DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt
Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Pünkösdvasárnap előtti szombaton
rendezték meg a hagyományos csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik
legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyó melletti
Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyeregben. Kérdezhetik, miért éppen
szombaton, amikor a pünkösd inkább a vasárnaphoz, illetőleg a hétfői
naphoz kötődik. A válasz érdekében a Krisztus utáni 1567. esztendő
történéseire kell visszaemlékeznünk, amikor János Zsigmond erdélyi
fejedelem fegyverrel akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus népét az
unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A székelyek István
gyergyóújfalui plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek
Csíksomlyón, kérve a Szűz Mária segítségét, majd a Tolvajos-hágón fényes
diadalt arattak.

A győzelem után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újra Csíksomlyón
adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden
évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide. A győzelem közvetlen
folyománya volt egy évvel később, Krisztus után 1568-ban a tordai
vallásbéke. A tordai országgyűlés a világon mindenkit megelőzve elsőként
mondta ki határozatában azt, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni
nem lehet. Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy a csíksomlyói búcsú
természetéből adódóan egyházi ünnep, azonban történelmi összefüggésében
vizsgálva a kérdést, megállapítható, hogy vallási hovatartozás nélkül,
határon innen és túl Csíksomlyó az összmagyarság nagy ünnepe is egyben.

Spányi Antal, az ünnepre meghívott székesfehérvári megyés püspök a
csíksomlyói pünkösdi szentmise alkalmával mondott homíliájában szintén
utalt arra, hogy ez az ünnep több mint egy szokásos egyházi ünnep.
Kívánom, hogy ezen felismerés ébresszen rá minél több honpolgárunkat
arra, hogy egymással határon innen és túl törődni kell, mert felelősek
vagyunk egymásért. A felelősségnek sok megnyilvánulási formája van.
Ilyen az imádság, de a közvetlen segítségnyújtás, a szeretet kimutatása,
a másikért vállalt áldozat is. Az összetartozás, a közös gyökér,
valamint az átélt szenvedések is erősítik bennünk az egységet, a magyar
jövő csíráját, amelyhez a hit erőt, eligazítást és útmutatást ad.

Csíksomlyó tehát ahhoz segít bennünket, hogy erősen éljen bennünk a
magyarság gyökere és a magyarsághoz tartozás öröme. Nagyon felemelő
érzés volt most pünkösd szombatján a csíksomlyói nyeregben több mint
félmillió magyar lélekkel a nemzeti összetartozást megélni, és a csíki
hegyekkel együtt a szakadó esőben önfeledten zengeni a magyar és a
székely himnuszt a még inkább szakadó, milliónyi könnycseppjeink
közepette.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu