BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor most folytatom az előzőekben megkezdett felszólalásomat. Engedjék meg, hogy értelmezzem azt, hogy miért van ilyen óriási különbség a díjarányban, és miért fix gyakorlatilag az a díj, ami átlagosan ezt a vállalkozói kört érinti. Ez pedig azért van, mert a könyvvizsgálatnak van egy fix óraráfordítása, ami elég nagy, és ennél a vállalkozói körnél, ennél a 300 millióig terjedő vállalkozói körnél a forgalomnövekedésből fakadó vizsgálatimunka-többlet gyakorlatilag csekély mértékű a fix vizsgálati feladatokhoz képest.

Ebből következik, hogy gyakorlatilag az árbevételi értéktől független díj sújtja ezeket a vállalkozásokat. Ezért van az, hogy a kisebb árbevételű céget valóban jobban megterheli ez a díj, a nagyobb, 300 milliós árbevételű céget pedig szinte alig érinti. Ez egy fontos, mérlegelendő szempont, amit igazából az előterjesztésből nem láttunk, és ilyen értelemben ennek a levezetése nem volt teljesen koherens.

Most pedig engedjék meg, hogy arról szóljak néhány szót, hogy nemcsak a közpénzek védelme és az adó-ellenőrzési feladatok költségeinek mérséklése haszna a könyvvizsgálatnak, hanem a könyvvizsgálat maguknak a könyvvizsgált vállalkozásoknak is hasznot hajt, hiszen a könyvvizsgálónak módja és lehetősége van arra, hogy a jogszabályi elvárásokkal, döntésekkel ellentétes vállalati döntéseket megakadályozza, illetve ezek meghozatala esetén azokat utólag, a vállalati vezetéssel való ismertetés után kijavíttassa.

Így ezeket a hibákat súlyosabb következmények nélkül van lehetősége a vállalkozónak feltárni, önellenőrzéssel kijavítani.

(22.30)

Ilyen értelemben a könyvvizsgáló jelenléte a vállalkozások számára egy későbbi nagy anyagi kár elkerülését is lehetővé teszi, azaz ez a figyelmeztetés a könyvvizsgáló részéről a vállalkozásokat nemcsak a szándékolt jogszabálysértésben tudja visszatartani, hanem a szándékolatlanul, véletlenül megsértett jogi elvárások korrekciójában tudja a vállalkozásokat segíteni. Az államnak, a költségvetésnek tehát mindenképpen biztonságot jelent, hogy a gazdálkodó szervezeteknél jelen vannak a könyvvizsgálók az önkéntes jogkövetés alapján, a vállalkozásoknak pedig segítenek abban, hogy az ezzel kapcsolatos későbbi nagyobb kockázatot, kárt elkerüljék.

A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada szintén a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásoknál megszűnik a könyvvizsgáló által biztosított külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, aminek nagy jelentősége van a közzétett beszámolók szempontjából, hiszen a nem könyvvizsgált módon benyújtott vállalkozások nagy része gyakorlatilag hiteltelennek tekinthető, és bizony ezek jelennek meg a nyilvános cégnyilvántartás adatai között, ezt teszik közzé a vállalkozások, és utána azok a gazdasági szereplők, akik kapcsolatba kerülnek ezekkel a vállalkozásokkal, ilyen megalapozatlan beszámolókra, ilyen hiteltelen adatokra alapozzák későbbi döntésüket, ami nekik is a későbbiekben üzleti kárt okozhat, annak révén, hogy gyakorlatilag hamis adatok alapján bíznak meg leendő üzleti partnerükben.

Ilyen értelemben azokat a hibákat, amelyek itt azután a jövőben előállnak, csak az állam ellenőrző szerepének növelésével lehetne megfékezni, arra pedig álláspontom szerint nem lesz se pénz, se kapacitás, ez pedig akkor nincs összhangban az állam szerepének, az állami bürokrácia leépítésének és az állami működés költségeit csökkentő törekvésekkel, ezért kérem, hogy javaslatunkat fontolják meg, és ne utasítsák el.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu