DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves egykori Kollégáim, ott a páholyban!

Babák képviselőtársam korrekten ismertette a bizottsági ülés hangulatát, többségi álláspontját. Örülök neki, hogy megerősíti azt a tényt, miszerint én mint a bizottság elnöke kénytelen vagyok hasznosítani vagy közzétenni azokat a tapasztalataimat, amiket vagy 20 éve szereztem. Ebből fakad aztán az az aktivitásom, amit hallhattunk Babák képviselőtársamtól.

Ez az aktivitás azonban nem puszta ellenzékiségből fakad, hanem a szakma iránti alázat, illetve a szakma iránti tisztelet motiválja, hogy tudniillik változtassunk azon a rettenetes helyzeten, ami részben Domokos elnök úr tájékoztatójából is kiderült, meg ami jellemzi a mai magyar valóságot, hogy a közpénzekkel való elszámoltatás kultúrája kétségbeejtő helyzetben van. És ebben a parlamentnek is megvan a politikai felelőssége, majd erről is fogok beszélni.

Ezek után, tisztelt képviselőtársaim, a kisebbségi vélemény: mint elhangzott Babák képviselőtársam részéről, elutasító és tartózkodó szavazatok is voltak a bizottságban, a következő okok miatt.

(9.40)

Először is kezdem nem a legfontosabbal, mert ez végül is szemantikai problémának is nevezhető vagy puszta kötözködésnek, de azért megemlítem, hogy ezt a beszámolót Domokos úr tájékoztatónak nevezi. Lehet, hogy nem tudatos ez a mögé érzett gondolat, hogy ez egyfajta lekezelése a parlamentnek, egyébként - mint tudjuk mindannyian - az Országgyűlés a gazdája, az Országgyűlésnek felelős a Számvevőszék, így van a hatályos törvényben, így van az alaptörvényben, így lesz az új számvevőszéki törvényben. Kérem, a tájékoztató a magyar fülnek úgy hangzik, hogy tudomásulvételt szolgál: a Meteorológiai Intézet jelenti, hétvégi várható időjárás, eső lesz, Medárd van s a többi. Van, akinek ez tetszik, van, akinek nem, tudomásul kell venni, erről vita nincs.

A beszámoló más. Beszámolni az szokott, aki valakinek valamiért felelős, és a beszámolójában leírja, hogy mit csinált, és aki erre jogosult, az megítéli, hogy ezt a fajta tevékenységet, amire a jogosultsága szól, megfelelő szinten végezte-e. Ez tehát a beszámoló és a tájékoztató közötti különbség. Én tisztelettel javaslom Domokos elnök úrnak, hogy nevezze ezt a jövőben úgy, ami korábban is volt, beszámoló jelentés, és nem egy tájékoztató. Majd ezt a kormányoldal nyilván tudomásul fogja venni, illetve elfogadja, majd megítélik, de én ezt a műfaji vagy szemantikai problémát fontosabbnak tartom annál, hogy pusztán csak elnevezési gondot jelezzek mögötte.

A másik, ami már inkább tartalmi kérdés: Domokos elnök úr itt a szóbeli tájékoztatójában sem használta ki azt a lehetőséget, hogy legalább arról mondjon két mondatot vagy hármat, hogy a 2010-es esztendő abból a szempontból is sajátos volt, hogy nemcsak egy év munkájáról tájékoztat - ami, ugye, felemás év volt, mint hitelesen ezt ő elmondta -, hanem egy parlamenti ciklusnak a lezárását is jelentette, egy olyan parlamenti ciklus lezárását, amelyre vonatkozóan az Állami Számvevőszék gazdája, az Országgyűlés, az előző Országgyűlés, az előző Országgyűlések névre szóló és egyértelmű határozatba foglalt feladatot adtak. Nevezetesen - nem a teljesség igényével, csak például - a 35/2003. számú országgyűlési határozat rögzíti, hogy az Állami Számvevőszéknek egy ciklus alatt, tehát négy év alatt minden helyi önkormányzatnál legalább egyszer ellenőrzést kell végeznie.

Ez a határozat érvényben van. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt 3200 helyi önkormányzatnál kellett volna ellenőrizni. Hogy mit, azt nem rögzíti a határozat, nem is hiszem, hogy az ő feladata, az a Számvevőszék feladata, hogy értelmezze, mit kell ellenőrizni. De tény az, hogy például 2010-ben az arányos 800 helyett 119 helyi önkormányzatnál volt a Számvevőszék, és ha összeadom a négy esztendőt, akkor kijön, hogy ez még annyi sem, mint amennyi egy év alatt lett volna teljesítendő. Ez tehát csak egy olyan nem teljesített feladat, ami önmagában is elég ok lenne arra, hogy azt mondja rá valaki, aki komolyan veszi a Számvevőszék munkáját - speciel én is komolyan veszem -, hogy, kérem, ez kevés, elnézést kérek, nem tudták teljesíteni a feladatot. Más kérdés, hogy miért nem, megvannak ennek a szakmai okai. Én is fel tudnék jó néhány szakmai okot felsorolni, hogy miért nem tudta teljesíteni a Számvevőszék ezt a feladatát.

De nemcsak ezt nem tudta teljesíteni, hanem olyan feladatokat sem, amit a hatályos alkotmány rögzít. A jogállam azt jelenti nekem - meg sokunknak, gondolom -, hogy amíg egy törvény hatályban van, annak a teljesítése kötelező. Vannak jó törvények, vannak rossz törvények. Nálunk nagyon sok rossz törvény született, most megint születőben van egy nagyon rossz törvény, az Állami Számvevőszékről szóló új törvény, de erről nem akarok beszélni most, beszéltem róla eleget, még fogok is. Jó törvényeket kellene alkotni, mondta Arisztotelész vagy háromezer évvel ezelőtt. Nekünk nincsenek jó törvényeink, de ha vannak törvények, akkor is be kell tartani, ha a törvényben valami nem stimmel.

A hatályos alkotmányban van többek között az előzetes ellenőrzés feladata, amit a Számvevőszék húsz éve képtelen teljesíteni. Természetesen 2010-ben sem teljesítette az ex ante ellenőrzést. Hogy miért, erről megint nem beszélek, mert erre nincs idő. Arról van szó, hogy a gazdasági események bekövetkezése előtt meg kell nézni valamit, hogy szabályos-e, törvényes-e, rendben van-e, és akkor egyfajta engedélyezési eljárással azt mondani, hogy mehet a kifizetése a közpénznek. A Számvevőszék ezt nem csinálta, nem csinálja, rossz a szabályozás. De legalább el kellett volna mondania Domokos elnök úrnak itt a szóbeli tájékoztatójában, vagy leírni a beszámolóban, hogy kérem, alkotmányos feladat, nem tudtuk teljesíteni most sem. Ez a korrekt. Talán tudat alatt a wittgensteini mondás motoszkált a fejében, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. Ő hallgat róla, elhallgatja azt a körülményt, hogy önhibáján kívül, de ténylegesen az Állami Számvevőszék tavaly is alkotmányellenesen működött. Mint ahogy az elmúlt húsz évben is, de erről beszélni kellett volna. Az alaptörvény ezt a kérdés megoldotta, másokat meg persze nyitva hagyott, és nem válaszolta meg. Tehát ezek továbbra is megoldásra várnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szó esett itt számokról is. Ami nagyon fontos: 46 jelentést publikált a Számvevőszék a tavalyi esztendőben. Nem szabad persze szakmailag pusztán egy ilyen mennyiségi adatból levonni következtetést, nem is teszem, tehát én nem az alapján ítélem meg a Számvevőszék tavalyi tevékenységét, hogy egy hallatlan kis számú jelentést publikált. Ugye, az egyik oldalon elkölt magára közel 7 milliárd forintot, a másik oldalon kapunk érte 46 jelentést, amelyek - mint Domokos elnök úr mondta - valóban az outputjai, a produktumai a számvevőszéki tevékenységnek. Miközben persze más tevékenységet is végez, más hasznos tevékenységet is végez, de ezek, amelyek egzaktan értékelhetők. Ez nagyon kevés, mennyiségileg kevés. Csak egy példát mondok erre: a Számvevőszék megalakulásakor, 1990-ben, amikor összesen 225 fő dolgozott a Számvevőszéknél - most 543 a létszáma a tájékoztató szerint -, tehát 21 évvel ezelőtt 27 jelentés készült. Most készült, több mint kétszer akkora létszámmal 46. Ez pusztán csak a mennyiség, nem akarok belemenni a részletekbe, mert ez nyilván most itt nem volna lehetséges. Ez igen szerény mennyiség.

De ennél is nagyobb probléma, hogy arra a bizonyos financial auditra - pénzügyi ellenőrzés vagy szabályszerűségi ellenőrzés, ahogy a Számvevőszék nevezi - szintén kötelezi országgyűlési határozat a Számvevőszéket. Némi eufemizmussal úgy szól a határozat, hogy tegye teljessé a financial audit típusú vizsgálatokat az Állami Számvevőszék. Tegye teljessé... - törekedjen rá, mondjuk. De mikor? Az nincs egzaktan meghatározva. Kérem szépen, ez egy 2002-es határozat, idestova tízéves, és a Számvevőszék ilyen típusú vizsgálatot végzett összesen 52-t, és ahogy itt helyesen mondta Domokos elnök úr, az 52 financial audit típusú ellenőrzésből 12-vel gondok voltak, vagy korlátozott záradékot kapott, vagy elutasító záradékot kapott. Nincsenek a szálak elvarrva.

És ez innen már az Országgyűlés politikai felelőssége. Hozzáteszem, a kormányoldal politikai felelőssége, mert mi jeleztük Bödecs Barna kollégámmal, aki okleveles könyvvizsgáló, hogy a szakma szabályai szerint ilyenkor a megbízónak, jelesül az Országgyűlésnek az lett volna a kötelessége, hogy a Számvevőszék által jelzett anomáliákat korrigálja, reparálja, és azt az országgyűlési határozati javaslatot, amit készítettünk, azt elfogadta volna, és kötelezte volna a minisztereket arra, hogy azt a tizenkét vagy nem tudom, pontosan, hány intézményt, előirányzatot szíveskedjék kijavítani, és újra nézze meg a Számvevőszék, hogy rendben vannak-e az elszámolások. Így számolunk el mi. Itt nem szónokolni kell a pénzügyi ellenőrzésről meg a korrupció elleni harcról, meg az elszámoltatási kultúra jelentőségéről, hanem konkrétan ellenőrizni kell.

Mikor fog az Állami Számvevőszék eljutni ahhoz a szinthez, hogy az államháztartásban működő intézmények és szervezetek pénzügyi beszámolóját a maga teljességében ellenőrizze, méghozzá a nemzetközi sztenderdek szabályai szerint, ahogy ezt az elnök úr itt mondta helyesen? Kérem szépen, a stratégiában, amit szíveskedett mellékelni a tájékoztatóhoz, erről egyetlen szó sincs. A stratégia mellesleg belügye a Számvevőszéknek.

(9.50)

A számvevőszéki tevékenységet nem a stratégia végrehajtásával vagy elkészítésével kell megítélni, hanem azzal kell megítélni, hogy az alkotmányban meg a törvényekben rögzített feladatait ellátja-e vagy nem. Hogy milyen szép stratégiát tud írni... - mellesleg több stratégia is hatályban van, szíveskedjenek azokat a határozatokat hatályon kívül helyeztetni a parlamenttel, amelyekben korábbi stratégiák szerepelnek.

Ami a határozati javaslat körüli vitát illeti: én mint a bizottság elnöke két változatban terjesztettem elő javaslatot a bizottságnak, az egyiket a sztereotip szöveggel, hogy elfogadásra ajánlja a bizottság a tisztelt Országgyűlésnek a Számvevőszék éves tevékenységéről szóló beszámolót, mert a törvényi feladatait ab ovo teljesítette. Ez egy évek óta gyakorolt, begyakorolt szöveg.

A másik verzió ennek a nemleges változata, hogy nem javasolja elfogadni, azért, mert nem teljesített alkotmányos és törvényi feladatokat - csak egypárat soroltam fel, nem az egészet, nincs rá idő, majd a hozzászólásomban ezeket is fogom említeni -, ezért aztán nem lehet ezt elfogadni, valami más megoldást kell találni. Nem kell Domokos úrnak a fejét venni egy év után, de jelezni kell valamilyen formában, hogy kérem, nincsenek a dolgok rendben. Nincsenek teljesítve a törvényi feladatok. Hát kitől várható el, hogy a törvényben rögzített feladatait teljesítse, ha nem éppen a Számvevőszéktől, amely másokon számon kéri a törvények teljesítését, most már a büntetőjog eszközeivel is? Miközben ő maga meg: hát azt nem teljesítettem, sag schon, nem olyan lényeges az, okafogyott - vagy ki tudja, mit mond rá.

A két verzió egyike sem került végül is a Ház elé. Egy harmadik verzió került a Ház elé, amely verziót az ülés napján készítettek, mondom én, nem én írtam, odatették, ez volt a harmadik variáció, amit aztán a bizottság megszavazott mint ideteendő, ideküldendő határozati javaslatot. Ez ugyancsak azt mondja, hogy teljesítette et cetera, aztán ad rá egy indokolást, ami egyébként korrekt, hogy mi volt tavaly, nem volt elnök s a többi, és a stratégia elfogadását is javasolja a Háznak. Tisztelettel, mi köze a Háznak a stratégiához? Az az ÁSZ elnökének a belügye, nem a parlamenttel kell elfogadtatnia a stratégiát.

Én végül is nem támogattam és a Jobbik-frakció sem fogja támogatni ennek a határozattervezetnek az elfogadását. Én benyújtok egy módosító indítványt, aminek az a lényege, hogy vegye tudomásul a tájékoztatóban leírtakat a tavalyi sajátos évre való tekintettel az Országgyűlés, de azt, hogy teljesítette a Számvevőszék a törvény adta feladatait, ne írjuk bele, mert ez egyszerűen hazugság lenne, kedves képviselőtársaim. Tehát a tényeket fogadjuk el - a tényeket fogadjuk el!

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu