DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat komplex célokat szolgál: szolgálja a közpénzek elköltésének átláthatóságát, a verseny tisztaságának biztosítását, a visszaélések, a korrupció visszaszorítását, a könnyebb alkalmazhatóságot, a szabályozás kiszámíthatóságát. Lényeges pontja e javaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a könnyen értelmezhető szabályok, az uniós értékhatár alatti esetekben a lehető legegyszerűbb, legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz.

Az új közbeszerzési törvény szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével, és a törvény első részében minden közbeszerzésre irányadó, míg a törvény második részének legnagyobb részében, a XI. fejezetig bezárólag, hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájához, az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó szabályokat fogalmaz meg.

A törvény felépítése hét részből áll: az első rész minden közbeszerzésre irányadó általános rendelkezések; a második rész I-XI. fejezetig az uniós értékhatárt elérő, meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó szabályok, a XII. fejezet az egyes eljárási fajták, a XIII. az építési koncesszió sajátos szabályai, a XIV. a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok; a harmadik rész az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrendről, a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik; a negyedik rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályok; az ötödik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati szabályok; a hatodik a közbeszerzési hatóságokra vonatkozó szabályok; míg a hetedik rész a zárórendelkezések.

Az új koncepció mellett új a szabályozás módszere: nem az irányelvi megfelelőség volt már a cél, hanem az uniós soft law, az Európai Bíróság joggyakorlata és a tagállami legjobb megoldások magyar sajátosságokhoz való igazítása. Tiszta, követhető szerkezetű törvény volt a cél. A végeredmény elhangzott: 407 paragrafusból 175 paragrafust tartalmaz az új javaslat.

Kiindulási pont az uniós értékhatár feletti eljárásrend, mert arra nézve kötelező az irányelvi szabályozás, a nemzeti rezsimre nem. Ezért először az alapelvek, az eljárások szereplőire vonatkozó előírások és a valamennyi eljárás során követendő szabályok szerepelnek az általános részben. Az eljárási szabályok teljes részletességgel az uniós eljárásokra kerültek kidolgozásra. A nemzeti eljárásnál az egyszerűség érdekében csak utalás van az uniós szabályok alkalmazására, vagy alternatívaként az alapelveknek megfelelő saját eljárásrend kidolgozására történő szabályozás olvasható.

A tervezetben a fentieken túl megjelennek a környezetvédelmi és szociális szempontok is. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. A törvénytervezet szociális feltételnek minősíti különösen a szerződés védett foglalkoztató bevonásával történő teljesítését, álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogva tartottak foglalkoztatását, gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve azt követően részmunkaidőben történő foglalkoztatását, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírását.

Ehhez kapcsolódóan a tervezet tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, amely alapján a kormány az általa irányított vagy felügyelt szervek és a tulajdonosi jog gyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában előírhatja szociális és környezetvédelmi szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját.

(12.10)

Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó a szabályozás jellegéről szóló második pontban foglaltaknak is megfelelően rendeleti szintre helyezi a közbeszerzésekben kötelezően alkalmazandó, a kormányprogram céljainak megfelelő szociális és zöldszempontoknak a meghatározását, lehetőséget teremtve azon jogpolitikai célok hatékonyabb érvényesülésére, amelyek nem kizárólag a közbeszerzési jog által kezelendők.

Az előterjesztés a kormányprogram szerinti közbeszerzési fordulat végrehajtására irányul. A közbeszerzés a közvélemény megítélése szerint drága, lassú, korrupt és túlszabályozott, a pályáztatás nehézkes és bonyolult, a szakmai kérdések gyakran a háttérbe szorulnak. A törvénytervezet célja, hogy a közbeszerzés egy átlátható, a jogalkalmazók számára könnyebben érthető rendszerben kerüljön szabályozásra. Ennek érdekében a tervezet számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb és egyszerűbb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.

A kormányprogram kiemelten foglalkozik a vállalati körbetartozás és lánctartozás megszüntetésével, valamint a kkv-k közbeszerzésben való részvételének elősegítésével. A fenti célok elérését kívánják előmozdítani a javaslatban az adminisztratív terhek csökkentése, a könnyen, közbeszerzési tanácsadó nélkül is értelmezhető szabályok, a kkv-k és főként a mikrovállalkozások közbeszerzésekben való részvételének előmozdítása, az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz.

A törvény mindössze néhány helyen tartalmaz eltérést engedő szabályt, így alapvetően kógens szabályozásról van szó. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás. A törvény rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Az új törvényjavaslat azt a filozófiát követi, hogy nem minden magatartás alapvetően tilos.

A korábbi Kbt. alkalmazásával kapcsolatos tapasztalat, hogy a törvény részletes szabályozásra törekedett, ám minden élethelyzetet lefedő szabályokat alkotni nem lehetséges. A javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepét a közbeszerzési jogalkalmazásban.

A javaslatban több, az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály és új alapelvek is erősítik az eljárások integritását, az átláthatóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve is rögzítésre került.

A törvényi kereteket egyes speciális rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendelkezés indokolt. A különös szabályozás előnye, hogy az érintett érdekelti körrel egyeztetve törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését.

A közbeszerzési szabályozás változásait röviden tekintsük át! Az egyik a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, ezen belül az eredményhirdetés intézményének megszüntetése. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő, részvételre jelentkező számára megküldenie az írásbeli összegezést, nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját.

A szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok: nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést adott esetben a szükséges moratórium kivárása után, az eredmény közlését követő 30 napon belül köteles megkötni, jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén pedig az eljárás lezárultát követően, amennyiben ajánlatát a nyertes még fenntartja.

A gyorsítás igénye: az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek. Gyorsabb szerződéskötést tesz lehetővé, hogy a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják.

Egyes eljárástípusok megújítása, rugalmasabbá tétele: a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban osztrák példára került a törvénybe az a szabály, hogy amennyiben lehetőség van rá, a kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezetet kell ajánlattételre felhívni. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát tükrözi és a jobb verseny elősegítését szolgálja továbbá, hogy az ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén.

A visszaélések és a korrupció visszaszorítása: a közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül.

A fedezet összegének bontás előtti ismertetése: új szabályként jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére. Minden ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot.

Az ajánlati kötöttség tiszteletben tartása: a hiánypótlás és az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérése körében szintén a verseny tisztaságának szem előtt tartásával szabályozza újra a javaslat, mely körben kerülhet sor a hiányok pótlására vagy felvilágosítás megadására.

Az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő szervezetek új szabályai: az új törvény megszünteti a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó külön szabályokat. Megszűnik az a szabályozás is, amely a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóktól is az ajánlattevőkhöz hasonlóan kívánta meg a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások benyújtását. A megfelelő, ajánlatkérő általi ellenőrzést - emellett a hosszú alvállalkozói lánc kialakulásának akadályozását - szolgálja ugyanakkor amellett, hogy a nyilatkozatok valóságtartalmát az ajánlatkérő maga is ellenőrizheti, hogy ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként kell szerepelnie.

A szerződés teljesítése: a kis- és középvállalkozások részvételét és az alvállalkozók kifizetésének biztosítását előmozdító szabályok külön említésre méltóak. Egyaránt szolgálja az ajánlattevők és az alvállalkozók megfelelő kifizetését, hogy a szerződésben foglalt fizetési határidő a 30 napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve, hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt ez tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot.

Javít, különösen a kis- és mikrovállalkozások esélyein és teljesítési képességén, hogy az új törvény szerint építési beruházást és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak.

Az új törvény olyan rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja. A nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapján az alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak.

Rögzítésre kerül, hogy a nyertes ajánlattevő engedményezés vagy követelés elzálogosítása útján érvénytelenség terhe mellett nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók díjának fedezetét.

Az uniós értékhatár alatti beszerzések: az uniós eljárásrendbe nem tartozó, közbeszerzésekre alkalmazandó eljárás szabályai szintén jelentősen változnak. Az ajánlatkérő alkalmazhatja, építési beruházás esetén pedig köteles alkalmazni az uniós eljárásrend eljárási fajtáit azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a javaslat lehetővé tesz.

Végezetül röviden a jogorvoslat szabályairól: a javaslat célja a hatékony és gyors jogorvoslat követelménye mellett különös hangsúlyt fektetni az átláthatóság és a jogbiztonság követelményének érvényesülésére is. A jogorvoslat jelentőségének újraértelmezésekor és szabályozásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepére, ami mint az első jogorvoslati fórum, tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír. Jelentős szerepe lesz a mértékadó jogorvoslati döntéseknek.

(12.20)

A javaslat alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben úgynevezett elvi döntést hoz és tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal azt a bizonytalansági tényezőt is, amelyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok szültek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem a módosító javaslatok benyújtási határidejének az ülésnap végéig történő kiterjesztését.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu