BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mint a szakmáját húsz éve gyakorló és tizenöt éve bejegyzett könyvvizsgáló ehhez az adminisztrációcsökkentési programhoz hozzászóljak.

Először is, szerettem volna az LMP felszólalóját egy kicsit helyre tenni, aki úgy fogalmazott, hogy hányan dolgoznak egy szakmában, az nem érték. Hát úgy gondolom, hogy ebben az országban az a legnagyobb probléma, hogy lassan már semmilyen szakmában dolgozó nem lesz érték. Az elmúlt években az orvosok sem voltak érték, látjuk, hogy mennyi orvos marad, a tanárok sem voltak érték, meg még nagyon sok szakma nem volt érték. Azért, hogy az LMP értse, miről van szó: az egyetemhez képest egy posztgraduális képzést kell elvégezni, ami kilenc évig tart. Abban az időben, amikor én kezdtem, hat év szakmai gyakorlatot, ellenőrzési gyakorlatot kellett igazolni ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjen az ember vizsgálni. Ez, úgy látszik, nem érték.

A másik pedig az értékhatárral kapcsolatban az uniós szabályozás kérdése. Nem kötelező az értékhatárt emelni. Magyarország egyébként éppen a mikro- és kisvállalkozások érdekében 2008-ban egyszer már emelt értékhatárt 50-ről 100 millióra, és így rengeteg, valóban pici vállalkozás ki is került a könyvvizsgálatra kötelezetti körből. A mostani javaslat két lépcsőben tartalmazza ezt az emelést: az első lépcsőtől 5,6 milliárd forint díjbevétel-megtakarítást vár a kormányzat, a második lépéstől pedig 1,9 milliárdot. A másodikat egy kicsit részletezném, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk.

Ez az 1,9 milliárd forint körülbelül 7 ezer vállalkozásnak a könyvvizsgálati értéke, és ez a 7 ezer vállalkozás a 200-300 milliós árbevételi körben van, az egy vállalkozásra jutó átlagos könyvvizsgálói díj 271 ezer forint plusz áfa.

(16.10)

Ez, kérem szépen, az árbevételnek egy ezreléke, ha ezt egy havi átlagos nettó bérre, 200 ezer forintra vetítjük, ez 200 forintos tétel, ami fémpénzben fejezhető ki. Ennyi megtakarítást hoz ez a csomagrész, és ehhez képest majd megnézheti a kormányzat azt a veszteséget, amit majd az adó- és járulékbevételek oldalán elszenved. Ugyanis a könyvvizsgálói szakma, bár nem kényszerít, meg nem hatóság, viszont felhívja a tulajdonosok és az ügyvezetés figyelmét az eljárásokban rejlő kockázatokra, amelynek következtében jogkövető magatartásra ösztönzi a vállalkozásokat.

Amikor az Unió megszabja azt, hogy meddig tartanak a kisvállalkozások, és adott esetben ad egy ajánlást arra, hogy az ő terheiket csökkentsük, akkor nyilvánvalóan nem a nevetséges terhek csökkentésére gondol, ez az egyik, a másik pedig, nem arra gondol, hogy ezáltal egy olyan országban, ahol a jogkövető magatartás különösen ezen a vállalkozói szinten nem biztosított, ott biztosítson egy olyan szabadosságot, ami által az állami bevételek jelentősen csökkenhetnek.

Kérem szépen, a 15 éves bejegyzett könyvvizsgálói gyakorlatomból el tudom önöknek mondani azt... (Közbeszólás: 14 éves.) Jó. El tudom önöknek mondani azt, hogy az egyes vizsgálatoknál föltárt és a tulajdonosok, illetve ügyvezetés elé terjesztett adó-, illetve járulékkülönbözetek összege, amelyet önellenőrzés útján ezek a vállalkozások az állami költségvetésnek befizetnek, az esetek többségében meghaladja a könyvvizsgálói vállalási díj összegét. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan lehet számolni azzal, hogy milliárdokat fog veszíteni a költségvetés.

A következő, ami fontos: milyen értéket teremt a könyvvizsgálat? Egyrészt teremt egy olyan értéket, hogy jogkövető magatartást ad. Másrészt teremt egy olyan értéket, hogy biztonságot ad a beszámolót olvasóknak, ami nemcsak a vállalkozás tulajdonosait, de hitelezőit, vevőpartnereit, bankokat, egyéb szervezeteket is jelenti. A könyvvizsgálat további értéke, hogy gyakorlatilag a tevékenység folyamatos felügyeletével jóval kisebb a csődös, csalárd csődös vállalkozások száma a könyvvizsgált körben, mint abban a körben, ahol ilyen nincs.

Tudjuk nagyon jól, hogy a bedőlt, csődbe vitt, eladott vállalkozások több tíz milliárdos adó- és járulékhátralékot hagynak maguk után. Nagyon fontos a könyvvizsgálatnál a tulajdonosi szerkezet. Nem volt véletlen az, hogy 2008 előtt az egyszemélyes kft.-k könyvvizsgálatra kötelezettek voltak akkor is, ha egyébként az árbevételi határt nem érték el. Ez azért nagyon lényeges, mert ahol egybeesik az ügyvezetői és a tulajdonosi kör, ott teljesen más felelősségi viszonyok uralkodnak.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy a szakmával mi történik! Itt először 17 ezer, majd pedig 7 ezer cég kerül ki körülbelül a könyvvizsgálatra kötelezetti körből. Ez az első körben mintegy másfél ezer, majd a második körben további 500-600 könyvvizsgáló munkáját teszi feleslegessé. A szakmában valóban a multik fognak uralkodni. Jelenleg is torz egyébként az egész könyvvizsgálói szakmának a piaca, mert az árbevétel nagy része a multinacionális cégeknél realizálódik, és a kicsiknek kevés jut. Amennyiben a magyar kormánynak célja a mikro- és kisvállalkozások megerősítése, akkor nem kellene egy egész szakmának pont ezt a kicsi és közepes részét ellehetetleníteni.

Engedjék meg, hogy befejezésül elmondjam azt: nagyon fontos kérdés még, hogy árbevételről vagy bevételről beszélünk-e a könyvvizsgálat értékhatárának meghatározásánál. Nagyon sok olyan cég működik Magyarországon, amely a cégjegyzékében foglalt alaptevékenységét nem fejti ki, hanem jelentős eszközállománnyal olyan jellegű pénzügyi befektetési vagy gazdálkodási tevékenységet folytat, amelyből nem nettó árbevétele, hanem egyéb bevétele, illetve pénzügyi bevételei realizálódnak. Ezek a vállalkozások is kikerülnek, gyakorlatilag értékhatártól függetlenül a kötelezetti körből, ami azt jelenti, hogy adott esetben egy egész plázának az eladása nem lesz könyvvizsgálatra kötelezett, hiszen az ebből realizált, tárgyi eszköz eladásából realizált bevétel az egyéb bevételek között realizálódik és nem a társaság árbevételében.

A magunk részéről azt szeretnénk javasolni a kormányzatnak, hogy a kicsik érdekét is szem előtt tartva legalább a második lépést hagyják el, és egyfajta fokozatosságot betartva, a 2008-as 50-ről 100 millióra történt emelés után a 200 milliós emelést hagyni kellene kifutni, és nem kellene két éven belül újabb lépést tenni. Úgy véljük, hogy az úgymond bürokrácia csökkentése mellett a gazdálkodás hitelessége, annak átláthatósága, ellenőrizhetősége éppen olyan fontos szempont, és ezt szerintem a közérdek miatt is fontos lenne szem előtt tartani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu