LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági bizottság többségi véleménye az alábbiakat fogalmazza meg. Az új költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának célja, hogy következetesebbé és hatékonyabbá tegye a büntető törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A költségvetést megkárosító bűncselekmények jelentős számára tekintettel indokolt, hogy a jogalkotó immár magát a költségvetést állítsa a védelem fókuszába, és az elkövetési magatartást a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg. Az új szabályozás így megszüntet számos kiskaput és visszaélési lehetőséget.

A költségvetési csalás új tényállása egységesíti a korábban széttagolt bűncselekményi értékhatárokat, illetve az összes, a költségvetést megkárosító bűncselekményt egy cím alá vonja össze. A törvényjavaslat ezenkívül egységes, differenciált szankciórendszert vezet be. A költségvetési csalás új tényállása a bevételi oldalon a következő bűncselekményeket vonja össze: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

A költségvetési csalás a kiadási oldalon az alábbi bűncselekményeket vonja össze: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár. A kormány-előterjesztésből bizottságunkat leginkább a társadalombiztosítási és a szociális ellátórendszert kijátszó bűncselekményekre vonatkozó módosítások érintik.

A kormány a kisebb vagyoni hátrányt okozó, de tömegével előforduló táppénzcsalások és például a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások megelőzése, illetve szankcionálása érdekében megalkotja a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség törvényi tényállását. A fenti büntetőjogi tényállás megalkotására a célból került sor, hogy a társadalombiztosítási, különösen a szociális ellátórendszert megkárosító magatartások esetében már akkor is lehetőség nyíljon a büntetőjogi szankcionálásra, ha az okozott vagyoni hátrány nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges értékhatárt.

A szóban forgó bűncselekmény alanya bárki lehet. Ezt a bűncselekményt általában azok követik el, akik az egyes ellátásokat, juttatásokat saját maguk részére szerzik meg. A cselekmény célzatos bűncselekmény, amelynek elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás vagy a valós tény elhallgatása. A bűncselekmény eredménye a kár, amelynek alsó, illetve felső határa 20 ezer forint, illetve 200 ezer forint. A 200 ezer forintot meghaladó értékre elkövetett cselekmény esetében már egy másik bűncselekmény, az úgynevezett költségvetési csalás állapítandó meg. A törvényalkotó az elkövetőket úgy ösztönzi az általuk okozott kár megtérítésére, hogy a büntetésük korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a bíróságnak, ellentétben a korábbi szabályozással, amely körülmény a fenti esetben büntethetőséget megszüntethető okot jelentett.

A korlátlan enyhítés csak lehetőség, amelynek során a bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához és az elkövetés körülményeihez képest mérlegelési jogkörében dönt a büntetés kiszabásáról. A törvényjavaslat szerint a visszaélés a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség elkövetőjét a bíróság akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti.

Mindezek alapján a bizottsági többség általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja a kormány előterjesztését 16 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu