DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A minap egy előadáson vettem részt az ELTE Jogi Karán, ahol az alkotmányozásról tartott egy nagyon színvonalas előadást Bihari Mihály alkotmánybíró úr, és nagy-nagy élvezettel hallgattam az érdekfeszítő mondatait, amiket elmondott az új alkotmányozásról, az új alkotmányról, illetve - ahogy most már tudjuk - alaptörvényről.

Nagyon tanulságosak voltak a szavai, ahogy végigvette az ezeréves múltunkat, az ezeréves alkotmányunkat, az ezeréves jogfejlődésünket, és kétfajta alkotmányt különböztetett meg, kétfajta alaptípusát különböztette meg: a konszenzusos alkotmányt és az oktrojált alkotmányt. És amikor ennek az ismérveit elmondta, akkor valahogy nekem kísértetiesen az oktrojált alkotmánynál, ami egy ránk erőltetett alkotmányt jelent lefordítva, valahogy ez a jelenlegi alkotmányozási folyamat jutott nekem eszembe erről, és Baráth Zsolt képviselőtársam is a tegnapi napon éppen erről beszélt, hogy neki is mennyire ez a gondolata támadt.

Miért is támadt nekünk ez a gondolatunk? Mert lehet Magyarországon jó alkotmányt hozni, rossz alkotmányt hozni, lehet jót és időtállót hozni, lehet rosszat hozni, illetve lehet olyat, ami időtálló lesz, de mégis rossz. Tehát ezek közül kell választanunk. Azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hogy az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozzon meg. Önök úgy gondolták, hogy ez az alkotmányozási folyamat, amelyet eddig véghezvittek, illetve véghezvittünk, ez így jó, ez elfogadható és a társadalom többségének a támogatását bírja.

(13.50)

És ez így is tűnik, de én azt gondolom, itt egy színjáték zajlik, egy nagyon szépen előkészített és nagyon jó színjáték, amelyben a bábukat a kormányzó párt, pártok tologatják, és tulajdonképpen minden készen van, és ebbe igazándiból senki nem tud semmilyen formában beleszólni.

Önök kiküldtek a teljes magyar lakosságnak egy kérdőívet, ebben 12 pontban kérdéseket tettek fel, illetve egy 13. kérdést is, amelyben bárki leírhatta még a véleményét, és egyébként nagyon jellemző, hogy mik szerepeltek ebben a 12 pontban. Ebből is látszik, hogy a 12-ből 8 olyan pont volt, amelyre gyakorlatilag normális magyar állampolgár nem válaszolt volna másképp, csak igennel, hiszen arra, hogy akarja-e valaki megvédeni a termőföldet, az ívóvízkincsünket, természetes, hogy minden magyar állampolgár erre azt fogja mondani, hogy igen.

Tehát elmondhatjuk, hogy önök kikérték az állampolgárok véleményét, csak az, hogy milyen kérdésekben, az már abszolút nem mindegy, és önök ezt nagyon jól oldották meg. Tehát ez is a színjáték egyik része, hogy úgy tűnjön, mintha minden egyes magyar állampolgár beleszólt volna az alkotmány megalkotásába.

És miért mondom én azt, miért mondhatjuk azt, hogy egy oktrojált alkotmány? Éppen azért, mert elindult ez az alkotmányozási folyamat, felállt az alkotmány-előkészítő bizottság, amelyhez, azt gondolom, hogy minden párt, és ebbe mindenkit beleértek, a kormányzó pártokat és az ellenzék pártjait, mindenki, azt gondolom, tisztességgel állt hozzá, hogy ebben komoly munkát fogunk végezni, érdemi feladatokat fogunk ellátni, és ennek a során meg fogjuk hozni azt az alkotmányt, azt az alaptörvényt, amellyel kapcsolatban be fogjuk látni valamennyien, országgyűlési képviselők, hogy ez a nemzet érdekét szolgálja, és azt gondolom, hogy talán még az MSZP-sek is gondolkodtak ilyen módon, bár nem ezt mutatták az elmúlt 8 év kormányzása során.

És ebben az alkotmány-előkészítő eseti bizottsági munkában mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy elmondhattuk a véleményünket, beadhattuk írásban a véleményünket, becsatolhattunk szervezeteket, amelyek részt vehettek ebben az alkotmány-előkészítő munkában. Azért megjegyzem, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak a kormányzati többség nem engedte meg, hogy részt vegyen az alkotmány-előkészítésben, tehát már itt volt egy olyan pont, ami nekünk nem tetszett, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egy törvényesen bejegyzett, Magyarországon nem betiltott mozgalom, márpedig az alkotmány mindannyiunk alkotmánya, tehát az övéké is, tehát ők is beleszólhatnak, mint ahogy minden ember és minden szervezet ebbe beleszólhat; önök már ezt az elvet akkor felrúgták.

Aztán mi történt? Kivonultak az alkotmány-előkészítő bizottságból a szocialisták, kivonult az LMP - nagyon nem sírt utána a szívünk, ezt azért megjegyzem, hogy ez megtörtént. És sajnos, kénytelen-kelletlen az utolsó ülésen mi is elhagytuk a padsorokat, mert akkor történt meg az, hogy beterjesztettünk egy 27 pontból álló javaslattervezetet, ami a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a legfontosabb programpontjait tartalmazta, amelyből tulajdonképpen mindösszesen három került az önök részéről elfogadásra. Ez a három is nagyjából eléggé általános hangvételű volt, tehát ilyen, mint a magzati életnek a védelme, amelyet önök úgy gondoltak, hogy támogathatnak.

De nézzük meg, hogy mik is maradtak ki akkor ebből a jobbikos programtervezetből, amit mi szerettünk volna az alkotmánykoncepció elfogadásánál érvényre juttatni! Hát az 1. pont nagyon érdekes, szó szerint ismertetném: az új alkotmány neve legyen alaptörvény. Ez volt az, amit a Jobbik az alkotmány-előkészítés során jelzett. Ez teljes egészében, ha jól emlékszem, egyhangúlag az önök részéről leszavazásra került. És milyen érdekes módon köszön majd itt vissza újra, de most már az önök javaslataként kerül be ide az Országgyűlés plénumára az alaptörvény kifejezés, természetes, mert nem kellett elfogadni a Jobbik javaslatát. De ez csak a megnevezés, tehát ez csak egy alaki dolog, de sokkal fontosabb programpontok szerepelnek itt benne.

Például, ami egy kivétellel leszavazásra került az önök részéről, az ország termőföldjeinek külföldiek részére vonatkozó forgalomképtelenségének a leszögezése az alkotmányban, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tart. És önök olyan döntést hoztak, hogy nem kerülhet be az alaptörvénybe, hogy külföldiek részére ne idegeníthessük el a termőföldjeinket. Alapkérdés! Mondhatják önök, hogy betették az állampolgárok számára beírt kis kérdőívbe, amelyben valóban szerepel, hogy védjük-e meg a termőföldjeinket. Igen, csak az nem volt benne válaszként, hogy kitől vagy mitől. A talajeróziótól, a környezetszennyeződéstől óvjuk meg, vagy pedig a külföldiek felvásárlásától? Ezt önök nem tették bele, de hogy mi az önök szándéka, az itt kiderült, amikor ezt a kérdésünket leszavazták.

Vagy: szerepelt benne, hogy a Magyar Honvédség külföldi bevetését korlátozzuk, illetve tiltsuk meg, ez sem kerülhetett bele ebbe az új koncepcióba - az alkotmánynak sajnos csak a koncepciójába, tehát most még nem a véglegesről, hanem csak a koncepcióról beszélünk.

De beszélhetünk a mentelmi jog eltörléséről, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságáról, a politikusi álláshalmozás tilalmáról. Aztán a népszavazási tilalmak eltörlését szerettük volna, hogy a nemzetközi szerződésekről lehessen népszavazást tartani, hogy az alkotmányról lehessen népszavazást tartani, hogy a honvédség külföldi bevetéséről lehessen népszavazást tartani, hogy közkegyelem-gyakorlásról lehessen népszavazást tartani. És még ilyenek voltak benne, mint a közélet megtisztítása a szocialista állam vezetőitől, vezető politikusaitól. Önök ezeket sem támogatták.

Ezek voltak azok az alapvető értékek - többek között, nagyon sok más mellett -, amelyek miatt a Jobbik idejött a parlamentbe, hogy ezt érvényesítsük, hogy ezt érvényre juttassuk, mert ezért küldtek be a választóink bennünket ide. De önök ezek közül semmit nem méltattak arra, hogy figyelembe vegyék, és ezért tartottuk úgy jónak, hogy akkor fölálltunk, és arról a bizottsági ülésről eljöttünk, de azzal, hogy mi itt vissza fogunk jönni, és részt fogunk venni az alkotmányozásban.

Ezt követően is benyújtásra került részünkről egy 49 pontos módosító javaslat a koncepcióhoz, amikor a koncepció, az új alkotmány alapkoncepciója elfogadásra került, és ebből a 49-ből is önök egyetlenegyet, Dúró Dóráét fogadták el, az is csak egy nem anyagi jogi, hanem alaki jogi volt, ami arra vonatkozott, hogy ne két egymást követő ciklusban különböző parlamentnek kelljen kétharmaddal elfogadni az alkotmánymódosítást, hanem lehessen egyetlenegy ülésen, egyetlenegy parlamenti ciklus alatt módosítani. De a 48 érdemi anyagi jogit egy az egyben önök elutasították, és ezekben szintén nagyon fontos, a nemzeti megmaradást szolgáló kérdések szerepeltek, és önök ezeket nem akceptálták, nem fogadták el.

Mi következik a számunkra ebből? Az, hogy önök egy Fidesz-KDNP-s alkotmányt akarnak elfogadni, egy Fidesz-KDNP-s alaptörvényt akarnak elfogadni, amelyben önök már nem is kíváncsiak az ellenzék véleményére. És megmondom őszintén, ezt én nagyon sajnálom, hiszen önök a kétharmados többség birtokában hatalmas történelmi lehetőséget szalasztanak el és szalasztottak el, most már sajnos múlt időben kell hogy mondjam. Mert nekem nem fáj, hogy azok a padsorok üresek, sőt megmondom őszintén, hogy sokkal jobban érzem magam, és azt gondolom, hogy a jövőben egy olyan parlament, egy olyan Országgyűlés, amelyből hiányzanak a szocialisták, az sokkal jobb légkörű lesz, és én azt gondolom, hogy a nemzet megmaradása és fejlődése, jövője szempontjából ennek az országnak, ennek a nemzetnek mindenképpen az előnyére fog válni.

Itt a másik párt, az LMP. Az LMP, hát, mit mondjak róluk: nem azért küldték őket sem a választópolgáraik, hogy ne vegyenek részt az alkotmányozás folyamatában. Amikor elmondták ezzel kapcsolatban, hogy Lázár János T/1445-46-os törvényjavaslata volt, amelyben az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálta, őket ez oly mértékben sértette, hogy ők úgy gondolták, a jövőben nem lehet a kormánypártokkal együtt alkotmányozni, és ezért ők visszavonulnak. Ezen a logikai alapon én azt gondolom, nem szép őket bántani a távollétükben, de akár a három évről is otthon maradhatnának, ugyanúgy, mint a szocialisták, mert akkor miért küldték ide a választóik őket. Azért, hogy vegyenek részt.

Mi itt maradtunk, és azt hiszem, hogy becsülettel ellátjuk a feladatunkat, és igenis megpróbáljuk azt, hogy meggyőzzük önöket arról, hogy Magyarországon létre lehetne hozni ezt a konszenzusos alkotmányt. És azt gondolom, hogy az az eredeti szöveg, ami a magyar alkotmányban szerepelt, amely - rossz kimondanom - az 1949. évi XX. törvény 24. §-ának az (5) bekezdése volt, amely kimondta azt, hogy az új alkotmány koncepciójának az elfogadásához a parlament négyötödének, a megválasztott országgyűlési képviselők négyötödének az igen szavazata szükséges, és ha ezt kimondjuk, akkor ebben benne lett volna a Jobbik Magyarországért Mozgalom is, és az a két jobboldali párt, egy középjobb, a radikálisabb jobb együtt négyötöddel már simán létre tudott volna hozni egy új alaptörvényt, amelyről már azt mondtuk volna, hogy a társadalomnak egy nagyon széles rétege által elfogadott lett volna, és valahogy megértette volna mindenki, hogy az a párt, az az MSZP, amely csak úgy képes alkotmányozni, ha a saját törvényeit, a saját szabályait fogja elfogadtatni a többséggel, ő csak akkor hajlandó ebben részt venni, és most, hogy ez nem lehetséges a kis részvételi arányuk miatt, így nem vesz részt benne, így ők nem is hiányoznak.

(14.00)

De azt hiszem, hogy az az 52,5 százalék vagy 53 százalék, amit a Fidesz-KDNP elért, ez önmagában nem alkalmas arra - legitim alkotmányt fognak önök megalkotni, tehát ezt nem vitatjuk, csak ez az alkotmány nem lesz konszenzusos. Akkor jó és akkor időtálló egy alkotmány, ha ez a nemzet konszenzusával, a parlamenti képviselők konszenzusával jönne létre.

Itt vetődik fel egy olyan kérdés, amely már az előbb ismertetett programpontunkban szerepelt, amelyet önök eddigi nyilatkozataik alapján nem támogatnak, ez pedig a népszavazás kérdése. Mi a programunk során... - és ezt is megjegyezném, hogy amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom a programját megalkotta, akkor egyedül mi voltunk azok, akik konkrétan leírtuk, hogy mi alkotmányozni szeretnénk, és ebben a négy esztendőben azt szeretnénk, ha végre hatályon kívül helyeznénk az 1949. évi XX. törvényt és új alkotmány születne Magyarországon. Ezt a "Radikális változás" programjában (Felmutatja.) az országgyűlési választásokon mi teljesen korrekt módon, ismertetve mindenkivel letettük az asztalra és bemutattuk.

Tehát mi voltunk azok, akik alkotmányozni akartunk, és mi akkor elmondtuk, ebben a programunkban is szerepelt, és hangsúlyosan szerepelt, hogy népszavazással szeretnénk elfogadtatni, és minél jobban szeretnénk azt, hogy a népképviselet oly módon érvényesülne Magyarországon, hogy minél több kérdésről, a sarkalatos kérdésekről Magyarországon a népszavazás döntsön.

Ezért javasoljuk mi jelen pillanatban is azt a módszert, hogy amennyiben itt megszületik az alaptörvény, amely - sajnos nem a mi javaslatunk alapján, de elfogadva azt, amit mi is leírtunk - alaptörvényként szerepel, azt szeretnénk, ha ezt népszavazás útján fogadnánk el, legalább akkor a társadalomban lenne egy olyan konszenzus, amely bizonyítaná az önök számára is, a mi számunkra is és mások számára is, hogy ez egy mindenkinek jó alkotmány lesz. Ehhez viszont szükség lenne arra, hogy önök a mi módosítóinkat, amiket becsatoltunk, azokat elfogadják, vagy legalábbis tárgyaljanak róla; úgy tárgyaljanak róla, hogy érdemben tudjunk tárgyalni, mert a legtöbb, a nemzet megmaradásáért rendkívül fontos javaslatainkat mindenfajta érdemi vita és érdemi hozzászólás nélkül szavazták le, csak azért, mert az ellenzék nyújtotta be.

Ezért mondom én azt, hogy sajnos ez az alkotmány, ha így marad, akkor ez nem egy konszenzusos alkotmány, és ezt nagyon sajnálom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu