SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Először is szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy próbáljunk meg a tárgynál maradni, de ha már ilyen érdekes vita bontakozott ki az államadóssággal kapcsolatban, engedjék meg, hogy hadd jegyezzem meg, hogy nem az elmúlt 8 év, nem is kizárólag a Fidesz-kormány több száz milliárdos lyukat okozó adópolitikája felel a magyar államadósság helyzetéért, hanem az egész elmúlt 20 éves gazdaságpolitikai irányítás. (Taps az LMP padsoraiban.) A rendszerváltás gazdaságpolitikája az, ami megbukott, és ez nyilvánul meg az államadósság méretében, ezért is teljesen értelmetlen egyébként az államadósság kapcsán kizárólag az elmúlt 8 évről beszélni.

De ha már az államháztartási törvény, illetve a költségvetési törvény módosításáról vitázunk, akkor hadd tegyem fel önöknek azt a kérdést, amikor itt mindenféle külgazdasági sokkokra hivatkoznak, hogy ez miért nem látszott egy hónappal ezelőtt vagy két hónappal ezelőtt. Február 4-én, február legelején jelentették be azt, hogy módosítani kívánják a költségvetési törvényt, létre kívánnak hozni egy stabilitási alapot. Akkor Kadhafi még vígan fütyörészett, semmi nem látszott abból, hogy az ő hatalmát megingatná bármi is, Mubarak elnök is bőven a helyén volt, tehát egyáltalán nem látszott annak a közelgő olajsokknak a képe, amire most például hivatkoznak. Kérdem én, hogy a válsággal kapcsolatos általános képüket mi változtatta meg az elmúlt egy hónapban, hogy nem látták a költségvetési vita során, hogy miféle külső sokkok rejlenek a világgazdasági folyamatok mélyén.

A másik pedig: a sebességre hivatkoznak, hogy gyorsan tudjon reagálni a kormány a válság külső sokkjaira. Kérdem én, amikor pár perccel ezelőtt fogadtunk el egy zárószavazás előtti módosítót a Selmeczi-féle nyugdíjtörvény-javaslathoz, akkor miért zavarja önöket a kétharmados felhatalmazás mellett a sebesség, amikor több tíz oldalas zárószavazási módosítókat vernek keresztül a törvényhozáson pár óra alatt. (Taps az LMP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu