DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gúr Nándor képviselőtársam kétpercesében bemutatta, hogy mi az az anticiklikus gazdaságpolitika Fidesz-módra, hogy hirdetnek valamit, és pont az ellenkezőjét megcsinálják. Úgyhogy ez a salátatörvény is valami ilyesmit mutat, hogy egyet ide, egyet oda, és végül senkinek sem lesz jó, mert akinek kedvezni akarnak, annak több pénzt kell befizetni, akinek meg egyszerűsödik az ügyvitele, az meg lehet, hogy nem tud vele élni.

(16.20)

Tehát az előterjesztés tárgyát képező egyes gazdasági törvények címszó alatt beterjesztették a használt személygépkocsik regisztrációs adójáról, a jövedéki adóról, az illetékekről szóló törvények, továbbá a számviteli törvény, a könyvvizsgálói törvény, valamint a hitelintézeti, illetve a befektetési vállalkozásokról szóló törvény módosítását. A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása egy uniós jogharmonizációnak is fölfogható, kuriózum az Unión belül, amit mi magyarok csinálunk regisztrációs adó címén, nem nagyon van ilyen másutt. Volt is bizonyos kötelezettségszegési eljárás, amikor az avultatás nem szerepelt a regisztrációs díj kiszámításánál, ez most vélhetően a realitás irányába megy. A módosítás egyértelműen a használtautó-kereskedőknek, illetve azoknak kedvez, akik használt autót akarnak venni. Bízunk benne, hogy kellően környezettudatosan végzik ezt tevékenységet, és nem kerülnek az országba túlzottan leamortizált, a környezetre káros személygépjárművek.

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása már sokkal nagyobb horderejű, és üzenetében is nagyon rossz. Itt az E85-ös üzemanyagra nyújtott jövedékiadó-kedvezmény mértékéről van szó: a bioetanol részre a benzin adómértékének 10 százalékával - 12 forinttal literenként - megegyező adómérték fog vonatkozni - erre a termékre - az eddigi mentesség helyett, azzal az indoklással, hogy így a benzin és az E85 piaci árának különbsége - már többen idézték - lecsökken a rosszabb hatásfok miatti indokolt mértékre.

Itt látszólag 12 forintról van szó literenként, az üzenete viszont sokkal rosszabb. Alkalmas egy ilyen törvénymódosítás - és minden, amit a miniszterelnök úgy mond, hogy az ország átszervezése - a befektetői bizalom aláásására. Amikor új iparágakat szeretnénk meghonosítani az országban, hogy versenyképesek legyünk, ahhoz kell egy olyan befektetői környezet, ami legalább a befektetés megtérülési időtartamára nem változtatja meg a szabályokat. Én személy szerint mint mérnökember soha nem szerettem ezeket az első generációs bioetanol-üzemeket - tehát ezt mint gazdaságpolitikai kuriózumot mondom, hogy mennyire káros, mint műszaki, azt mondom, lehet, hogy soha nem kellett volna megépíteni ezeket az első generációs bioetanol-üzemeket -, de volt 15 évvel ezelőtt egy olyan gazdaságpolitikai cél, hogy Európában ez egy korszerűnek tartott iparág, ha lehet zöldíteni a benzint, és az agráriumnak is bizonyos felvevőpiacot biztosít, hogyha nem tudja értékesíteni a fölös termékét, akkor abból lehet bioetanolt gyártani. Tehát volt mögötte egy iparpolitikai elképzelés, ennek megfelelően ki lett alakítva egy szabályozási környezet, történt néhány száz milliárdnyi beruházás ezen a területen, és most láss csodát: jön Orbán Viktor, átszervezi az országot, és puff neki, oda a beruházás megtérülése.

Lehet, hogy ezeket az üzemeket nem kell sajnálni. Lehet, hogy akkor jobb, ha ezek tönkremennek és bezárják a kapuikat, mert nem hozták környezetvédelmi szempontból azt az előnyt, mint amit vártunk volna tőle. De az üzenete, ha bárhol bármilyen nagyberuházás indul, azt írásban lefektetik. Itt volt például a Nabucco-beruházás. Valószínűleg nem tudják, képviselőtársaim, hogy több mint fél évig azért csúszott az egész Nabucco-szerződés aláírása, mert a magyar fél nem volt képes kiadni az úgynevezett PSA-memorandumot - ez a project support agreement -, amiben garantálja, hogy a Nabucco-beruházás 30 éves megtérülés időszakára nem változtatja meg azokat a törvényeket, amelyek a gázvezeték építésekor és a megtérülés számításakor érvényben vannak. Magyarország számára borzasztóan nehéznek tűnt a feltételek kidolgozása és elfogadása, az összes többi ország megtette, pár héttel ezelőtt nagy eredményként jelentette be a fejlesztési miniszter, hogy ez is megszületett.

Ezt azért mondtam el példának, hogy az igazán nagy beruházásoknál az államközi szerződéseknek is része az, hogy garantálják a megtérülési időszakra a törvényi szabályozási környezet változatlanságát, mert különben bele sem vágnának egy ilyen beruházásba. Na, erre elrettentő példa az E85, és ezért veszélyes, amikor jogászok próbálnak gazdaságpolitikát csinálni, mert nem értenek hozzá. Ilyet mondanak, hogy az ország átszervezése, ez a lehető legrosszabb, amit egy befektető hallhat, mert úgy kezdődik egy beruházás, a beruházási környezet vizsgálatával, hogy mennyire stabilak a szabályok, mennyire kiszámítható a környezet. Ezt a bizalmat Magyarországnak sikerült messzemenően aláásni, úgyhogy nagyon szeretnék már olyan példát is látni - mondjuk, a Nabucco jó példa -, amikor az jelenik meg, hogy bizonyos befektetések megtérülésére tekintettel van a szabályozás.

Mondom ezt azért is, mert az energetika területén ugyanez a kötelező átvételi támogatás. Hát ott is gyakorlatilag megtérülési idő előtt, válogatás nélkül töröltek el egy szabályozási környezetet anélkül, hogy tekintettel lettek volna arra, hogy nemcsak ezt az 1000-1200 megawattnyi kapacitást kell most vizsgálni, hanem azt is, ami ezután jön. Hogyan fog jönni Magyarországra olyan működő tőke, amelyik ezt tapasztalja, hogy az előző befektetések megtérülés előtt, mondjuk - köznapian mondva - pofán lettek csapva, és megváltoztatták az induláskor még fixnek vélt szabályozási környezetet?

A további rész, a cigaretta, illetve a fogyasztási dohány jövedéki adójának növekedéséről már kellő felháborodással szóltam. Nagyon nem értem, hogy pont a legszegényebb emberek élvezeti cikkének, a fogyasztási dohánynak - vagy vágott dohánynak - az adóját kell megemelni egynegyedével. Ez durva érzéketlenség.

Azt hiszem, az illetékekről szóló törvény valós problémát ecsetel, amikor egyszerűsíti, hogy bizonyos esetekben nem kell az adóhatóságnak határozathozatallal lezárni bizonyos, egyébként szabályozott, illetékmentes eseteket, hanem egyszerű ügyiratra való feljegyzéssel ez megoldható. Ez tényleg egyszerűsítés.

Hasonlóképpen eléggé problematikus bizonyos területeken az önálló orvosi tevékenység, más néven praxisjog értékesítése, örökítése, ha ezt egyszerűbbé teszi a jogalkotó, az feltehetően javítani tud kicsit a háziorvosi ellátottságon, hogy mindenütt megmaradjon.

A számvitelről sokat nem szeretnék szólni, más képviselőtársaim hozzáértő módon ecsetelték ezt a területet. Itt valószínű, tehát jogos az az aggodalom, hogy amennyiben csökken a számvitelre, illetve a felülvizsgálatra kötelezettek köre, ez rontani fogja a költségvetés bevételi pozícióját. Ugyanakkor itt a továbbképzés fejlesztésére tett törvénymódosítási javaslat még akár jó is lehet, tehát vannak ilyen európai minták.

(16.30)

Más szakterületen nem túl jó a tapasztalat ezzel a kreditpontos rendszerrel. Úgyhogy lehet, hogy az élet azt fogja igazolni, hogy az előző célravezetőbb volt, de így végül is egy európai egységesítés irányába halad a továbbképzés szabályozása a könyvvizsgálat területén is.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. LXXV. törvény módosítása alapján az egyéni vállalkozó könyvvizsgálók a könyvvizsgáló cégként történő regisztrációért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj alól felmentést kapnak a jövőben. Ez végül is egy kedvezmény, támogatható.

Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a hatálybalépést megelőzően jogosult volt egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végezni, a hatálybalépést követően ugyanúgy továbbra is jogosult marad. Az ehhez szükséges hatósági eljárásokat azonban minden további késedelem nélkül a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalból folytatja le. Ez egy szükséges átmeneti rendelkezés. Jó, hogy gondoltak erre a jogalkotók.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az e törvények hatálya alá tartozó társaság javadalmazási bizottságában a felügyelőbizottság független tagjai is részt vehessenek. Ez szintén egy, az élet által - mondhatni - kikényszerített vagy igazolt lépés, tehát helyénvaló.

Észrevételek az egész törvénycsomaghoz: az E85-ös üzemanyag bioetanol-komponens adómentességének megszüntetése jelentős hátrányt jelenthet a bioetanol-piac egészére, ezáltal veszélyeztethet több ezer magyarországi munkahelyet, ami a legutóbbi időben épült ki. A dohánytermékek jövedéki adójának emelésére az előterjesztő nem egészségügyi, hanem költségvetési indokok alapján tett javaslatot, ezért az a költségvetés megalapozatlanságát támasztja alá. A költségvetés előkészítése hiányosságainak árát nem a fogyasztókon kellene behajtania a kormánynak, és nem ilyen apró, sok bosszúságot okozó tételekkel.

Mindezek alapján én azt tudom mondani, hogy vannak olyan elemei a törvényjavaslatnak, amelyek a tapasztalatok reális értékelésére épülnek, vannak olyan egyszerűsítések, amelyek valóban szükségesek, támogathatóak. Ugyanakkor az előterjesztés fajsúlyban sokkal meghatározóbb lényegi elemei, amik kizárólag a befektetői környezet stabilitására, illetve a költségvetés éhségének a kielégítésére irányulnak, ezek, azt kell hogy mondjam, elviszik azt a pozitívumot, amit az adminisztráció csökkentése körüli egyszerűsítések jelentenek.

Tehát összességében sajnos én azt tudom mondani, hogy ezt így kár volt előterjeszteni, szét kellett volna szedni önálló törvényjavaslatokra, akkor lenne olyan, amit tudnánk támogatni, így összességében viszont nem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu