GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magán-nyugdíjpénztári elkobzások, 600-800 milliárd forintos megtakarítások, stabilitási alap életre hívása, amely most a költségvetés elfogadását követően - mennyivel? - két hónappal jelenik meg. (Zaj, moraj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy a tervezés kapcsán voltak problémák, nem volt kellően alapos ez a történet, vagy a kormány kapkodásának tűnik mindaz, ami zajlik körülöttünk, vagy netán a tehetetlenségének? Nem tudom. Nem tudom eldönteni még, hogy minek, de egyik sem jó. Igazából azt szeretném, ha az, ami a stabilitási alap keretei között, ha jól emlékszem, 250 milliárd forint nagyságrendben összeállításra kerül, az nem a munkahelyteremtés ellenében zajlódna.

Gondoljanak csak bele: akkor és amikor a Munkaerő-piaci Alapból egy 16 milliárd forintos nagyságrendű pénzeszközt vesznek el, ez, ha úgy számoljuk, hogy nagyjából egy munkahelyteremtés életre hívásához egymillió forintot teszünk, akkor 16 ezer munkahelyről szól. 16 ezer munkahely nem fontos önöknek ezek szerint. Ráadásul hozzá kell azt is tennem, hogy ellentmondásos is a helyzet, hiszen a munkaerőpiac alapvetően a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből származtatható. Ilyeténképpen olyan pénzeszköz felett is zárolásokat életre hívni, amelyeket nem a kormány különít el, hanem a munkaadók és a munkavállalók azért különítenek el, hogy az aktuális vagy az elkövetkezendő időszak munkaerő-piaci problémáit kezeljék, ez nonszensz, ez elfogadhatatlan.

(14.30)

Ezek a források arra kell hogy legyenek, hogy a munkahelyek megőrzését szolgálják, hogy munkahelyeket teremtsenek, arra kell hogy legyenek, hogy aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket működtessenek közfoglalkoztatás, képzés, bérszubvenció - sorolhatnám a sorát. A kormánynak nem elvenni kell, ehhez hozzátenni kell. A kormánynak nem az a dolga, hogy a munkaadói és a munkavállalói befizetéseket megcsupaszítsa, zárolja, hanem az a dolga, hogy hozzátegyen kiegészítő forrásokat.

Azt kell hogy kérdezzem: hogyan gondolkodtak önök akkor, mi volt a gondolkodás alapja, amikor ezt a gazdasági döntést meghozták? Mi indokolta ezt igazából? Ki és mi alapján hozta meg ezt a döntést? Mikor tárgyalták ezt önök meg, mondjuk, a Munkaerő-piaci Alapot felügyelő irányító testülettel? Jó lenne tudni: mi volt az ottani munkaadók, munkavállalók álláspontja? Valószínű, nehéz lesz erre a kérdésre választ adni, mert ha nem tárgyalták meg, akkor álláspontjuk se lehetett. Utoljára hadd kérdezzem azt: hogyan és miképpen fogja ez a kiadási oldal egyes tételeit érinteni, pont azokat az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, amiről beszéltem? És mi a viszony a decentralizációhoz, a helybeni döntésekhez? Erre szeretnék konkrét kérdésekképpen konkrét választ kapni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu