése, hanem tény. Így kerül helyre a család helyesen értelmezett fogalma, amely a páros önzésből kölcsönös felelősséget kovácsol a születendő életért.

Az alapvető rendelkezések 7. pontja most történelemformáló súllyal kívánja a törvényhozás szintjére emelni az egy férfi és egy nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét, a házasságot és az ezen alapuló család meghatározását, védelmét. Nagyon fontos, hogy a fejezeti pont szövegkörnyezete semmilyen módon ne terelje el e lényegről a figyelmet, ezért nem támogatható részünkről Nyikos László és Varga Géza jobbikos képviselők H/2057/21., 51. és 29. számú módosító indítványa.

A házastársi kölcsönös felelősség természetesen hordozza magában az alkotmánytervezet általam kiemelendő második pontját, az alapvető jogok és kötelességek 1. pontját, hiszen egy magzat, egy gyermek léte, élete és fejlődése nem lehet múló szeszély következménye. Létének védelme a szülők alapvető kötelességén túlmutató össztársadalmi felelősség, amelyet működésbe kell hozni. A közgondolkodást pozitív irányba terelve kitartóan segíteni kell, hogy Magyarországon minél több gyermek megszülethessen, ezért a házasság gondozása preventív gyermekvédelem is. Egészséges személyiségfejlődés leginkább a szeretet légkörében felnövekvő családtagoknál várható.

Mesterségesen felgyorsított, klipszerűen pergő, mindent lecserélni képes világunkban nem divat a hosszú távú felelős elköteleződés, a hűség döntése, pedig sok fiatallal, lányokkal és fiúkkal egyaránt beszélgetve tapasztalom, hogy sokkal többen vágynak ma is arra, hogy a szépen kimondott "szeretlek" szó holnap és holnapután is érvényes legyen, mint amennyien végül is életvitelszerűen fel is vállalják a hosszú távú elköteleződést. Pedig az igazi szabadság, mely minden nehézség ellenére valóban hosszú távú boldogságot hordoz, a feltétel nélküli szeretet és hűség; a szabadosság kísérő jelensége az önzés és a függőség, de ennek jussa a rabság.

Minden erővel észre kell venni, és segíteni kell tehát a magyar emberekben még mindig meglévő életigenlést és családszeretetet. A család az erkölcsi tartalmán túl társadalmi feladata révén arra is hivatott, hogy beavatkozzék a társadalmi életbe, azaz elsősorban a családoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az állam törvényei és intézményei ne csupán ne sértsék a családot, hanem nagyon határozottan támogassák, oltalmazzák jogait és feladatait.

Fő szerepet kell játszaniuk a családoknak a családpolitikában, a törvényalkotásnak pedig nemes feladata ennek szolgálata az egész magyar nemzet gazdasági, oktatási, kulturális, erkölcsi jóléte és egész Európa fennmaradása érdekében. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu