DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk ma, ami megint olyan, ami szerencsére nincs átpolitizálva, és ezért nem kell itt nagyon felborzolnunk a kedélyeket, és gyakorlatilag azon ritka eset van, amikor a frakciók azért nagyon nem esnek egymásnak. Bár itt hallottunk bírálatot is erről a törvénytervezetről, de azért úgy érzem, ebben alapvetően egyetértenek a frakciók, és azt hiszem, valószínűleg nemcsak a kormánypártok fogják ezt megszavazni, hanem lesznek más frakciók is, amelyek ezt meg fogják szavazni.

Az alaptörvény elfogadását követően tehát teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy sarkalatos törvényeket fog hozni a tisztelt Ház, ennek egy része - mint ahogy Répássy államtitkár úr már ismertette is -, ennek egyik első felvonása, bár talán nem a legelső, mert az Állami Számvevőszéket kezdtük el először, de akkor második felvonása a köztársasági elnök. Ezzel is egyetértünk itt az elején.

Azt is elmondta Répássy államtitkár úr, hogy a korábbi jogszabályt, ami a 2000. évi XXXIX. törvény, célszerű szétbontani, hiszen ez sok más közjogi méltóságnak is szabályozta a juttatásait, a bérezését, és a köztársasági elnök - mint az egyetlen ilyen funkciót betöltő személy - jogkörét célszerű egy törvényben szabályozni. Ezzel is tökéletesen egyetértünk, és elfogadjuk ezt a nézetet, ezért örülünk, hogy külön törvény határozza meg, és ezekkel is egyetértünk.

Azt is látjuk, hogy olyan nagy változás nincs. Nyilván elindult az emberekben egy találgatás, amikor a Fidesz megszerezte a kétharmadát, hogy magát az állami rendszert is meg fogja változtatni a kétharmados többséggel. Ennek egy lehetősége lett volna abba az irányba elvinni a rendszert, hogy erősebb köztársasági elnöki hatalom jelenjen meg Magyarországon. Azt láttuk, hogy sem az alaptörvény, sem a most benyújtott sarkalatos törvény tervezete nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket.

S ha már itt tartunk, akkor néhány gondolatot azért mondanék a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjáról, mert a választási programban, amit mi 2010 januárjában hoztunk nyilvánosságra, egyértelműen azt határoztuk meg, hogy hozzá akarunk nyúlni ehhez a köztársasági elnöki intézményhez, mégpedig több oldalról is. Egyrészről a Jobbik Magyarországért Mozgalom célszerűbbnek látott volna - de nyilván a jelenlegi Fidesz-KDNP-s parlamenti többség tudatában ez nem kivitelezhető - egy szélesebb körű köztársasági elnöki feladatkört, illetve azt, hogy a köztársasági elnököt ne az Országgyűlés válassza meg, hanem közvetlen köztársaságielnök-választás legyen. A Jobbik nagyon nagy gondot fordított arra, és a választási programjában is meghatározta, hogy maga a népképviselet, a népi kezdeményezések, a nép részvétele a demokráciában, a demokratikus jogintézményekben való döntésekben minél nagyobb legyen, és ezt kívántuk volna szélesíteni azzal, hogy a köztársasági elnököt is a nép válassza. Illetve szerettük volna elérni már az alaptörvény szintjén is azt, hogy a népszavazási jogok minél szélesebb körben érvényesülhessenek.

Mi is lett volna ennek az oka? Illetve még egy, ami miatt szerettük volna a változást, hogy a köztársasági elnök nagyobb szerephez jusson, az annak az időszaknak a kritikája, amely tulajdonképpen 2006 ősze, a Gyurcsány Ferenc-féle kormányzás ideje; amikor egyértelművé vált számunkra, hogy Magyarország alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény - amely még jelenleg is, év végéig hatályban van - semmi olyan rendelkezést nem tartalmaz, amelyet itt éppen az MSZP-s képviselőtársam, Lamperth Mónika fejtett ki a fékek és ellensúlyok rendszere tekintetében, hogy a köztársasági elnöknek nincs meg az a jogköre, hogy valós féket és ellensúlyt jelentsen a kormányzati hatalommal szemben abban az esetben, amikor a kormányzati hatalom teljesen letér arról a jól megszabott törvényi útról, amire ő a felhatalmazást az emberektől megkapta. Amikor kiderült az, hogy Gyurcsány Ferenc körül elfogyott a levegő, azaz az embereknek már több mint 90 százaléka nem szimpatizál azzal, illetve nem kívánja azt folytatni, amit az MSZP-s kormány folytatott Magyarországon, akkor kiderült az is, hogy Magyarországon nincs sem alkotmányos, sem törvényes lehetőség arra, hogy bármilyen intézmény beavatkozzon ebbe. Mit vártunk volna? Azt, hogy a köztársasági elnöknek legyen valamiféle hatalma arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben akár új választással, a parlament feloszlatásával, akár a kormányfő visszahívásával kapjon valamiféle lehetőséget arra, hogy ilyen rendkívüli esetekben be tudjon avatkozni.

Itt részünkről elhangzott az alaptörvény vitájában az is, hogy ebben az esetben akár a köztársasági elnöknek kellene hogy legyen ilyenfajta felhatalmazása, akár pedig lehetőség legyen arra, hogy népszavazás útján lehessen ilyen esetben a kormányfőt visszahívni. Tehát ezek azok a pontok, amelyek hiányoznak véleményünk szerint jelen pillanatban az alaptörvényből, és ezáltal nyilván hiányzik a sarkalatos törvényből is, amely most a leképezése lesz az alaptörvénynek a speciális esetekre vonatkozóan.

(9.30)

Tehát a Jobbik a programja szerint mindenképpen az erősebb jogkörű köztársasági elnök irányába mozdult volna el, illetve a közvetlen köztársaságielnök-választás irányába. Ezt láttuk volna célszerűnek. Azt látjuk, hogy a kormány ezzel az előterjesztéssel nem kíván változtatni az eddigi rendszeren, szinte semmilyen módon nem kívánja megváltoztatni a korábbi rendszert, egységesíti a kérdést ezzel a jogszabállyal, néhány részletkérdést pluszban szabályoz, amelyek érthetők és elfogadhatók, de nem nyúlt hozzá markánsan a köztársasági elnöki rendszerhez.

S ha már kézbe vesszük ezt a jogszabályt, és részletekbe menően is megvizsgáljuk, akkor rögtön azt láthatjuk, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban van változás. A köztársasági elnöknek korábban három alkalommal kellett vagyonnyilatkozatot beadnia, egyrészt a köztársasági elnök megbízatásának kezdetétől számított harminc napon belül, másrészt a félidejében, harmadrészt akkor, amikor kitöltötte a hivatali idejét. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a jobb átláthatóság, a tisztább hivatali élet miatt az új jogszabály átveszi az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat a minden évbeni vagyonnyilatkozattal. Az átláthatóság érdekében ezt mindenképpen pozitív változásnak tartjuk.

A jogszabály részletesen meghatározza a köztársasági elnök tiszteletdíját, ami tulajdonképpen nem változik, az eddigi rendszer alapján kerül meghatározásra. Ugyanígy körbeírja a köztársasági elnöknek járó juttatásokat, az elnöki rezidencia használatát, a személygépkocsi-használatot, a rádiótelefon- és internethasználatot, a hírközlői hálózat használatát, a térítésmentes egészségügyi ellátást, a külföldi kiküldetéseket, az üdülőhasználatot, mindezt ugyanolyan részletességgel, mint ahogy azt tette a korábbi jogszabály is. Ezekben tehát igazából nincs változás. Ezenkívül a hivatal szerkezetét is szabályozza.

A volt köztársasági elnökre vonatkozó szabályoknál láthatók bizonyos változások. A korábbi jogszabály feltételként szabta meg a juttatások megkapását. Ennek az volt a lényege, hogy az ötéves hivatali időt a köztársasági elnöknek ki kellett töltenie. A mostani jogszabályváltozás ezt kiveszi, és a köztársasági elnöknek akkor is járnak a pluszjuttatások, ha néhány napon belül megszűnik a megbízatása. Az embert a bő egyéves országgyűlési tapasztalata abba az irányba viszi el, hogy elkezdjen gondolkodni, mert eddig azt láttuk - s némi bírálatot is mondanék ezzel kapcsolatban -, hogy a Fidesznél a jogszabályalkotás elsősorban személyre szabott volt. Ez a gyakorlati tapasztalat az egy év egy hónapi, másfél hónapi munka után. Ez alapján az ember elkezd gondolkodni, az előterjesztő talán tud valamit azzal kapcsolatban, hogy a következő köztársasági elnök esetleg nem fogja kitölteni az öt évet, és akkor az ember elkezd gondolkozni a személyre szabott jogalkotással kapcsolatosan. De ez nyilván csak egy feltételezés. Egyébként egyetérthetünk azzal, hogy ez a jogszabály kiveszi az ötéves időkorlátot, hiszen bármilyen okból akár két-három év múlva is megszűnhet a köztársasági elnök megbízatása. Ezért elfogadható ez a változtatás. Ha valaki akár egy-két évig is betöltötte Magyarország első számú közjogi méltóságának a pozícióját, akkor is járjanak neki a juttatások. A köztársasági elnök bármilyen okból lemondhat, de a régi funkciójával járó közfeladatokat továbbra is el fogja látni, hiszen ő akkor is köztársasági elnök volt, ha csak két-három-négy évig és nem öt vagy tíz évig töltötte be a hivatalát. Én a magam részéről ezzel is egyetértek, bár mondom, ezen egy kicsit elgondolkodtam.

A korábbi jogszabályból átveszi a személyes kocsihasználat kérdését. A korábbit megelőző jogszabályban volt egy 2500 kilométeres korlátozás havi szinten, ami évi 30 ezer kilométert tett ki. Ez már a régebbi módosítás során is változtatásra került, és ez a törvény sem vette át. Ezzel is egyetértünk, hiszen ilyen módon ne korlátozzuk a volt köztársasági elnöknek azt a munkáját, amit a nemzet érdekében ki akar fejteni. A költségvetési előirányzatba is bekerült - ugyanúgy, mint régen - a volt köztársasági elnök, nos ez abból a funkcióból, amit ellátott, illetve amit ellátnak a volt köztársasági elnökök, szükséges és mindenféleképpen támogatandó.

Mindösszesen azt láthatjuk, hogy semmilyen olyan jelentős változás nincs a korábbi jogszabályokhoz képest ebben a sarkalatos törvényben, ami politikai indíttatású lenne, és ne lenne támogatható az ellenzéki pártok részéről, ezért mi a magunk részéről ezzel a törvényjavaslattal egyetértünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu