DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzés hatalmas piacot jelent nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió számára is. Csak a tavalyi évben mintegy 1500 milliárd forintot költöttünk el itthon a közbeszerzés rendszerén belül.

A közvélemény megítélése szerint a közpénzek a legnagyobb mennyiségben éppen az átláthatatlanul bonyolított közbeszerzések során folynak el, és kevés olyan terület van, amely annyira kedvezne a korrupciónak, mint az állami, önkormányzati szereplők által lefolytatott közbeszerzések.

A hatályos közbeszerzési törvényt 2003-ban történt elfogadása óta számos alkalommal, évente többször is módosítottuk. Az egyes módosítások miatt az eredeti törvény folyamatosan bonyolultabbá, nehézkesebbé vált, ami az alkalmazhatóság és a jogbiztonság oldaláról kérdőjelezte meg a közbeszerzési törvény működőképességét. A gyakorlat által felvetett problémákat korábban újabb és újabb részletszabályokkal próbálták - jobbára sikertelenül - feloldani.

A jelenleg is hatályos törvényt ért leggyakoribb kritikák között vezető helyen szerepel az, hogy a szabályozás átláthatatlan. Ennek fő oka éppen a törvény burjánzó szerkezete, bizonytalan nyelvezete és szerkesztésmódja. Sok helyen követhetetlen, többszörös visszahivatkozásokkal állapítja meg az alkalmazandó szabályokat.

Csak példaként említem, hogy a hatályos jogszabályban négy különböző jogszabályi helyet figyelembe véve kell megállapítani azoknak az eljárási szabályoknak a körét, amelyek az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárásra, vagyis a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkoznak. Ez az átláthatatlanság és nehézkesség egy alapvetően rossz szemlélet eredménye. Korábban a jogalkotókat az az eleve kudarcra ítélt elgondolás vezette, hogy minden lehetséges élethelyzetet vagy visszaélésszerű magatartást le lehet fedni konkrét szabályokkal. Eljárási szabályokat ilyen szemlélet mentén nem lehet alkotni, hiszen ez egy végletekig bonyolított szabályrendszerhez vezet, vezetett; ráadásul a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy ilyen bizonytalan jogi környezet akadályt jelent a hatékony és eredményes beszerzéseknek, és csak az a szakértői réteg tud profitálni belőle, amelynek tagjai kellően magas tiszteletdíjért képesek a jogi dzsungelt átlátni. Ezért mi nem foltozgatjuk tovább a régi törvényt, azt lecseréljük, és egy teljesen új szabályozási keretet alkotunk meg helyette. Új szemlélethez új törvény kell.

A kormányváltás után azonnal hozzáláttunk az új keretek kidolgozásához, és már tavaly nyáron olyan, halasztást nem tűrő módosításokat eszközöltünk a régi törvényen, amelyek hatásaként nagyban egyszerűsödött a jogi környezet. Az új közbeszerzési törvény megalkotását az átláthatóság, az egyszerűség, az eljárások gyorsításának követelménye vezette. A Széll Kálmán-terv strukturális szemléletéhez jól illeszkedik a korrupció visszaszorítására, az állami vagyon védelmében megtett határozott és hatékony lépés. Az új törvény megújult szerkezete és közérthető rendelkezései miatt érdemi előrehaladást jelent az egyszerűség és áttekinthetőség irányába. Az új felfogásban készített törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy szakértői segítség nélkül bárki könnyen megértse és használja a törvény rendelkezéseit.

(11.40)

Az egyszerűség és átláthatóság jegyében az új kodifikációs megoldás három alappillére támaszkodik. Az új eljárási törvény keretjellegű, így a részletszabályokat további, kisszámú végrehajtási rendelet fogja tartalmazni; a részletszabályozás helyett alapelveket fektet le, valamint a jogorvoslat az eljárásokat gyorsító és a jogértelmezést elősegítő, egységesítő eszközként jelenik meg benne.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, az eljárások jogszerűségét új garanciális alapelvek erősítik. A gyakorlatban nem a részletszabályokat kell figyelembe venni, hanem a törvény szellemét. Rögzítjük az átláthatóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvét is. Az új alapelvek bevezetésével a törvény teljes egészében lefedi és tiltja azokat a magatartásokat, amelyek a törvényi szabályok kijátszására irányulnak. Minden alapelv egyúttal önálló szabályként működik, azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak. Az alapelvek megsértése önmagában is olyan jogsértés, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az új jogalkotói megközelítés hatékonyabbá teszi mind az eljárások lefolytatását, mind a korrupciós eljárások, annak lehetőségeinek visszaszorítását.

Az új törvény abban is újszerű, hogy a Széll Kálmán-tervben foglaltaknak megfelelően kizárja az adóelkerülést célzó, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, off-shore hátterű gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásból. Az állami adóbevételekből a költségvetési szervek által lefolytatott beszerzés során az adóforintok a korábbi években olyan vállalkozásokhoz kerültek, amelyek tevékenységük után nem fizettek adót Magyarországon. Ezt a felelőtlen, a költségvetést kétszeresen is megkárosító gyakorlatot meg kellett állítani, ezért a tervezet fő- és alvállalkozói minőségben egyaránt kizárja a közbeszerzésekből azokat az off-shore vállalkozásokat, amelyek adókikerülés szempontjából olyan államban működnek, ahol a magyarországinál kedvezőbb vagy nincs adózás, valamint azokat a cégeket is, amelyek ilyen cégekbe irányuló költségeléssel kívánják adóalapjukat csökkenteni.

A közbeszerzések értékének egybeszámítására vonatkozó eddigi, az uniós irányelvnél is szigorúbb szabályok helyett a törvényjavaslat csak az irányelvi minimumot veszi alapul, amelynek következtében több eljárás kerül nemzeti rezsimbe. A hazai vállalkozások térnyerését meggyőződésünk szerint ez segíti leginkább. Az uniós értékhatárt el nem érő beszerzéseknél megjelenik az a szempont, amely szerint az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások.

Fontos változást hozó újdonság a szabadon kialakított eljárás lehetősége; célja, hogy az uniós értékhatár alatti közbeszerzést közelebb hozza a helyi viszonyok között működő kisvállalkozásokhoz. Maga az eljárás egyszerűbb lesz, és a kis értékű eljárásokban nem lesz szükség az ajánlattevői oldalon speciális szakértelem igénybevételére sem az ajánlat megtételéhez.

Egy sokkal áttekinthetőbb és így könnyebben alkalmazható törvényjavaslatot tettünk le az asztalra, amely jelentős mértékben segíteni fogja a kis- és közepes vállalkozásokat. Az előző évtizedben ez a szektor szinte kiszorult a közbeszerzésekből, mert az eljárások során rendre olyan referenciákat, tőkeerőt és egyebeket követeltek meg tőlük, amelyeknek nem tudtak megfelelni, így eleve alvállalkozói szerepre lettek kárhoztatva, és ár alatt voltak kénytelenek elvégezni munkáikat, úgy, hogy a fővállalkozók pedig mindeközben bezsebelték a profitot. Mindemellett a hazai kis- és középvállalkozásokat eddig elriasztotta a közbeszerzésekkel együtt járó töméntelen mennyiségű jogszabály és adminisztrációs teher, ezért a kis- és középvállalkozások szerepének megerősítése érdekében olyan eljárási szabályokat vezetünk be, amelyek több módon is támogatják a részvételt és a sikeres pályázást. Egyszerűsítjük az uniós értékhatár alatti beszerzéseket, és a helyi viszonyok figyelembevételére nemzeti eljárásrendet alakítunk ki.

A közbeszerzés dokumentációja során alapelvként jelöltük meg a magyar nyelv használatát. Olyan szabályokat alkottunk, amelyek biztosítják az alvállalkozók kifizetését. A kis- és középvállalkozókat segítő versenyfeltételek érdekében kötelezővé tesszük a részajánlattétel intézményét. A nemzeti eljárásrenden belül lehetővé válik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, kifejezetten a kis- és közepes vállalkozók számára.

Az új eljárási szabályok alapján rugalmasabb, egyszerűbb, világosabb eljárásokat teszünk lehetővé: megszüntetjük az eredményhirdetés intézményét. Ez eddig egy olyan elem volt, amely csak lassította a folyamatot, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvasta fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára amúgy is át kellett adnia. Rugalmasabb szerződéskötési szabályokat alkottunk meg, például a szerződés megkötésének időpontját nem lesz kötelező megadni; megszűnik a korábban számos problémát felvető, erőforrást nyújtó szervezet kategóriája; polgári jogi alapon újradefiniáljuk az alvállalkozó fogalmát, szerepét; az egyes eljárástípusokat világosabban és korszerűbben szabályozzuk újra, így a tárgyalásos eljárást, keretmegállapodásos eljárást és a versenypárbeszédet is.

A jogorvoslat ésszerűsítésének legfőbb eszköze a Közbeszerzési Döntőbizottság elvi döntésének intézménye. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a közbeszerzési törvény egyes szabályainak sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit. Ezzel ki lehet zárni azt a bizonytalansági tényezőt is, amelyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok jelentettek. A jogorvoslatok gyorsítása érdekében - kizárólag az alkotmányosan nem kifogásolható esetekre - a bírósági felülvizsgálat is egyfokúvá válik. Ez jelentős gyorsítást jelent, hiszen a bírósági felülvizsgálatot az eddigi egy-másfél éves átlagról fél évre rövidítheti. Olyan intézkedéseket teszünk, amelyek gátat szabnak a korrupciónak. Bezárjuk a közszolgáltatók esetében a közbeszerzés megkerülésére lehetőséget adó kiskaput, így a jövőben nem kerülhetik meg leányvállalataikon keresztül a közbeszerzést; bevezetjük a fedezet összegének bontás előtti ismertetését, így a továbbiakban az ajánlatkérő nem nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást, ha nem az általa preferált cég nyer, arra hivatkozva, hogy fedezete nem elegendő a nyertes ajánlati ár megfizetésére sem. Az ajánlattevők eddig több, tartalmilag előnyös ajánlatot is formai okok miatt érvénytelenítettek. Az új törvény kizárja a versenyt jelentősen korlátozó gyakorlat folytatásának lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi közbeszerzési törvény egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmaz olyan differenciált szankciórendszert, amely visszariasztaná azokat, akik az eljárások során rosszhiszeműen járnak el. Javaslatunk az ellenőrzés-felelősség-szankcionálás fogalmi hármasát veszi alapul, ennek szellemében felhatalmazást ad a szankciórendszer differenciálására, és emellett ellenőrzési feladatokat is delegál a létrehozandó közbeszerzési hatóságnak.

(11.50)

A Közbeszerzések Tanácsát felváltó új közbeszerzési hatóság kormányhivatalként működik majd annak érdekében, hogy a közbeszerzések eddig kevésbé ellenőrzött szegmensei is szakszerű és hozzáértő ellenőrzés alá essenek. Mindezekből kirajzolódik, hogy a közbeszerzés rendszerének átalakítása olyan elvek és irányok mentén történik, amelyek szervesen illeszkednek Magyarország megújításának programjához. A tiszta, átlátható viszonyok kialakítása, a gyors és igazságos eljárások megteremtése, a kis- és közepes vállalkozások támogatása mind a magyar gazdaságot és a versenyképességét erősíti.

Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy javaslatunkat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket és az elnök úr türelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu