DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többször többek száját elhagyva volt hallható az a mondat, hogy ma Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer; nincs kényszer, mert az alaptörvény minden jogot garantál. Hangsúlyoznom kell, hogy az az alaptörvény, amely önmagáról is azt mondja, hogy átmeneti.

Azok, akik ezt a mondatot hangoztatják, és most nincsenek is itt a parlament keretein belül, hajlamosak elfelejteni azt, hogy többször kampányoltak választásokon az alkotmányozás ígéretével, mi több, a Horn-kormány alatt már kísérletet is tettek egy alkotmány kidolgozására. Mennyiben volt más az akkori helyzet, mint ez a mostani? A végkifejletében biztosan, hiszen hiába volt meg a lehetőségük, vagy nem tudtak, vagy ami még ennél is rosszabb, nem akartak élni ezzel a lehetőséggel; így volt sokkal kényelmesebb.

A Fidesz-KDNP tavaly ősszel az országgyűlési és az önkormányzati választások alkalmával is a választók nagy többségének bizalmát elnyerte. Ez a felhatalmazás az az előjog vagy az a jog és kötelesség, amelynek tudatában nekikezdtünk ennek a rendkívül megtisztelő feladatnak, Magyarország új alaptörvényének kidolgozásához. Azt gondolom, hogy igenis van alkotmányozási kényszer, hiszen ha csupán az önkormányzatok alkotmányos szabályozását tekintjük, látnunk kell, hogy igencsak időszerű most a változás. Időszerű, hiszen az elmúlt évek szocialista kormányai alatt a helyhatóságok egy jelentős része eladósodott, nőttön-nőttek feladataik, miközben az ezek ellátásához szükséges források jelentősen csökkentek.

Ennek ellenére azonban fontos észrevételt tett az Állami Számvevőszék, amikor a 2009. évi költségvetés végrehajtásakor vizsgálta az önkormányzatokat, és azt állapította meg - és ez a későbbiek folyamán is, úgy gondolom, hogy fontos -, hogy dacára az elmúlt kormányzatok önkormányzatokat ellehetetlenítő intézkedéseinek, a négy alrendszer közül egyedüliként a helyhatóságok nem járultak hozzá az államháztartás hiányának további növeléséhez. Az önkormányzatok tehát küzdöttek, amíg tudtak, de az idei évben sokuk az ereje végéhez ért. Annak érdekében, hogy nagy számban ne pusztán a mindennapi túlélésért, a bérek, közüzemi számlák kifizetéséért küzdjenek, szükséges a jogaikat, kötelességeiket és nem utolsósorban feladat-, hatásköreiket és finanszírozásukat új alaptörvényben is rögzíteni.

Nem lehet tovább halogatni a feladatot, 2011 a megújulás éve, az önkormányzatokat érintő jogszabályi háttér vonatkozásában is megérett az idő a változtatásra. A változtatásoknak ki kell terjedniük az állam és az önkormányzatok kapcsolatára, a helyhatóságok belső átalakítására, és ahogy említettem, nem utolsósorban a finanszírozás kérdésére. A kormányzat álláspontja világos: a jó állam létrehozására törekszik, ami az önkormányzatok mint a közigazgatás helyi intézményei viszonylatában azt jelenti, hogy ügyfélbarát, szolgáltató szemléletet kíván bevezetni a mindennapok ügyintézése során. Az állampolgárok jogos elvárása az, hogy ügyeiket minél gyorsabban, hatékonyabban intézhessék el. Az állam feladata, hogy ennek az elvárásnak a szubszidiaritás elvének csorbítása nélkül feleljen meg. Meg kell találni a lehető legjobb megoldást arra, hogy minden döntést és azok végrehajtását a lehető legalacsonyabb szinten hozzanak meg, ott, ahol az ügyek viteléhez a legnagyobb szakértelemmel rendelkeznek.

A helyi önkormányzatok részére kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg a javaslat szerint, ezek ellátásához pedig jogosultak az önkormányzatok költségvetési támogatásra vagy más vagyoni juttatásra. Tehát a kormányzati törekvés tetten érhető. Csökkentett számú, de pontosan körülhatárolt feladatok ellátását várja a jövőben a helyhatóságoktól, mindezt kiszámítható finanszírozás mellett. A javaslat fenntartja a korábbi államterületi felosztást. Ez megegyezik történelmi hagyományainkkal, kétszintű: az ország városokból és községekből áll, több várost és községet magában foglaló egység a vármegye.

A főváros szabályozása sajátos, egyrészt mert maga is város, amelyet város nagyságú kerületek alkotnak, másrészt mert nem tartozik egyetlen vármegyéhez sem, azokkal egy szinten áll.

A javaslat az önkormányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit mint a helyi önkormányzat lényegét írja le. Ezek közé az alábbiak tartoznak:

A rendeletalkotás, amely törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezését, valamint törvény felhatalmazása alapján történő jogszabályalkotást is jelent.

A határozathozatal, amelyhez garanciális jelentőségű, hogy a törvényesség biztosítása végett a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a bíróságoknál kezdeményezheti a határozat vagy a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

Önálló igazgatás, szervezeti és működési rend kialakítása, a tulajdonosi jogok gyakorolása az önkormányzati tulajdon tekintetében. Kiemelném itt is, hogy mind az állami, mind az önkormányzati vagyont nemzeti vagyonként határozza meg a javaslat, ezzel összhangban megállapítja azt is, hogy a vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdeket, kizárólag a közösség javára fordítható.

A költségvetés meghatározása. Ennek kapcsán új elem, hogy a költségvetési felelősség településeken való megvalósításának garanciájaként törvény az önkormányzat meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy kötelezettségvállalásához hozzájárulást írhat elő. Az önkormányzatokat megilleti a vállalkozási jog, de úgy, hogy a kötelező feladatot nem veszélyeztethetik.

Döntés a helyi adók fajtájáról és mértékéről, a jelképalkotás, a kitüntetések, az elismerő címek adományozása, a tájékoztatáskérés hatáskörrel rendelkező szervektől, valamint a szabad társulás más önkormányzatokkal, együttműködés az ország más területén lévő helyhatóságokkal, illetve törvényben meghatározott további feladatok.

Új elemként jelenik meg az állam és az önkormányzatok viszonyában az alaptörvényben rögzített kölcsönös együttműködési kötelezettség. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető részét azonban sarkalatos törvényekre bízza a javaslat, így igen széles mozgásteret hagyva a jogalkotónak a rendszer meghatározásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, nem vagyok ebben a teremben egyedül a véleményemmel, ha azt mondom, hogy történelmi időket élünk. Küszöbön áll az alaptörvényünk megalkotása, és azt követően jó néhány olyan törvény létrehozása, amely alapjában változtatja meg társadalmunkat és a jövőnket. Kívánok ehez a feladathoz mindnyájunknak, akik ebben részt vesznek és felelősséget vállalnak, kellő bölcsességet és jó munkát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu