POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsit most más témával foglalkozzam, és a határon túli magyarok kérdését, illetve nemzetpolitikai kérdéseket vessek fel néhány percben a tisztelt parlament előtt.

A '49 óta hatályos, régi alkotmány vagy alaptörvény 6. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a határon túli magyarsággal - ha ezt annak lehet nevezni -, szó szerint ezt mondja: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Ez a néhány sor, úgy gondolom, hogy hatalmas előrelépés volt a kilencvenes évek elején az addigi magyarországi politika tekintetében, mégis valahol egy kicsit a Kádár-korszak folytatása, hiszen abban a korszakban úgy nyilvánultak meg, hogy jobb, ha nem emelünk szót a határon túli magyarok kérdéskörében, mert akkor csak ártunk nekik.

Ez a politika vezetett el ahhoz, hogy a határon túl élők sorsa sok helyen aggodalmassá vált, az asszimiláció felgyorsult, a magyariskola-hálózatot mindenhol megszüntették, egyáltalán sok szempontból nem is lehetett határon túli magyarságról beszélni, hiszen minden szempontból a kultúrájuk, nyelvük ápolását megtiltották.

Ezzel a szemben a Ház előtt lévő alaptörvény-tervezet Alapvetés című részében a D. cikkben ez olvasható: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal." Nemrégiben, március 11-én ült össze a KMKF, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ahol több, határon túli magyar szervezet tagja kifogásolta a visel szó használatát. Ott is és azóta is többször elmondtuk azt, hogy a visel szó sokkal erősebb kifejezés, mint az érez szó, hiszen az, hogy hogyan érzünk, folyamatosan változhat, viszont az, hogy felelősséget viselünk, számunkra mindig állandó kell hogy legyen.

Azt gondolom, ha az elmúlt egy évet végignézzük, akkor láthatjuk, hogy a nemzetpolitikában hatalmas változás zajlott le. Több olyan törvényt, intézkedést fogadtunk el az elmúlt egy esztendőben, ami radikális változás az elmúlt húsz évhez, de az elmúlt nyolc évhez képest mindenesetre. Ezek közül kiemelném elsősorban a kettős állampolgárságról szóló törvényt, más néven vagy hivatalos nevén az egyszerűsített honosítást, amelynek következtében ez idáig közel 45 ezren éltek a lehetőséggel, és adták be a kérvényüket a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozóan. Március 12-én Mohácson tették le először a horvátországi magyarság vezetői az állampolgársági esküt, majd ez a folyamat folytatódott mind itt, Magyarországon, mind pedig határainkon kívül.

Alapvetően a nemzeti ünnephez kötődtek az állampolgársági eskük. Kiemelném még ennek sorából az itt, a budai Várban megtörtént eskütételt, ahol közel száz moldvai csángó élt ezzel a lehetőséggel, és kaphatta meg a magyar állampolgárságot. Azért is emelném ki a moldvai csángókat, hiszen az ő őseik sosem voltak magyar állampolgárok, és így ennek a törvénynek köszönhetően ők is meg tudták szerezni vagy meg fogják tudni szerezni a magyar állampolgárságot.

Országgyűlési határozat formájában történt meg továbbá a nemzeti összetartozás napjának iskolai emléknappá nyilvánítása, és ez kiegészült a határon túli tanulmányi kirándulásokról szóló koncepcióval, amelyek mind a fiatalság tudáskörének bővítését célozzák. Az ismeretátadás hagyományos, az iskola falai között megvalósuló formáján túl nagy szükség van olyan programokra, amelyek a gyakorlatban járulnak hozzá a mindennapok megértéséhez.

Mindezzel párhuzamosan lehetőség nyílik a Határtalanul-program keretei közt a magyarországi iskolák számára erdélyi, felvidéki, délvidéki vagy kárpátaljai tanulmányi kirándulások, valamint diák-együttműködések szervezésére. Az Apáczai Közalapítványnak a programja volt ez a Határtalanul-program, ezt a programot emeltük be a kormány cselekvései közé. Az első évben ennek a programnak, tehát a Határtalanul-programnak köszönhetően közel 14 ezer diáknak az üdültetésére, illetve tanulmányi kirándulására - egyáltalán arra, hogy érezzék, tudják és megtapasztalják azt, hogy Magyarország határain kívül is élnek a magyar nemzethez tartozó emberek - kerülhet sor. Jó lenne, ha ez a szám majd a továbbiakban elérhetné a százezres számot. Az első évben erre 500 millió forintot tudunk biztosítani.

(12.10)

Tudjuk azt, hogy az elmúlt nyolc esztendőben nem működhetett a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Állandó Értekezletnek a működését újra biztosíthattuk, úgyhogy ma elmondhatjuk, hogy mind a MÁÉRT, mind pedig a KMKF folytathatja tovább a működését, ezenkívül pedig a kormányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt közvetlenül is foglalkozik nemzetpolitikával, illetve a határon túli magyarság kérdéskörével. Létrejött egy államtitkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, amelyik alapvetően egy integráló szerepet játszik, és amelyhez szintén ez a kérdéskör tartozik. Az eddig működő Szülőföld Alap helyett létrejött a Bethlen Gábor Alap, amely világos szabályok szerint, kiszámíthatóan és átláthatóan fog működni mint általános jogutód. A törvény új szemléletet képvisel a támogatások kezelésében, egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg.

Szeretném még kiemelni azt, hogy december 23-án a parlament 2010. évi utolsó szavazásával létrejött a nemzeti összetartozás bizottsága, amely január 1-jével kezdte meg a működését, és amely segítséget nyújt mind a MÁÉRT, mind pedig a KMKF működéséhez, a KMKF állandó bizottságának működéséhez. A KMKF legutolsó ülésén kértük a határon túli magyar szervezetek képviselőit, hogy közvetlenül a mi bizottságunkat keressék meg, ha módosító indítványaik vannak. Ezeket a módosító indítványokat - legutóbb egyébként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács módosító indítványai érkeztek meg hozzánk - természetesen az alkotmányügyi bizottsághoz továbbítjuk, és ha a bizottság úgy dönt, akkor ezek módosító indítványban szintén a tisztelt Ház elé fognak kerülni, és kérem önöket, hogy támogassák majd ezeket a módosító indítványokat is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu