SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt
Képviselőtársaim! Érdekes volt hallgatni Gulyás Gergelyt a sarkalatos
törvényekkel kapcsolatban. Átlátszó az, ahogy a leginkább a törvényekkel
játszadozó kormány a biztonságra és a jogbiztonságra hivatkozva kívánja
bebetonozni a saját gazdaságpolitikáját. Átlátszó, ugyanis Orbán Viktor
tegnap egy osztrák bulvár napilapnak üzente meg, hogy a célja nem más,
mint az, hogy az elkövetkezendő tíz kormány kezét kösse gúzsba gazdasági
fronton. Önök a saját megszorító és kiszolgáltatottságot bebetonozó
politikájukat kívánják ráerőszakolni a következő tíz kormányra, tehát az
elkövetkezendő 40 évre.

A megszorításokról már sok szó esett ebben a házban, úgyhogy engedjék
meg, hogy itt most a kiszolgáltatottságról beszéljek röviden. Az elmúlt
időszakban és a következőkben is három olyan nagy kérdés van, mondhatnám
sarkalatos, amelyek azt mutatják, hogy a kormány célja nem más, mint
hogy rabszolgaként értékesítse a magyar munkavállalókat a befektetőknek.
A héten 44 órásra kívánják emelni a munkahetet, felszámolják az
Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a múlt héten pedig
alkotmánymódosítással a korhatár előtti nyugdíjak elvehetőségéről
döntöttek. Nem véletlen, hogy a következő napokban komoly szakszervezeti
tiltakozások várhatóak.

Immáron nemcsak a rendvédelmi dolgozók és a tűzoltók tüntetnek, hanem
holnapután közösen fog demonstrálni négy nagy szakszervezeti szövetség.
Mindeközben a kormány nem hajlandó egyeztetni velük, és igyekszik minden
drasztikus javaslatot erőből átnyomni.

A korengedményes nyugdíjak ügyében a Fidesz-többség még ki tudta
játszani egymás ellen a különféle társadalmi csoportokat, az OÉT
szétverése és a munka törvénykönyve módosítása kapcsán ezt már nem lesz
képes megtenni. A szabadságok és túlórapénzek csökkentése, a
munkanélküli-biztosítás drasztikus gyengítése, az elbocsátási szabályok
lazítása, a minimálbér alakulásának kiszámíthatatlansága, ezek olyan
kérdések, amelyek minden magyar munkavállalót súlyosan érintenek. A
kormány már azokat a szakszervezeteket is felbőszítette, amelyek eddig
nem emelték fel a hangjukat.

Az OÉT szétverése sajnos, nagyon jól illeszkedik abba a sorba, amellyel a
kormány minden demokratikus kontrollt fel akar számolni a kormánnyal
szemben. A nemzeti együttműködés cinikus és erőszakos rendszerében
megszabadulnának azoktól az intézményektől, ahol bármiféle egyeztetésre
kényszerülnének, ahol egyáltalán kritika érhetné önöket.

Az OÉT döntései az emberek anyagi helyzetét közvetlenül befolyásolták. A
minimálbér meghatározásában a kormánynak együtt kellett döntenie a
munkavállalók és a munkaadók képviselőivel, ezért a minimálbér-emelések
az utóbbi években legalább az inflációt követték. Az OÉT ajánlásokat
tett a versenyszféra átlagos béremelési ütemére. Az év elején a kormány
még épp azon volt, hogy érvényt szerezzen az idei OÉT-bérajánlásoknak, a
Rogán-féle bérkommandót már fénykorában sem lehetett komolyan venni, a
működéséhez jogalapot adó intézmény felszámolása után pedig teljes
egészében a bohócügyi kategóriába fog tartozni a bizottság működése.

A kormány most elmozdít egy akadályt az erőszakos átalakítások útjából,
de a társadalmi elégedetlenséget nem fogja tudni felszámolni. A mostani
intézkedések a kormány szándékával éppen ellentétes hatást fognak
elérni, csak tovább növelik az országban uralkodó káoszt és indulatokat.
A munkavállalók megfélemlítése nem működhet sokáig, és ha az
elégedetlenség nem intézményesülhet az OÉT-en keresztül, akkor majd más,
erőszakosabb formában fog felszínre törni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A média figyelme az utóbbi hetekben a
korengedményes nyugdíj körüli vitákra összpontosul. Ebből a szempontból a
kormány figyelemelterelési stratégiája nagyon jól működött, sokan úgy
érezték, őket nem éri el az úthenger, csak bizonyos engedményeket élvező
csoportokat. Pedig már régen nemcsak a rendőrökről és a tűzoltókról van
szó, hanem minden magyar munkavállalóról. Mindenkit egyformán érintenek
a kormány megszorításai.

A munkavállalók kiszolgáltatottságát kívánja a kormány növelni, mert azt
hiszi, hogy ezzel megmentheti a csődtől az országot. Úgy véli, ha
gyakorlatilag rabszolgaként értékesítik a munkavállalókat, majd beindul a
fejlődés. Rosszul gondolják.

(13.40)

A kormánnyal ellentétben az LMP tudja, hogy a magyar gazdaság
problémáira nem a cselédség visszaállítása a megoldás, hanem a jó
egészségi állapotban lévő képzett munkaerő és a belső piacra való
termelés élénkítése. Ennek a megoldásnak a kidolgozásában az LMP
párbeszédre érdemes partnernek tekinti a szakszervezeteket. Mi
mindenkivel hajlandóak vagyunk tárgyalni, nem csak néhány
kiválasztottal, ahogy ezt a kormány teszi, és készek vagyunk ezekkel a
partnerekkel és szakszervezetekkel mindent megtenni, hogy megállítsuk a
kormány megszorító és kiszolgáltatottságot bebetonozó politikáját.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu