MANNINGER JENŐ, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy e késői órában csak
röviden foglaljam össze a jelentés megállapításait, illetve, hogy a
jelentés hogyan készült el.

Ismeretes, hogy az Országgyűlés határozatokat hozott, és ezekben a
határozatokban megszabta azt, hogy a vizsgálóbizottságnak milyen
feladatokat kell elvégeznie. Ez kifejezetten a 2002-2010 közötti
időszakra vonatkozott, amelyben meg kellett vizsgálnunk a MÁV-csoport
gazdálkodását, létszámának, forgalmának alakulását, adósságát,
költségvetési kapcsolatait, és ezen kívül meg kellett vizsgálni azt,
hogy milyen vagyonelemeket szerveztek ki a MÁV-ból, hogyan alakult át a
MÁV; az erre vonatkozó határozati javaslatokat megszavazta az
Országgyűlés, és megvizsgáltuk. Szakértők segítségével részletesen
megválaszoltuk ezeket a kérdéseket, sőt nem jogi értelemben, de
tartalmilag ezen túlterjeszkedve elfogadtunk egy összegzést is, és
intézkedési javaslatokat is tettünk erre vonatkozóan. Hiszen
megállapítható volt, hogy a 2002-2010 közötti időszakban sajnos a
MÁV-nak szinte minden teljesítménye romlott, és ennek több oka volt.
Nyilvánvaló, hogy a költségvetési finanszírozás volt az egyik oka, tehát
valóban megállapítható volt, hogy az állam által ki nem fizetett
közszolgáltatások, a pályavasút üzemeltetési vesztesége, a
személyszállítás árkiegészítésének nem EU-konform formája volt az egyik
oka. Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy hibás politikai és
szakmai döntések is vezettek ehhez.

(0.50)

A kiszervezéseknek a politika által kezdeményezett megoldásai, a változó
utazási igényekhez való nem kellő alkalmazkodás, a gazdasági
szempontból is hibás szerkezetátalakítások, a MÁV-Cargo eladása például,
amelynek természetesen nem azonnal jelentkeznek a hibái, inkább
stratégiai hibának volt tekinthető.

Megállapíthatók sajnos a vasúti forgalom jellemzői, amelyek ebben a
2002-2010 közötti időszakban nagymértékben csökkentek. A
személyszállítási teljesítmény mintegy 30 százalékkal csökkent, három és
félszeresére emelkedett a késett vonatok száma, a menetrendszerűen
közlekedő vonatok száma is majd' 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor a
pályára fordított felújítási és karbantartási összegek, voltak olyan
évek, hogy a 2002-es évnek csak az egyharmadát, majd más években a felét
érték el.

Megállapítottuk azt is, hogy az igazgatási és egyéb általános költségek
nagyarányú növekedése történt meg. Ezt a MÁV nem osztja, meg kell
említenem ezt a véleményt, de a szakértőink egyértelműen állítják, hogy
ez így van.

Azt is megállapítottuk, hogy 15 milliárd forintot költöttek
szervezet-korszerűsítésre és egyéb tanácsadókra, miközben az igazgatási
költségek nem nőttek.

Igen fontos megállapítani a hosszú lejáratú kölcsönök és hitelek
változását. Az évi adósságtörlesztés 2002-ben még csak 26 milliárd
forint volt, viszont 239 milliárd forint volt a 2010-es évben. Ha csak a
kamatokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nyolc év alatt több mint
70 milliót fordítottak kamatokra.

Természetesen a határozati javaslatok megválaszolásakor is, amelyeket a
jelentésben részletesen elemeztünk, mind a jogi részéről, hogy hogyan
javasoljuk azt, hogy akár a privatizációs törvény változtatásával is ne
csak az állami tulajdonú cégek, hanem azoknak a vagyonelemei is legyenek
olyanok, amelyeket csak a törvényben meghatározott módon lehet
elkölteni, erre vonatkozóan több javaslatot is megfogalmazott a
bizottság.

Azt is megállapítottuk több ügyben, hogy szükség lenne további
vizsgálatokra, hiszen a bizottságnak nagyon sok esetben nem állnak olyan
eszközök a rendelkezésére, hogy egy olyan vizsgálatot lefolytasson,
amelyben esetleg azt is el tudja dönteni, hogy például büntetőjogi
feljelentést kell-e tenni.

Több esetben megállapítottuk, hogy szükség van ilyen vizsgálatokra, ezek
elsősorban a különböző társaságok vagy azok részeinek elidegenítése
volt. A bizottság döntése alapján, és ezt a bizottságban részt vevők -
akkor ott, megállapítom, hogy az MSZP nem volt jelen, de a többi párt -
egyhangúlag megszavazta, hogy dr. Budai Gyula elszámoltatási és
korrupcióellenes kormánybiztost kérjük föl, hogy a vizsgálatát terjessze
ki erre is.

Azt is elmondom itt, hogy nagyon sok olyan eset van, amit eleve a
kormánybiztos úr vizsgál, ezeket a bizottság nem vizsgálta részletesen,
nem feladatunk tehát a MÁV ingatlanügyeinek, a MÁV székházügyeinek a
vizsgálata például, vagy akár a MÁV-Cargo eladásának büntetőjogi
vonatkozásai. De tettünk javaslatokat, hogy ki kellene vizsgálni, és azt
is megvizsgáltuk, és a MÁV vezetését is fölkértük arra, hogy
átvizsgálva a belső ellenőrzési jelentéseket, nagyon sok esetben
állapítottak meg visszásságokat, szabálytalanságokat, ugyanakkor
megállapítható volt, hogy ezeket általában semmilyen retorzió vagy
számonkérés nem követte.

Annyit szeretnék még elmondani röviden összefoglalva a jelentés
lényegét, hogy a MÁV-csoportra tettünk javaslatokat, intézkedési
javaslatokat, amelyeket a bizottság szakértőivel együtt alakítottunk ki,
és a bizottság záróülésén részt vevő képviselők egyhangúlag támogatták,
amelyek ajánlásokat tesznek a MÁV költségvetésével kapcsolatban, hisz
ez valóban szükséges ahhoz, hogy a MÁV hosszú távú jövőjét tervezni
lehessen. Megfelelő szabályozási környezetet kell kialakítani, és a
pályahasználati díj kialakításánál is fontos az, hogy a
pályaüzemeltetés, -karbantartás önköltségi szintje legyen a meghatározó
szempont. Megállapítottuk elsősorban, hogy a pályák karbantartásánál,
felújításánál van a legnagyobb lemaradás, a közeljövőben erre kéne a
legtöbb forrást fordítani.

Természetesen ajánlásokat tettünk a MÁV-csoport gazdálkodásával
kapcsolatban is. A MÁV-csoport, mint ismeretes, átalakult az elmúlt
években. Úgy láttuk, hogy ez alapvetően megvizsgálandó, hiszen nem
bizonyosodott be, hogy a MÁV-csoport hatékonyabban és jobban tud működni
ebben a formájában, ahogy az elmúlt években kialakították.

Az viszont teljesen egyértelműen megállapítható volt, és az
országgyűlési határozat több kérdése erre irányult, hogy vizsgáljuk meg a
kiszervezéseket. A kiszervezések esetében több esetben megállapítható
volt, hogy nem megfelelő hatástanulmányok, megfelelő előkészítés alapján
döntötték el, hanem sok esetben a politika döntötte el például a
létszámleépítéseket, ezt követték ezek a kiszervezések, amelyek
formailag ugyan a létszámleépítést szolgálták, ugyanakkor összességében
nem voltak előnyösek. Vannak olyan példák, például a
felsővezeték-karbantartásnál, ahol ezt egyértelműen be is lehet
bizonyítani, azonban a kiszervezések többségénél azt kellett
megállapítani, hogy nem állnak rendelkezésünkre a dokumentumok. Ez is
önmagában természetesen már kritika, amely a MÁV-nál egyértelműen nem
azt mutatta, hogy ezeket a döntéseket megfelelő gazdasági
hatástanulmányokkal készítették volna elő.

Javasoltuk a beszerzések felülvizsgálatát, a szakszervezeti költségek
csökkentését, hiszen megállapítható az is, hogy ez lényegesen
emelkedett, a 2002-es szintről a többszörösére emelkedett 2010-ig. És
természetesen megvizsgáltuk a MÁV-Cargo eladását is, elsősorban
vasút-stratégiai, nemzetstratégiai szempontból, és meg kell állapítani,
hogy számos olyan hatása volt ennek az eladásnak, amely hátrányosan
érintette a MÁV-nál gazdálkodó más cégeket is, például a
járműkarbantartókat, de hátrányosan érintette például az egyéb
szolgáltatókat is. A szerződésben megfogalmazottak ráadásul még nem is
voltak előnyösek a magyar állam számára sok esetben, hiszen például a
tőkeemelést nem kötötték a magyar beszállítókhoz és így tovább,
tulajdonképpen ilyen szempontból nem szolgálta a magyar nemzetgazdaság
érdekeit.

Összességében megköszönöm még egyszer mindenkinek a munkáját, aki
segített a jelentés elkészítésében, és azt is, hogy - mint említettem - a
bizottság záróülésén az ott jelen nem lévő MSZP kivételével minden párt
képviselője végül is támogatta a jelentés ilyen formában való
elfogadását és a javasolt intézkedéseket is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu