DR. ARADSZKI ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása az alaptörvény elfogadása miatt vált szükségessé. Az alaptörvény 23. cikke intézményesíti az önálló szabályozó szervet és annak alapvető szervezeti jogállására vonatkozó követelményeit, a 42. cikke pedig kimondja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben kell meghatározni. Ezért törvényben kell rögzíteni, hogy a felügyelet önálló szabályozó szerv, és az intézmény megerősítése érdekében újra kell szabályozni az eddigi működési kereteket is. A PSZÁF függetlenségét igen karakteresen jelzi az is, hogy a törvénytervezetet nem a kormány, hanem a gazdasági bizottság nyújtotta be.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a piaci szereplők részéről érkezett kezdeményezések szerint indokolt a szabályozási jogkörök megerősítése és bővítése. Ennek megfelelően a javaslat felhatalmazást ad a felügyelet elnöke számára, hogy rendeletben állapítsa meg a következőket: a pénz-, tőke- és biztosítási piac, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat - ennek megfelelően az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény is módosul -, a függő és független biztosításközvetítői, valamint a pénzügyi szolgáltatásközvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire vonatkozó szabályokat, valamint az egyes fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályokat.

A javaslat biztosítja a szervezet folyamatos likviditását, valamint lehetővé teszi a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatását is, ami hozzájárulhat a tudatosabb fogyasztói kultúra kialakulásához. A fogyasztóvédelmi bírságokból származó bevételt lehet erre a célra fordítani.

Fontos változás, hogy míg jelenleg a két alelnököt a felügyelet elnökének javaslatára, illetve előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki vagy menti fel, a módosítás szerint a továbbiakban ez a jogkör kizárólag a PSZÁF elnökének a kezében lesz. A törvénymódosítás rögzíti továbbá, hogy az alaptörvény alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak. E tekintetben sarkalatos szabályozást jelent az intézmény elnevezése, hatáskörének meghatározása, feladatának meghatározása, a tisztségviselők kinevezése, felmentésének szabályai, a békéltető tanácsra vonatkozó szabályok, valamint a díjfizetési és rendeletalkotási szabályokra vonatkozó részek lesznek sarkalatos törvényi státusúak, tehát a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a módosításukhoz.

Ez a törvényjavaslat nem lényeges részekben módosítja a PSZÁF eddigi szabályozását. Azt legutoljára 2010-ben fogadtuk el. Úgy gondolom, hogy - figyelemmel az alaptörvény hatálybalépésére - ez a remélhetőleg a Ház által elfogadott törvénymódosítás 2012. január 1-jén fog hatályba lépni.

Kérem a törvény elfogadásának támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu