BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok egy kicsit erősebben a tárgyra térni, és összefoglalni azt, hogy miért is nem tudjuk elfogadni az MSZP, illetve az LMP ellenérveit.

Az első, hogy élesen tegyünk különbséget a felszámolási eljárás és a csődeljárás között. Elhangzott a vitában, hogy ez a magángazdaságba, a magántulajdon használatába való ilyen-olyan, irgum-burgum, megengedhetetlen beavatkozás. A felszámolási eljárásnál ma sincs másként, hiszen egy felszámolási eljárásnál az adott, felszámolás alá kerülő cég tulajdonosainak egy csepp beleszólása nincs továbbá a saját cégük működésébe, ugyanis olyan, tőlük független magán-felszámolószervezetet vagy felszámolószemélyt jelöl ki a bíróság, akinek korábban ehhez a szervezethez köze nem volt.

Na már most, ha a magángazdaság és az állami tulajdonú gazdaság egyenlő ebben a piacgazdaságban, akkor egy ilyen beavatkozásra az államnak megfelelő feltételek esetén éppen olyan joga van, mint egy magánszervezetnek. Az, hogy ez a felsorolás, hogy milyen szervezetekre vonatkozik ez a törvény, valami gumiparagrafus lenne, és bármire alkalmazható lenne, ezt visszautasítom. Elég konkrétan le vannak írva azok a gazdasági területek, azok a pénzügyi hitelezési, támogatási, közpénzügyi helyzetek, amikor egy magánszervezet esetében ez az eltérő szabályozás érvényesülhet. Ilyen értelemben ez egyáltalán nem gumiparagrafus. Azt pedig, hogy ezek kijelölése önkényes lenne, azt is vitatnám, hiszen pontosan az a botrányos helyzet szülte ezt a jogszabályt, ami Magyarországon az elmúlt évtizedekben ezen a területen létezett, hogy bizonyos közfeladatot is ellátó magántulajdonú vállalkozások úgy tudtak csődbe menni, úgy tudtak felszámolási eljárás alá kerülni, hogy az ebből származó közfeladat ellátása megoldatlan maradt. Azok a dolgozók, akik itt nagy számban utcára kerültek, azok foglalkoztatása megoldatlan maradt. Mindebből származó kár a közt terhelte.

Engedjék meg, hogy azt is hozzátegyem, hogy ennek a szabályozásnak a kiterjesztése a csődeljárásra és ilyen értelemben a vagyonfelügyelő személyére éppen azért szükséges - nem csak a vagyon eltüntetése volt ugyanis jelen -, hogy ezek a szervezetek megmaradjanak. Akkor, amikor Scheiring Gábor képviselőtársam arról beszél, hogy ez a kisvállalkozásokat sújtja azáltal, hogy a csődeljárásnál a feles egyezséget is megengedi, akkor emlékeztetném arra, hogy nem pusztán beszállítói érdek van, hanem van ellátási érdek is, valamint foglalkoztatási érdek is ebben az országban, és ennek összhangjának megteremtése ebben az esetben a föladat. Ez a törvényjavaslat pont ezen más közérdeket is jelentő szervezetek esetében teszi lehetővé ezt a feles megállapodást, azaz egy, a beszállítók számára hátrányosabb megállapodást, míg az általános szabály úgy marad, ahogy van. Azaz a jogalkotónak mérlegelnie kellett azt, hogy a meglévő más közösségi érdekek miatt a vállalkozás megtartása érdekében ilyen szabályt hozzon.

Még az is nagyon fontos, hogy ezek a szervezetek, amik itt le vannak írva, nagyjából a tevékenységük szerint egyben megjelenítik azt a cégméretet és azt a foglalkoztatási kört is, ami adott esetben külön még szabályozható lehetett volna, ugyanis olyan közellátási, népegészségügyi és egyéb közszolgáltatási feladatok vannak megjelölve, ahol egyébként kis- és mikrovállalkozások nem működnek, ilyen értelemben az ügyszám elaprózódására nem kell számítani.

Az, hogy kettős szabályozás van, ezáltal van egy generális és van egy kiemelt, az éppen álláspontunk szerint az ügyszám miatt volt fontos, hiszen abban az esetben, ha a generális szabályok komplett átírására és az ezzel kapcsolatos eljárások és határidők szigorítására került volna sor, az olyan mértékben leterhelte volna az eljáró hatóságokat, ami gyakorlatilag végrehajthatatlanná tenné ezt a törvényt. A jelenlegi helyzetben is egyébként ezek az eljárások elhúzódnak, és gyakorlatilag bírósági szakaszban kezelhetetlenek.

(11.20)

Engedjék meg, hogy arra is fölhívjam a figyelmet, hogy a közérdek védelme azért is fontos, mert nagyon sok olyan eset van, ahol a gazdálkodó szervezetek ugyan nem bizonyítható módon, de olyan öncsődöt hoznak létre, amely egy egyszerűsített felszámolási eljárásba vagy egy rendes felszámolási eljárásba torkollva gyakorlatilag semmi másról nem szól, mint a szállítók, illetőleg a közpénzek elsíbolásáról.

Nagyon sok esetben találkoztam a magam szakmai gyakorlatában is ilyen esetekkel, és bizony a jelenlegi szabályozás és szervezeti felállás nem ad hatékony lehetőséget az államnak arra, hogy a közpénzek iránti, köztartozások iránti követelését érvényesítse. Volt nem egy olyan eset a gyakorlatunkban, amikor a fennálló köztartozás alatta volt a csődbe ment és felszámolás alá kerülő gazdálkodó szervezet még meglévő vagyonának, és érdekes módon, mivel a felszámolónak át kellett adni ezeket az ügyeket, a felszámolási eljárásban az állam már mégsem tudta igényét érvényesíteni, mert a felszámolás során valahogy kézen-közön ez a vagyon eltűnt, és a köztartozásra már nem maradt fedezet.

Látni kell - és ezzel nem kívánok senkit minősíteni -, hogy a magán felszámoló cégeknek és magán felszámoló személyeknek szoros anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a felszámolási eljárás elhúzódjon, és a felszámolási eljárásból ők a saját létüket megalapozzák, saját működési költségeiket úgymond fedezzék. Így egyébként nemcsak a közérdek károsodik, hanem a hitelezői érdek is károsodik, hiszen a felszámolást követően az esetek túlnyomó többségében semmilyen vagyon nem marad.

Ezért a Jobbik részéről ezt a törvényjavaslatot támogatjuk. Természetszerűleg a gyakorlat ki fogja alakítani azt, hogy lesz-e szükség eljárási módosításokra avagy sem. Figyelemmel fogjuk kísérni ennek működését, és amennyiben valóban lennének olyan kifogások, ami miatt változtatni kell, akkor ezt a Jobbik kezdeményezni fogja a kormánynál és az Országgyűlésnél.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu