ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Megtisztelő, felemelő érzés részt venni országunk alaptörvényének a kidolgozásában, megalkotásában, támogatni olyan, az alaptörvényben megfogalmazott alapértékeket, mint "az emberi méltóság sérthetetlen", "minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz", "a magzat életét a fogantatásától védelem illeti meg". Minthogy a nők és a férfiak egyenjogúak, Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ehhez szeretnék néhány gondolatot fűzni.

Az utóbbi ötven-hatvan évben sajnos eljutottunk odáig, hogy sikerült szembeállítani a nőt a férfival, a férfit a nővel, értelmetlen harcokba hajszolva, ahonnan csak vesztesként lehet kikerülni. 1931-ben a nők-férfiak társadalmi esélyegyenlőségét így fogalmazták meg: "A régi magyaroknak nem volt szükségük nőmozgalmi eszmékre. Megteremtődött ott az asszony méltó helyzete a józan gondolkodásban és a valós élet helyes szemléletében." A magyar asszony már a történelem kezdetén több volt férje számára, mint más népek asszonyai. Férjének nemcsak hitvese, gyermekeinek anyja, házának parancsolója, hanem élettársa tanácsadója, sőt a harcokban fegyvertársa is. Nem véletlen, hogy csak a magyar nyelvben szerepel így e szó: feleség. Ez az asszony elnevezése a férjéhez való mindennemű kapcsolatában, nyelvtani értelemben is fele vagy felese a férjének. A nyelvi kifejezésekben kikristályosodott felfogás a nő egyenjogúságáról végigvonul a magyar nép egész történetén úgy jogi, mint társadalmi vonatkozásban, és megteremtett egy olyan szót, amely csak a magyar nyelvben van meg, amelynek más nyelvben nincs párja. A "nagyasszony" ez a kifejezés. E kifejezés hallatára megjelenik lelki szemünk előtt egész sora azoknak a nőknek, akik a maguk körében - akár kisebb, akár nagyobb, akár országos volt az önálló irányító - sokszor sorsdöntő szerepet töltöttek be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Schlachta Margit az első magyar képviselőnő. Őt 1921-ben egyéni képviselőként választották meg úgy, hogy a körzetéhez tartozó cselédlányokat megtanította írni, olvasni. A nők számára ugyanis a választójog gyakorlása össze volt kötve az írni-olvasni tudással. Engedjék meg, hogy ennek a nagyszerű asszonynak, akinek a nevét kevesen ismerik, emléket állíthassak azzal, hogy a ma is aktuális gondolatait megosztom önökkel. "Nincs külön női és férfi érdek, mert a kettő a családban egy. Nem lehet elhanyagolni a nő érdekét anélkül, hogy a férfi érdeke ne szenvedjen. Nem lehet a férfi érdeke ellen véteni anélkül, hogy a nő és a gyerek azt meg ne szenvedné. A férfi, a nő és a gyermek, egyszóval a család megbonthatatlan egész. Tudatosan kell törekednünk, férfiaknak és nőknek, hogy visszaállítsuk egymás mellé azt a férfit és nőt, akit az élethivatás, a foglalkozás nem választ el egymástól, hanem akik egyenlők lévén meg tudják egymást érteni. A két nem gondolkodásmódja különböző. A férfi minden vonatkozásban beleviszi saját szellemiségét, a nő szintén. Csak a kettő együtt egész. A férfi gondolatmenete elvont, a nő az elvontságon túl látja azokat is, akikre ezek az elvontságok jó vagy rossz hatással vannak." Ezért beszélt az Országházban a nő gazdasági ereje védelméről, hiszen a kenyérkereső nő háromszoros-négyszeres terhet visel, mert a nő kapja meg a földön a legnagyobbat: életet adhat, embert adhat a hazának és az emberiségnek.

Tudom, hogy vannak más értékrendben gondolkodók. Tudom azt is, hogy vannak ügyek, amelyekben a különbségeken felülkerekedve össze tudunk fogni. A keresztény magyar nő csak a politika kedvéért nem keres magának politikai pályákat, azonban a politikai pályáktól nem félünk. A nemzet újjáépítésének nagy munkájából mi is kivesszük a részünket. Be fogjuk bizonyítani, mint ahogy eddig is tettük, hogy mindig és mindenkor nőiesek maradunk, de készek vagyunk és képesek is leszünk minden áldozatot meghozni, amelyet a jelen körülmények között a haza kíván tőlünk. Kérjük azonban, hogy ezek a mi törekvéseink ne csak megértésre, hanem hathatós támogatásra is találjanak. Nekünk új világot kell teremtenünk, előttünk az igazságnak és jogegyenlőségnek kell világítania. Ami elmúlt, az a múlté, mi azonban a jövő felé haladunk, amelynek küzdelmeibe mindenkit egyformán be kell vonnunk.

Tisztelt Országgyűlés! Schlachta Margit ehhez a munkához a támogatást a legfőbb irányítótól és gondviselőtől így kérte: "Mindenek Ura, adj nekünk tisztánlátást, hogy felismerjük az idők jeleit, s tisztán ítélhessük meg a politikai eseményeket és e világ történéseit. Őrizz meg minket a csalóka reménytől és a tehetetlen szorongástól. Adj bátorságot és elkötelezettséget, hogy helyesen válaszoljunk arra, amit felismertünk. Mutasd meg, hogyan kell itt és most felelősen élni és formálni a társadalmat."

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu