VOLNER JÁNOS (Jobbik): Nagyon köszönöm, elnök úr. A 2., 9. és 12. pontokhoz szeretnék hozzászólni, amelyekhez módosító javaslatot nyújtottam be. A közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportokról szól a 2. pont általam elhagyni kívánt szövegrésze. Emlékeztetni szeretném rá a tisztelt képviselőtársaimat, hogy amikor a gyöngyöspatai események bekövetkeztek, már ez előtt több ízben sor került olyan kijelentésekre kormányzati politikusok részéről, miszerint ezek a csoportok kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítanak, és egyenruhás bűnözést valósítanak meg a puszta jelenlétükkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném önöket emlékeztetni, hogy amikor a rendőrség - most már biztosan tudjuk, hogy jogellenes, súlyosan jogsértő - intézkedésének következtében Hajdúhadházról és Gyöngyöspatáról a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület polgárőreit előállították, első fokon a bíróság kimondta azt, hogy ez jogellenesen történt, ugyanis az, hogy valakin rajta van a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egyenruhája, az természetesen semmilyen jogszabálysértést nem valósít meg. Ugyanez megtörtént aztán a későbbiek folyamán Gyöngyöspatán is, első és másodfokon egyaránt a bíróság úgy látta, hogy ezzel nem valósult meg semmiféle törvénysértés.

Ehhez képest rendkívül csodálkozunk azon, hogy kétharmados parlamenti felhatalmazás ide, kétharmados parlamenti felhatalmazás oda, a kormánytöbbség vindikálja magának azt a jogot, hogy jogerős bírói döntésekkel helyezkedik szembe, vonja azokat kétségbe, és ezzel meg is ingatja a jogállamiság alapjait. Akkor, amikor képviselőtársaim nem gondolják végig azt egy ilyen határozati javaslat szövegezésénél, hogy bizonyos korlátokat azért illik betartani, függetlenül attól, hogy milyen parlamenti számaránnyal diadalmaskodott a kormánykoalíció, akkor azért föl kell hogy idézzük azt, hogy miről is szól egy jogállam. Képviselőtársaim, arról, hogy külön vannak választva a hatalmi ágak, arról, hogy ha a bíróság jogerősen kimond valamit, akkor azt nem próbáljuk meg kétségbe vonni; különösen nem akkor, amikor kormányzati szerepbe kerül egy párt, és ilyen módon, szembehelyezkedve a törvény betűjével, jogerős bírói ítéletekkel megpróbálja megingatni a bírói ítéletbe vetett hitet, illetve annak az önállóságát.

(20.10)

Emlékeztetni szeretnék rá, hogy a kihívóan közösségellenes magatartás éppen azoknál az embereknél valósult meg, akik ezekre a polgárőrökre több ízben rátámadtak, akik szóban a helyben lakó embereket, a polgárőröket inzultálták, és akik meglehetősen kihívó és valóban közösségellenes magatartással többször is kifosztották a helyben lakó magyar lakosságot, gyakorlatilag Gyöngyöspatán is letarolták az egész települést.

Javasoltuk a 9. ajánlási pontban azt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség három fővel képviseltesse magát a felálló eseti bizottságban, és ezáltal váljon a bizottság paritásossá. Miért is kerül erre sor? Azért, képviselőtársaim, mert egyrészt így szokás létrehozni egy eseti bizottságot, másrészt pedig, úgy gondoljuk, joggal elvárható az, hogy ha már olyan bizarr helyzetet hozott a kormánykoalíció hibás döntése, hogy képesek a parlamentet arra használni, hogy az ellenzéket vizsgálják, holott nyilvánvaló, az Országgyűlésnek nem ez lenne a dolga, hogy az ellenzéket vizsgálgassák különböző bizottságok, akkor ezt legalább paritásos alapon tegyék, azaz ne legyen meg a kormánytöbbség. Jelenleg ugyanis már borítékolni lehet - ezt itt több képviselőtársam még az általános vita kezdete kezdetén meg is tette - azt az eredményt, amit majd ennek a bizottságnak a működése okozni fog, és amit a kormánytöbbség, amely biztosította a túlhatalmát a bizottságon belül is, majd írásba fog foglalni, és leteszi az Országgyűlés asztalára, majd azután elkezdi a közvélemény előtt reklámozni, mint egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapítását.

Épp azért, hogy ez a tisztességtelenség ne történhessen meg, javasoljuk azt, hogy paritásos bizottság álljon föl, öt fővel az ellenzék, öt fővel pedig a kormányerők képviseltessék magukat a bizottság munkájában, s ilyen módon mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy elmondja a véleményét, és kifejtse erről az álláspontját.

A 12. ajánlási pontban azt javasoltuk, hogy a C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás követelményét a bizottság tagjaira vonatkozó követelmények közül töröljük. Ennek egész egyszerűen az az oka, képviselőtársaim, hogy láttuk azt, hogy az elmúlt 20 évben a különböző C típusú nemzetbiztonsági átvilágítást igénylő bizottságok hogyan működtek az Országgyűlésben, láttuk azt, hogy folyamatosan sunyi célozgatásokkal mentek a politikusi nyilatkozatok arról, hogy mi is történt a nyilvánosság elől elzárt bizottsági üléseken, láttuk azt, hogy ezzel politikusok rendszeresen visszaélnek, hiszen az a képviselő, aki esetleg megvédhetné magát, megvédhetné a pártját, megvédhetné az álláspontját, bár részt vett a bizottság ülésén, egész egyszerűen nem teheti meg, mert nem mondhatja el, hogy ott konkrétan mi hangzott el.

Még különösen indokoltnak tartanám a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításra vonatkozó tiltás, illetve előírás feloldását, azzal, hogy lehetőség szerint minél jobban ismertessük meg a közvéleménnyel a Gyöngyöspatán történteket, mert meggyőződésem szerint, ha a kormány részéről az igazságot megpróbálják elhallgatni, sunyi sugalmazások lesznek majd a Gyöngyöspatán történtekről, akkor nem fog az sem kiderülni, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai mit keresnek Gyöngyöspatán, miről beszélgettek az ott élő cigány emberekkel. A nagykövet asszony egyébként éppen egy általam is látogatott gazdasági csúcskonferenciáról rohant el Gyöngyöspatára a pénteki napon, azért, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úrral egy rövid sétát tegyen, meghallgassa a cigányok baját, és utána visszatérjen Budapestre. Én arra lettem volna roppantul kíváncsi, hogy ezek az emberek mégis mit kerestek Gyöngyöspatán, és milyen céllal látogattak oda, miről egyeztettek a helyi cigánysággal. Nagyon sajnálom, hogy éppen ez a roppant érdekes információ ilyen módon, úgy néz ki, örökre titok marad, hiszen a kormánytöbbség ezt a C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás eltörlésére tett javaslatunkat a bizottság esetén nem támogatta.

Ugye, ez különösen azért is fontos lenne, mert a WikiLeaks-botrányban napvilágra kerültek azok az adatok, amelyek egyértelműen bizonyítják azt, hogy az amerikai külügyminisztérium amerikai diplomatákat szeretne rávenni arra, hogy a magyar nemzetbiztonsági érdekeket sértő módon tevékenykedjenek Magyarországon, többek között arra is, hogy magyar közéleti szereplők, magyar politikusok biometrikus azonosítóit gyűjtsék be, és adják át az amerikai hírszerzés számára.

Képviselőtársaim! Mi nem indokolja azt, hogy ezekről a hírekről a közvéleményt tájékoztassuk? Mi nem indokolja azt, hogy ezekről a közvélemény tudjon? Egész egyszerűen az, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal szemben önök nem mernek úgy föllépni, mint a mai napon megtették Iránnal szemben, önök megszavazták az izraeli társulási szerződést, és gyakorlatilag a Magyar Köztársaság, bár a kormánytöbbség részéről rendszeres a nemzeti színű zászló lobogtatása és a különböző szabadságharcos üzenetek megfogalmazása, a Magyar Köztársaság egész egyszerűen jelenleg alávetett állama az Egyesült Államoknak, ugyanis a kormány nem mer kiállni a magyar emberek érdekeiért (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, nem ez a tárgy!), nem mer ellentmondani annak a kezdeményezésnek, hogy itt amerikai diplomaták kémkedjenek, és nem mer erről hiteles tájékoztatást nyújtani a közvélemény felé. Roppantul sajnálom azt, hogy nem szedték össze a bátorságukat, roppantul sajnálom azt, hogy ehhez még a kétharmad sem volt elég.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu