KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Először is hadd kezdjem én is azzal, amivel Fejér Andor képviselőtársam kezdte, hogy megköszönjem az előterjesztőnek, hogy egy igen jól előkészített közbeszerzési törvény került ide a Házba, egy olyan, ami nem toldozgatás-foldozgatás, hanem egy teljesen újat írtak, ráadásul - én legalábbis gyanítom - olyanok írták ezt az új közbeszerzési törvényt, akik a gyakorlati életben tapasztalták az előző jó néhány közbeszerzési törvénynek a problémáit, anomáliáit, mert nagyon jól sikerült, hadd mondjam ezt a véleményemet.

A XVI. kerületből jövök én, ahol polgármester is vagyok öt éve már, és a mi közbeszerzési mérlegünk 0/2/146, ami azt jelenti, hogy 146 eljárást írt ki a XVI. kerületi önkormányzat, ebből kettő volt olyan, amit egyáltalán meg is támadtak, és ebből egy sem volt olyan, ahol a közbeszerzési eljárást megtámadónak a Közbeszerzési Döntőbizottság igazat adott volna, tehát ő nyert volna. Így nyugodtan mondhatom azt, hogy nálunk fölgyűlt némi közbeszerzési tapasztalat, és ebből a tapasztalatból is mondhatom azt, hogy igen jól előkészített ez a törvény, és ténylegesen - apróbb csiszolások mellett - szerintem tökéletesen alkalmas arra, hogy egy hosszú távon fennmaradó, jó törvény legyen.

Miért is van ez? Azért, mert egyrészt - és ezt talán az előző hozzászólásomban is említettem - a legnagyobb erényének azt tartom, hogy mivel az Európai Uniónak vagyunk a tagja, így az európai uniós értékhatár fölötti beszerzéseknél nagyon pontos szabályozást ad, de az alatt a nemzeti hatáskörben meg a magyaroké a pálya, hogy így egyszerűen fogalmazzak, tehát innentől kezdve mindenki, főleg az önkormányzatok - ahogy Ipkovich képviselő úr mondta -, akik leginkább az ajánlatkérők a közbeszerzésben, el tudják dönteni, hogy milyen szabályok alapján, hogyan tudják a közbeszerzést lefolytatni.

(14.50)

Én biztos vagyok abban, hogy az önkormányzatok meg fogják találni azokat a lehetőségeket, hogy a helyi vállalkozókat előnyben tudják majd részesíteni, és így a magyarországi források magyar vállalkozóknál lesznek majd elköltve. Úgyhogy én ezt egyértelműen az előnyének tekintem ennek a törvénynek, azzal együtt is, hogy természetesen ez veszélyeket is hordoz magában, hiszen nem biztos, hogy mindenki, minden ajánlatkérő kellően felkészült arra, hogy külön szabályzatot hozzon létre, de a törvény erre is gondolt, hiszen nekik lehetőségük van arra, hogy egyébként az európai uniós értékhatárt elérő szabályokat alkalmazzák automatikusan. Tehát az ő kezük sincsen elengedve, hanem fogja a törvényjavaslat készítője a kezüket, és nekik iránymutatást ad. De aki úgy gondolja, hogy saját maga is kellően alkalmas arra, hogy saját jogszabályt alkosson arra, hogy hogyan szeretné a közpénzeket elkölteni, akkor ezt megteheti. Mondom, szerintem ez nagyon nagy előny.

Szintén előnye a törvényjavaslatnak az, hogy gyorsítja az eljárásokat, és az eddigi, nagyon hosszú eljárások kapcsán a türelmetlen önkormányzatok számára is ad lehetőséget arra, hogy egy rövid eljárásmódban elköltsék a közpénzeket, méghozzá úgy, hogy ez átlátható legyen.

Szintén nagyon jó része a törvénynek az, hogy az off-shore cégek, illetve a bizonytalan hátterű cégek kizárása megtörténik a közbeszerzésből. Szerintem ez egy társadalmi alku kérdése. Aki Magyarországon adózik, az itt költse el Magyarország vagyonát vagy rendelkezésre álló forrásait, és ne máshol adózza le azt a hasznot, amit itt egyébként megtermelt. Ez szerintem teljesen rendben van.

Ugyanúgy el tudom azt mondani, hogy Göndör képviselő úr, bár most nincsen itt, és lehet, hogy majd a részletes vitában, ha lesz módosító javaslata... (Jelzésre:) Ja, ott van, fönt ül! Pardon, csak innen nem láttam az emelvénytől, elnézést kérek. Akkor mondom: tehát Göndör képviselő úr felvetette azt a problémát, hogy a rendelkezésre álló összeg nyilvánosságra hozatala az ajánlatok felbontása előtt nem jelenti-e azt, hogy ezután már mindenki tudja, hogy mennyire kell majd a következő ajánlatot beadnia. Ez valóban így van, de ha a tapasztalatot nézzük, több volt, sokkal-sokkal több volt az én megítélésem szerint az a fajta visszaélés az ajánlatkérők részéről, hogy mivel nem tudta senki, hogy mennyi a rendelkezésre álló forrás, a neki nem tetsző vállalkozóra, aki egyébként belefért volna a költségvetési keretbe, egyszerűen azt mondta, hogy: "nincs ennyi pénzünk, és kiírtuk újra", és olyan szabályokat írt ki az új eljárásban, hogy a neki nem tetsző, egyébként olcsó, mondjuk, tegyük fel magyar vállalkozó ne indulhasson már ezen a pályázaton. Amikor még az üzleti életben dolgoztam, annál a cégnél, ahol én dolgoztam, mi elszenvedő alanyai voltunk ilyenfajta eljárásnak. Igaz, hogy ott nem arra hivatkoztak, hogy nincs elég pénz, hanem más egyéb okok miatt írták ki újra a pályázatot.

De ez az ajánlatkérőt is köti, mert hogyha az ajánlatot adók tudják, hogy mennyi volt a forrás, ami rendelkezésre állt, és ez alatt vannak az ajánlatok, akkor nagy valószínűséggel eredményes lesz a közbeszerzési eljárás, tehát nem kell új eljárást kiírni, amikor már veszélyt jelenthet esetleg az, hogy tudják, hogy mennyi a rendelkezésre álló forrás. De nemcsak ezt fogják tudni, Göndör képviselő úr, az ajánlattevők, hanem azt is, hogy ki milyen árat adott korábban. Tehát van egy másik korlát, hogy ha ez alacsonyabb, mint a rendelkezésre álló forrás, akkor nyilván megpróbálják majd erre a szintre belőni azt az árat, amit adnak. Úgyhogy én nem látom akkora gondnak ezt. Sokkal nagyobb problémát old meg ez a szabályozás, mint amekkora problémákat felvet.

Az LMP javaslatai közül én nagyon sokat nem értek, és kérem, hogy segítsenek ebben, világosítsák meg számomra. Én azt látom, hogy igazából gyakorlati közbeszerzési tapasztalat híján vannak. Tehát azt mondják el nekem, legyenek kedvesek, hogyha erre van mód - ha nem most, mert nincs itt az a képviselő úr, aki ezt mondta, akkor a részletes vitánál -, hogy miért jobb az az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő szempontjából, ha tudjuk azt, hogy mondjuk, létrejön egy nagy adatbázis, hogy ki mennyiért adott, milyen ajánlatokat, mondjuk tudjuk azt, hogy a Gipsz Jakab Kft. 2 évvel ezelőtt az útszegélyt mennyiért rakta. Ez miért jó nekünk? Ez miért jó az ajánlatkérőnek? Miért jó az ajánlattevőnek? Én nem látom, hogy ennek mi az értelme.

Ugyanígy felvetették az egyszemélyes döntéshozókat, mondjuk, egy önkormányzatnál a polgármestert. Például nálunk a XVI. kerületben a szabályzat úgy működik, hogy bizonyos értékhatárig a képviselő-testület, aztán az alatt a közbeszerzési bizottság, és a legalacsonyabb összegeknél a polgármester egy személyben dönt a beszerzésekről. Nem értem, hogy mi az a rotációs elv. Akkor félévente az alpolgármesternek kellene majd döntést hozni a polgármester helyett, vagy kinek? A portásnak? Tehát egyszerűen nem értem ezt a javaslatot, de nyilván az én képességeimmel vannak problémák, úgyhogy kérem, ebben majd legyenek a segítségemre, hogy ténylegesen megértsem, hogy ez pontosan miért is jó.

Mert én értem, hogy mindenki lát minden számot, de ebből még nem következik az, hogy legközelebb azt a számot kell ajánlatként beadni, hiszen a XVI. kerületben rengeteg útépítés van. Tapasztaljuk azt, hogy az aszfalt ára évről évre emelkedik, és így az árak, akár egyik évről a másikra vagy egyik hónapról a másikra is változnak, merthogy a nyersanyag ára, ami leginkább szükséges az útépítéshez, változik. Tehát ha tudjuk, hogy 1 hónappal ezelőtt mondjuk Piripócs-külsőn, a XVI. kerületben munkát végző cég mennyiért adta be az ajánlatát, az egyáltalán nem jelenti azt, ha itt mondjuk, 10 százalékkal magasabb árat adott, hogy akkor itt aztán korrupció van. Itt nagy valószínűséggel a nyersanyagárakban leledzik majd a probléma. Tehát kérem, ebben legyenek nekem segítségemre.

Összefoglalva annyit tudnék mondani erről a törvénytervezetről, hogy mondom, látom, hogy gyakorlati szakemberek készítették ezt a javaslatot. Egy-két apró csiszolással én is beadtam már néhány módosító javaslatot, és lehetséges, hogy még be fogok adni a mai nap során, de alapvetően elfogadható, és nagyon jóra sikerült.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu