KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészséges környezethez való jog témájában szeretnék néhány percben szólni most a tisztelt Országgyűléshez. Többféle zöldmentalitás található meg itt az Országgyűlésben. Úgy is mondhatnám, hogy a zöld színnek többféle árnyalatával találkozhatunk. Vannak itt narancsos zöldek, most nincsenek hál' istennek, de vannak vöröses zöldek, és az általam sokszor vállalhatatlan és néha mindennel szembe menő, általam csak sötétzöld mentalitásúnak nevezett LMP-s képviselők.

Mi most egészen más nézőpontból szeretnénk ezt a kérdés megközelíteni: sajátos jobbikos szemszögből, de mégis az egészséges környezethez való jogról szeretnék beszélni. A mostani kormányzatnak - és ezt szerintem minden felszólaló képviselőtársam újra és újra el fogja mondani - elévülhetetlen bűne a történelmi jogfolytonosság helyre nem állítása. Azért mondom én ezt most ebben a viszonylatban is, mert ha a Szent Korona-tanon, a Szent Korona-eszmén alapuló új alkotmány, illetve a jogfolytonosság helyreállítása történne most itt az Országgyűlésben, akkor nem kellett volna külön alkotmányba foglalni, ugyanis a Szent Korona-eszme alapban magában foglalja azt, hogy a természeti erőforrások, a termőföld, az ivóvízkészlet és minden természeti kincsünk a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

Tehát igazából itt egy kicsit meg van erőszakolva ez a dolog, illetve meg van fogalmazva, ahogy Balczó Zoltán képviselőtársam is elmondta, hogy ezek közös nemzeti örökségünket képezik, de igazából nincs hozzárendelve eszköz, hogy hogyan is óvjuk meg ezeket. Szóba sem jöhetne tehát, ha itt a jogfolytonosság helyreállításáról beszélnénk.

Alkotmányjogilag mindenképpen visszalépést jelent, úgy gondolom, az előző alkotmányhoz képest, ebben a tekintetben, az egészséges környezethez való jog tekintetében. Nagyon örülök, hogy itt van még a terület országgyűlési biztosa, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, hiszen ez egy rendkívül fontos és általunk elismert hivatal, amit ő betölt, és nagyon szeretnénk, ha ez a jövőben is megmaradhatna ebben a formájában, hiszen az ő munkáját áttanulmányozva és ismerve láthatjuk, hogy egy általános ombudsman nem képes egy ilyen részletekbe menő, óriási nagy területet ezen a szinten felölelni munkájával.

Olyan, mintha a jövő nemzedékek sorsa kevésbé lenne fontos a Fidesz számára. Remélem, hogy ez nem így van, és remélem, hogy erre majd rá fog cáfolni a végső elfogadott alkotmányverzió, és megmaradhat ez a rendkívül fontos hivatal önálló országgyűlési biztosként. Tehát egy rendkívül összetett jogterülettel van dolgunk, ezért nem nagyon lehet szerintem egy kalap alá venni más alapjogokkal, mint ahogy azok is önmagukban rendkívül összetett területet jelentenek.

Nem lett volna szabad az önálló zöldtárcát sem megszüntetni. Annak idején már ez ellen is fölemeltük a hangunkat, de most már úgy tűnik, hogy ez egy folyamat része, amely a környezeti érdekek mellékvágányra helyezéséhez vezethet hosszú távon. Ne legyünk azonban indokolatlanul pozitívan diszkriminatívak a jelenlegi szabályozással szemben sem, mégpedig azért ne, mert papíron ugyan jelenleg létezik az egészséges környezethez való jog, a valóságban azonban ha körülnézünk, ma Magyarországon nem ezt tapasztaljuk. Nézzük csak meg, hogy mit mond a jelenlegi alkotmánytervezet!

Egyetlen mondatot emeljünk ki, az O. cikk (1) bekezdését: "Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet." Ez egy számomra teljesen értelmezhetetlen mondat, így magában egy gumicsont, semmi, tulajdonképpen egy üres lózung. Mi az, hogy védi, mi az, hogy fenntartja, mi az, hogy egészséges? Egészséges-e a környezetünk egyáltalán? Ma Magyarországon nem biztosított az egészséges környezet egyformán minden ember számára, sőt, ha radikálisan fogalmazok, azt is mondhatom, hogy senkinek nem biztosított az egészséges környezethez való jog. Vannak ugyanis bizonyos társadalmi csoportok, akikre nem vonatkoznak a törvények ma Magyarországon, legalábbis úgy csinálnak, mintha nem vonatkoznának rájuk bizonyos törvények, és így az alkotmány sem; úgy tűnik, hogy gyakorlatilag következmények nélkül bármit megtehetnek, és amíg ez így van, addig nem lehet az egészséges környezethez való jog érvényesüléséről sem beszélni.

Természeti és épített környezetünk állapota is katasztrofális. Egyetlen példát szeretnék kiemelni, egyetlen területét ma Magyarországnak, mert sajnos több szempontból is állatorvosi lóként Devecser várost szeretném itt most példaként felhozni, ugyanis már évekkel ezelőtt felemeltük a hangunkat Devecser várossal kapcsolatban. Ott egy sajátos életforma alakult ki a helyi, főként a cigány lakosság körében, a lomizás és a színesfémgyűjtés életformaként való működtetése; szinte egy egész város foglalkozott ezekkel a tevékenységekkel, ennek következtében a veszélyes és nem veszélyes hulladékok szépen lassan, de biztosan elborították a Devecser környéki erdőket és árokpartokat, már-már ökológiai katasztrófával fenyegettek és fenyegetnek, és ehhez jött még hozzá a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa hatása. Itt tehát már több szempontból is látjuk, hogy radikális beavatkozásra van szükség: a jelenlegi alkotmány és a tervezetben lévő szabályozás ezt nem tudja garantálni. És ez csak egyetlen példa volt, számtalan ilyen példát lehetne mondani.

S ha már a kolontári katasztrófáról van szó: ha az egészséges környezethez való jog nem csak papíron létezett volna eddig is, nem történt volna meg a Kolontárnál tapasztalt lúgömlés. Ugyanis a rablóprivatizátorokat miért nem kényszeríti senki arra, hogy az ebül szerzett jószág környezet- és emberbarát módon történő működtetését megoldják úgy, hogy ne történhessenek meg az ehhez hasonló katasztrófák? Miért mindig csak utólag kapkodunk, ha már megtörtént a baj?

Ha az alkotmány ilyen gumicsonttal intézi el ezt a területet, úgy ne várjunk javulást, sőt, én megkockáztatom, hogy hosszú távon a környezeti állapot romlása következhet be.

(13.50)

Javasoljuk tehát az O. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint módosítani, és módosító indítványunkat be is fogjuk terjeszteni: Magyarország védi, és a mindenkori szint fenntartásával, illetve folyamatos fejlesztésével biztosítja az egészséges környezetet, tevékenységével vagy mulasztásával senki nem veszélyeztetheti ennek megvalósulását. Nagyon fontos tehát, hogy megjelöljük, hogy mit védünk, tehát a mindenkori szintnél nem szabad visszább lépni, hanem vagy azt a szintet megtartani, vagy folyamatosan javulni, ahogy azt célként ki lehet tűzni. A másik pedig, hogy egy tiltó rendelkezés, és hogy senki nem veszélyeztetheti ennek megvalósulását, és ennek a második mondatnak a biztosítására aztán büntető és egyéb jogi eszközök teljes tárházát be kell vetni. Végre valóban fel kellene állítani egy igazi zöldkommandót, egy radikálisan fellépő fegyveres szervezetet, ugyanis azt látjuk most, hogy az igazán környezetszennyező tevékenységeket illegálisan végzőkhöz a környezetvédelmi hatóság emberei be sem mernek menni, és én, őszintén szólva, mint egykori kollégájuk, megértem őket, mert senki nem szereti, ha baltával kergetik ki az udvarból, és nincs rá megfelelő hatáskörük. Le kell tehát számolni a környezeti bűnözőkkel és a veszélyeshulladék-maffiával is egyszer s mindenkorra, mert különben az egészséges környezethez való jog senkinek nem fog járni Magyarországon.

Miniszterelnök úr most ugyan nincs itt, de remélem, azt ő is belátja, hogy más egy egészséges ország miniszterelnökeként az országot kormányozni, mint főkakasként egy szemétdombon kapirgálni. Adja Isten, hogy ne süllyedjünk idáig! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu