GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt
Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle interpretációját
hallhattuk már itt a 2010-es választásoknak, de az egész biztos, abban
talán mindenki egyetért, hogy 2010-ben a választópolgárok döntő többsége
a gyökeres változtatásra szavazott, az elmúlt 8 év sikertelen
politikájával való teljes szakítást várta el azoktól, akiket a
kormányzás feladatával megbízott.

Úgy gondoljuk, hogy ezen elmúlt egy év tekintetében a kormány mind
gazdasági téren, mind pedig a kifejezett jogi, alkotmányos
berendezkedéssel kapcsolatos területen igyekezett eleget tenni, és olyan
eredményekről is beszámolhatunk, amelyek az elmúlt húsz évben ugyan
gyakran voltak különböző politikai erők célkitűzései, de mégsem
valósultak meg. Ilyen az új alaptörvény elfogadása és az ennek kapcsán
szükséges sarkalatos törvények folyamatban lévő, illetve az őszi
ülésszakban várható elfogadása.

Nagyon fontos az, hogy kereteket adjunk a vitának, és szocialista
képviselőtársaink is helyesen tudják külföldi partnereiket informálni,
hogy két tévedést kerüljünk el. Az egyik az alaptörvény szabályozásának a
mélysége. Az semmiben nem tér el a korábbi alkotmányétól, talán az
igazságszolgáltatás területétől eltekintve, minden más területen
legalább ugyanolyan pontosan és mélyen szabályoz az új alaptörvény, mint
ahogy a még hatályos alkotmány tette. Ezért a sarkalatos törvényeknek
ugyan nagy jelentősége van, de nem nagyobb, mint amilyen korábban a
kétharmados törvényeknek volt.

A másik ilyen tévedés pedig a sarkalatos törvényekkel szabályozott
törvényhozási tárgykörök számának a növekedéséről szól. A valóság ezzel
szemben az, hogy míg eddig összesen 28 tárgykörben írta elő az alkotmány
a kétharmados többséggel elfogadandó jogszabályok elfogadását, addig az
új alaptörvény mindösszesen 26 tárgykörben kívánja ezt meg. Tény, hogy
van egy elmozdulás; úgy gondoljuk, hogy az alapjogi védelmet az
Alkotmánybíróság a jövőben megfelelő módon tudja garantálni, ezért itt a
kétharmados garanciára már nincs szükség. Ugyanakkor bizonyos gazdasági
és állami berendezkedéssel kapcsolatos területeken pedig indokolt az,
hogy a stabilitásra sokkal inkább képes szabályozás kétharmados,
sarkalatos törvények formájában is megvalósuljon.

Azt egyértelműen szeretnénk rögzíteni, hogy a folyamatban lévő
vizsgálatok egyelőre csak azt mutatják, hogy ezen a területen az
ellenzék nem tudott eredményeket felmutatni. Az Európai Bizottság a múlt
héten egyértelműen nyilatkozott arról, hogy az alkotmányozás területe
nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Bizottságnak ezen a
területen semmilyen feladata nincs.

(13.30)

Az Európai Parlamentben ugyan a csapatok harcban állnak, de azt
mondhatjuk, hogy ott a magyar politikai életben megtalálható ellentétek
leképeződését láthatjuk, és attól tartunk, hogy ha ott sikerül is
valamilyen határozatot elfogadni, annak az alaptörvényhez komolyabb köze
nem lesz, csupán azt a politikai ellentétet vetíti ki Európára, ami
Magyarországon hosszú idő óta látható.

A velencei bizottság jelentéstervezetét pedig ugyan még nem ismerjük, de
különböző hírportálokon ez már ismert, sőt Tabajdi Csaba szocialista
európai parlamenti képviselő már a múlt heti európai parlamenti vitában
is csodák csodájára ismerte és ezt lobogtatta. Minden információ szerint
megerősíti a velencei bizottság jelentéstervezete is, hogy a magyar
alkotmány a hatalommegosztás alkotmányos elvének és a jogállamiság
elvének maximálisan megfelel. Ehhez képest néhány konkrét kritikájában
lehet, hogy eltérő lesz az álláspontunk, de lényegét tekintve ez is az
ellenzéki álláspontok cáfolatát adja.

Úgy gondoljuk, hogy mindezeknek a fényében érdemes lenne leszámolni most
már azzal a gondolkodással, amely a Magyarországon elvesztett
belpolitikai meccseket külföldön szeretné megnyerni, mert ennek az
eredménye nem az lesz, hogy a szocialistáknak sikerül Magyarországot
lejáratni az Európai Unióban, hanem az Európai Uniót fogják
Magyarországon lejáratni, ezt pedig mi nemkívánatos következménynek
tekintenénk. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a belpolitikai vitákat
itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt vívjuk meg, most már önök is
készen állnak arra, hogy ebben a vitában részt vegyenek. Várjuk önöket
és várjuk a javaslataikat, és szeretnénk, ha a magyar nemzet egységes
képviselete, úgy, ahogy az alkotmány következtében a magyar nemzet
egysége reményeink szerint meg fog valósulni, úgy a magyar nemzet
egységes képviselete kifelé a jövőben biztosított lehetne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu