MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Több, eddig felszólalt képviselőtársamhoz hasonlóan engem is örömmel tölt el, hogy leendő alkotmányunk koncepciójának sikeres, átfogó megvitatása után elkészült az alaptörvény tervezete.

Korábban az alaptörvény koncepciójának tárgyalása során tett felszólalásomban már kifogásoltam azt, hogy a zászló nem tartalmazza a címert. Ezt a kifogásomat most megismétlem. A nemzeti szimbólumhoz, a zászlóhoz ugyanis szervesen kell hogy kapcsolódjon a nemzeti címer is. Az európai, de a világ más államainak zászlaja az állami címert is tartalmazza. Semmilyen indok nincs arra vonatkozóan, hogy hazánk kivétel legyen e tekintetben.

Korábbi felszólalásomban ugyancsak szóvá tettem: kívánatos lenne, hogy az alaptörvény a nemzeti ünnepek felsorolása mellett tartalmazza a nemzeti gyásznapokat. Ezek: június 16-a, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének napja; október 6-a, az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja; november 4-e, az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet megszállók által történt eltiprásának napja. Szükséges, hogy a magyar nép a nemzeti ünnepek mellett megemlékezzen a drámai sorsfordulókról, a nagy tragédiákról is azért, hogy a magyar jövő késői nemzedékei is tisztelegjenek és fejet hajtsanak a hősi halált haltak emléke előtt. Ellentétben a nemzeti ünnepnapokkal, a gyászünnepek nem lennének munkaszüneti napok is természetesen.

A "Szabadság és felelősség" rész XXI. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata a választójog gyakorlását a sarkalatos törvényben magyarországi lakóhelyhez kötheti. Ezúttal is kifejezem azon reményemet és kívánságomat, hogy ez nem járhat a határon túli magyar állampolgárok választójogának meg nem adásával. A választójog a magyar állampolgársághoz szervesen kapcsolódó jogosultság kell hogy legyen. A megalkotandó sarkalatos törvényben kell kidolgozni és szabályozni azt, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok milyen módon élhetnek ezen jogukkal.

Korábban tett felszólalásomban már határozottan állást foglaltam az egy választópolgár egy szavazat elve mellett. Ezen véleményemmel nem vagyok egyedül, több képviselőtársam ugyancsak ennek megfelelően érvelt. Ezt az álláspontot osztja a szélesebb közvélemény is. Ezért ellenzem a XXI. cikk (2) bekezdésében foglaltakat, amelyben a tervezet egy pluszszavazatot kíván adni a kiskorú gyermeket nevelő szülőnek.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés feladat- és hatáskörét szabályozó rész 2. cikk (3) bekezdésében a tervezet négyéves választási ciklusról rendelkezik. Álláspontom szerint meggondolandó és helyes lenne az ötéves ciklusra való áttérés. Osztom több képviselőtársam véleményét, hogy a jelenlegi négyéves ciklus érdemi munka végzésére túl rövid, az első év jószerével a kormányzati teendők átvételével, a programok kidolgozásával, a kormányzati szervek megalakításával telik el, a ciklus utolsó évében pedig az új választásokra történő felkészülés és választási kampány történik meg. Azt viszont örömmel tapasztalom, hogy az önkormányzati választások esetében a ciklusok tartamát a tervezet öt évben határozza meg. Helyes és logikus lenne mindkét esetben a ciklusokat öt évben meghatározni.

Az Országgyűlés feladat- és hatásköreit részletező 7. cikk (3) bekezdése az országgyűlési bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét a sarkalatos törvényre bízza. Véleményem szerint szükséges, hogy a megalkotandó sarkalatos törvény a bizottságok előtti megjelenést szankcióval is biztosítsa. Képviselőtársaim és a közvélemény előtt ismert, hogy a közelmúltban több szocialista politikus vagy volt szocialista politikus a bizottságok előtti megjelenést büntetlenül szabotálhatta, ezzel akadályozva, nehezítve a bizottságok tevékenységét.

Az országos népszavazásról a 8. cikk rendelkezik, amely szerint 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kötelező népszavazást tartani, 100 ezer választópolgár kezdeményezésére pedig az Országgyűlés népszavazást rendelhet el. Ez a minimum álláspontom szerint túl alacsony, a jogintézmény fontosságát kiemelné az, hogy a népszavazást legalább 500 ezer választópolgár kezdeményezhetné kötelező erővel, 300 ezer választópolgár esetén a népszavazás kiírását az Országgyűlés megfontolhatja.

A köztársasági elnök felelősségre vonásáról a 13. cikk rendelkezik, és a (6) bekezdés szerint amennyiben az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök szándékos jogsértésének tényét megállapítja, úgy az elnöki tisztségétől megfoszthatja. Nézetem szerint ez utóbbi intézkedést, tudniillik a megfosztás lehetőségét helytelen egy demokratikus jogállamban az Alkotmánybíróság jogkörébe adni. Az elnöki tisztségtől való megfosztás alapvetően közjogi intézkedés, egy demokratikus államban azt csakis az országgyűlési képviselők, illetőleg az Országgyűlés gyakorolhatja.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tervezet 30. cikke beépíti az alkotmányba a magyar közjogtól idegen alapvető jogok biztosa, közkeletű nevén ombudsman intézményét. Ez nyilvánvalóan az európai uniós tagságunkból következik. Semmiképpen sem helyeselhető azonban a biztosok számának szaporítása, amint ez jelenleg tapasztalható, ugyanis manapság az általános jogok biztosa mellett léteznek különböző szakterületek biztosai is, természetesen megfelelő apparátussal. Ez nemkívánatos bürokráciát növelő jelenség.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket és türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu