VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! "Jaj a háznak, mely alapba' gyönge... / Egy perc jöhet, s az épület ledől, / S rossz gazda, aki mindig újra épít, / S ma vagy holnap, de végre tönkre jut."

Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt én is örömmel élek azzal a lehetőséggel, amit az alaptörvény parlamenti vitája jelent. Huszonegy éve vagyok a tisztelt Ház tagja, képviselem a rám és politikai szövetségemre szavazó polgárokat, így tudom, kivételes pillanat egy új alkotmány születésénél jelen lenni. Országgyűlési képviselőként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy legjobb meggyőződésem és tudásom szerint vegyek részt ebben a vitában, és sajnálatosnak tartom, hogy ez nem minden képviselő számára magától értetődő. Egyetértek azokkal az előttem szólókkal, akik szerint kár volt az ellenzéki pártoknak túlságosan exponálni magukat az alkotmány vitájában. Kivonultak, lelkük rajta - számoljanak el a választóikkal, miért hagyják érdemi képviselet nélkül őket.

Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló rövid időben elsősorban az alaptörvény közpénzügyi részeit érintem. Volt alkalmam áttanulmányozni azokat az írásokat, amelyeket az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kért és kapott az alkotmánykoncepció kidolgozásakor. Köszönettel is tartozunk ezeknek az intézményeknek és személyeknek, akik véleményükkel és írásaikkal segítették ezt a vitát, bővítették tudásunkat a koncepció és a szövegjavaslat megalapozásában, különösen az új alaptörvény közpénzügyi részeire vonatkozóan. Ezúton is köszönet tehát az Állami Számvevőszék munkatársainak, a volt és jelenlegi elnökének, Simon István, Hetei Tibor András, Kopits György uraknak és mindazoknak, akik az Országgyűlés és a nyilvánosság számára megosztották gondolataikat.

Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyek szabályozásának illeszkednie kell abba a folyamatba, amely lezár egy történelmi szakaszt, és megteremti a következő évtizedek jog- és társadalomfejlődését. Húsz év tapasztalata van mögöttünk, tanulságok sokasága segíthet abban, hogy az új alkotmány felé tisztelettel és szeretettel fordulhassunk. A közpénzügyi részeknek ebbe a folyamatba kell illeszkedniük. A rövid kérdés úgy hangzik: milyen lesz a XXI. század magyar állami berendezkedése, ebben milyen szerep és feladat jut a közpénzügyeknek? Ennek a kérdésnek a megválaszolása szilárd koncepciót igényel, hiszen akkor tudunk jó alaptörvényt alkotni, ha van elképzelésünk a jövőről, az államról, a társadalomról, a benne élő emberről, környezetünkről, a köröttünk lévő világról.

Nem tűzhetünk ki más célt, mint hogy az új generációk érdekeinek védelmében olyan alkotmányos szabályokat alkossunk, amelyek megfékezik az állam túlzott mértékű eladósodását, biztosítják az államháztartás egyensúlyát. Tapasztalataink alapján rögzítenünk kell, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles gazdálkodásával a nyilvánosság előtt elszámolni. Az Alapvetés M. cikk (1) bekezdése rögzíti is: "Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti." Kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható - ez az állampolgárok részéről jogos elvárás az alapjogok érvényesülését is garantáló állami intézmények működésével szemben.

Magyarország az elmúlt 20 évben kettős szorításba került. Az államadósság növekedése párosul a demográfiai csökkenéssel, azaz a következő generációk, a jövő nemzedékek életlehetőségei szűkülnek évről évre. A demográfiai előrejelzések alapján 2050-re a 20 év feletti népesség fele közel 60 év feletti lesz. Ha e két folyamathoz, az államadósság növekedéséhez és a népességfogyáshoz a jövőben is társul az alacsony aktivitási ráta, az állami kötelezettségek csak az adóterhek jelentős növekedésével vagy az ellátások drasztikus csökkentésével lesznek teljesíthetőek. Egy generáció sem hagyhat több adósságot a következő generációra, mint amit maga megörökölt. Kötelességünk tehát arra törekednünk, hogy alaptörvényünk egy elöregedő társadalomban a jövő nemzedékek jogainak védelmét is szolgálja.

Megemlítem, de idő hiányában nem térek ki rá, hogy a részletszabályok körébe kell utalni az állami költségvetés, az önkormányzatok költségvetése elkészítését, végrehajtását, az ezeket körülvevő számviteli szabályokat, valamint a költségvetésből gazdálkodó szervek létesítését és gazdálkodását. Húsz év van az ország mögött, sikeres és riasztó tapasztalatokkal. A közvagyon tekintetében pápábbak lettünk a pápánál, vagyis nagyobb a magántulajdon aránya nálunk, mint jó néhány nyugat-európai országban. A közvagyon felélése és elherdálása pillanatnyi döntések alapján történt, a stratégiai közösségi tulajdon szempontjai, az ellátásbiztonság kérdése fel sem merült. Történelmi bűnökről beszélhetünk akkor, amikor az 1995-96-os privatizációs időszakra tekintünk vissza. Eszközarányos nyereség garantálása, titkos záradékok és kötelezettségvállalások, állami monopólium helyett privát monopóliumok megjelenése, menedzsmentdíj - ilyen stációk jellemezték az akkori közgondolkodást és elsősorban a szocialista-liberális kormányok gondolkodását a köztulajdonról.

Hogy az akkori időszaknak máig ható következményei vannak, arra tragikus példát hozott a vörösiszap-katasztrófa. A közvagyon eltűnt, következményeként itt maradt a magas munkanélküliség, a szegénység, az eladósodottság. Szociológiai tanulmányok rögzíthették, hogy amíg az elmúlt két évtizedben Magyarországon lehettek sikeres egyéni és családi életstratégiák, addig Magyarország mint közösség gazdasági értelemben nem volt sikeres. Az egyéni anyagi siker gyakran a közösség terhére valósult meg, a normaszegő magatartás az érvényesülés feltétele lett.

(9.10)

Talán ezért sem véletlen, hogy két évtized alatt nem történt meg a közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak teljes körű, pontos számbavétele és értékelése. Ezért lényeges, hogy az alaptörvény javasolja a még meglévő közvagyon megőrzését, a felelős költségvetési gazdálkodás hosszú távú céljának meghatározását, a közpénzügyi rendszer működési rendjének igazságosabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá tételét. Mindennek együtt kell járnia az átláthatóság érvényesülésével, hiszen mindenkinek joga van közérdekű adatok megismeréséhez.

Épp az átláthatóság hiánya üresítette ki az elmúlt években a fenntartható költségvetés elvét. Néhányat a riasztó példákból: autópálya-építések költségének kihagyása a költségvetésből, kifizetetlen uniós támogatások szerepeltetése bevételként, a Budapest Airport eladásának elszámolása és így tovább.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat az éves költségvetés elvét tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy az éves költségvetésről való döntés törvényhozási tárgy. Javasolt szabály szerint minden évre vonatkozóan külön kell költségvetést elkészíteni és azt törvényben elfogadni. A társadalombiztosítási rendszerek hosszú távú, kiszámítható működést igényelnek. Ezek olyan rendszerek, amelyek a kiszolgáltatottság esetére kínálnak megoldást - mint betegség, öregség.

Itt a stabilitás rendkívül fontos, ezért az alaptörvénynek rögzítenie kell, hogy mely társadalmi intézmények fenntartásával biztosítja a szükséges ellátást. A javaslatnak védelmet kell nyújtania arra is, hogy még egyszer ne ismétlődhessen meg az a vagyonátcsoportosítás, ami a '80-as éveket jellemezte, amikor a társadalombiztosítási többletet egyszerűen elvonták, és áttették a központi költségvetés folyó kiadásaira.

Az alaptörvény szabályozza azt a kérdést is, hogy mi történik akkor, ha az országnak nincs elfogadott költségvetése. Hogy a kérdés nem csak napjaink számára fontos, utalok rá, hogy ezt a problémakört már részletesen tárgyalta Magyary Zoltánnak A magyar állam költségvetési joga című könyve, amelyet 1923-ban adtak ki Budapesten. Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadja el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

Néhány mondatban az államadósság kérdéséről. A központi költségvetés végrehajtása során a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét. Magyarország az uniós csatlakozáskor magára nézve kötelezőnek ismerte el az Európai Unió jogrendjét, így vállalta azt is, hogy megteremti az euró bevezetésének előfeltételeit. Ezek közé tartoznak a maastrichti szerződésben meghatározott fiskális konvergenciakritériumok. Az államháztartás adóssága így nem lehetne magasabb, mint a bruttó hazai termék 60 százaléka.

Az alapszabály szövegében rögzített 50 százalékos határ biztonságos távolságot ad ahhoz, hogy Magyarországnak ne kelljen újra szembenéznie egy veszélyes mértékű államadósság kialakulásával. Emlékezhetünk a 2008-as IMF-, európai uniós hitelfelvételre, amikor Magyarország 20 milliárd euró nagyságrendű hitelt vett fel. Ehhez az Országgyűlés nem adott előzetes, törvénybe foglalt felhatalmazást. Az eladósodást és annak feltételeit a demokratikus intézményrendszer keretei között kell tartani, és biztosítani kell annak átláthatóságát.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok gazdálkodásáról egy rövid megjegyzés. Az elmúlt években megnövekedett az önkormányzati csődök száma, jelentősen nőtt az önkormányzatok eladósodottsága. A tavalyi évben hiába teljesítette a központi állam a költségvetésen keresztül szükséges feltételeket a célul kitűzött 3,8 százalékos hiányhoz, az önkormányzati rendszer adóssága a várakozásokhoz képest jóval nagyobb lett. Feltehetően sok esetben állami források igénybevétele is szükséges lesz az önkormányzatok konszolidációjához.

A magyar államháztartási rendszerben a települések finanszírozása jelentős részben állami forrásokon alapul. Ha valóban feladatnak érezzük a közpénzügyek rendbetételét, akkor korlátozni kell az önkormányzatok hitelfelvételhez kötött szabadságát. Az alaptörvény javaslata arra vonatkozik, hogy az önkormányzatok törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a jövőben a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulása kell, és erről külön törvény rendelkezhet.

Szerencsésnek tartanám azt is egyébként - csak egy mellékmegjegyzés -, hogy jogszabályban meghatározott intézmény bonyolíthassa le ezt a hitelfelvételt, hiszen manapság bármelyik önkormányzat bármelyik pénzintézettel vállalkozhat erre. Kimaradt az alaptörvény szövegéből - javasolni fogom ennek a bevételét -, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ez a törvényes fizetőeszköz az országban, és amíg ez így van, úgy gondolom, hogy ezt az alaptörvény szövegének is rögzítenie kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ha már Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versével kezdtem, hadd fejezzem be kortársa, az ugyanabban az évben született Madách Imre soraival: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség, / Magadnak munka. Az egyén szabad / Érvényre hozni mind, mi benne van. / Csak egy parancs kötvén le: szeretet."

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu