DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban fajsúlyos kérdéseket érintett, olyan kérdéseket, amelyekre - sajnos ezt szinte minden hozzászólásunk előtt el kell mondani - rányomja bélyegét az elmúlt nyolc év.

Engedje meg, hogy először az energiatakarékosságról beszéljek, mert az energiatakarékosság az, ami az ország jelenlegi problémáinak egy jelentés részét mérsékelni tudja. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eddig is jelentős szerepet tulajdonított a lakóépületek energetikai felújításának, hiszen Magyarország 4,3 millió lakásának a fajlagos energiafogyasztása több mint kétszerese az új lakásokra előírtnak. Ez számokban azt jelenti, hogy az épületállomány legalább felének a felújítása - lakásonként 60 százalékos fogyasztáscsökkentést elérve - megközelítőleg 110 petajoule megtakarítást eredményezne évente, ami önmagában képes lenne arra, hogy a 2020-ra vállalt 10 százalékos bruttó energiafelhasználási célunkat elérjük.

Mint ahogy ön is mondta, és ez így igaz, ez egyben nagyon jelentős mértékben csökkentené a lakosság rezsiköltség-terhelését, s lehetőséget adna arra, hogy ezeket a forrásokat más célokra fordítsuk. Természetesen nagyon jelentős energiafogyasztók az önkormányzatok és az állami tulajdonban, illetve az ön által is említett kisvállalkozók körében lévő ingatlanok, ezért ezek korszerűsítéséhez is nemzetgazdasági érdekünk fűződik. Mivel ez az új Széchenyi-program egyik legfontosabb eleme, ezt az egész kérdést kiemelten kezeljük.

Ugyanakkor a magas költség- és támogatási igény miatt stratégiai megközelítésre van szükség azért is, mert az Európai Unió vonatkozó előírásai szerint az egyes csoportok más és más forrásból támogathatók. Az új Széchenyi-program meghirdetése során ennek kiemelt elsőbbséget biztosítottunk, és példa nélküli, hogy az önkormányzatok esetében az energetikai pályázatokon egységesen 85 százalékos mértékű támogatásintenzitást tettünk lehetővé, tehát egységesen 85 százalékos támogatást biztosítunk ezekhez a célokhoz. 2011 második felében, tehát még az idén indítjuk el a közintézmények korszerűsítési programját, amivel a költségmegtakarítás mellett reményeink szerint bizonyítani tudjuk azt is, hogy az állam képes jó példával elöl járni az energiatakarékosság területén.

Képviselő úr, ön is tudja, hogy a lakossági energetikai beruházások támogatására az EU-társfinanszírozott források nem vehetők igénybe, így ennek megfelelően az önök kormánya sem hirdetett meg EU-társfinanszírozással lakossági támogatásokat. A pályázatok legfontosabb forrása a CO2-kvótából származó bevétel, amiben - önök ezt pontosan tudják - nehéz helyzetet örököltünk, hiszen az önök irányítása alatt álló tárca olyan országokba értékesítette ezeket a kvótákat, ahova a szabályok nem tették lehetővé. Ezzel súlyosan rombolták Magyarország megítélését és a jövőbeni kvótaértékesítési lehetőségeinket. A mi feladatunk ezeknek a hibáknak a kijavítása.

Ami az üzemanyagárakat illeti, hogy ne kerüljem meg a kérdését: ön előtt is ismert, hogy a kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium fuvarozókkal kötött megállapodása alapján korábban bevezette a kereskedelmi ár fogalmát, ezért a legfontosabb kereskedelmi nagyfogyasztók megkapják azokat a kedvezményeket, amelyekben a felek megállapodtak. Ami az üzemanyagárakat és az ezzel kapcsolatos adóváltozásokat illeti: meggyőződésünk, hogy a kiugró árakat nem lehet mindig a hazai adórendszerrel követni, ezért a folyamatok figyelemmel kísérése mellett egy nyugodt, higgadt, minden fél számára megnyugtató megoldást tartunk szükségesnek és lehetségesnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.50)

Forrás: parlament.hu