DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos törvénytervezet van előttünk. Mi sem mutatja jobban, ugye, hogy 11 óra elmúlt, és még mindig az első napirendi pontnál tartunk, és a normál felszólalások még sehol sincsenek.

De én is úgy gondolom, nagyon-nagyon lényeges néhány dolgot rögzíteni, tisztázni. Azt javaslom, hogy üssünk le néhány karót. Meg tudunk-e abban állapodni, hogy ma Magyarországon, itt inkább tényszerű adatot szeretnék mondani, óriási munkanélküliség mellett a vállalkozók nagyon sok esetben nem kapnak munkaerőt. Legyen az a 33 leghátrányosabb, legyen az Győr melletti település, ez egy tényadat.

A segélyezés nem ösztönöz munkavállalásra. Aki vitatkozik azzal adott esetben, hogy lehet-e segéllyel annyit keresni, mint munkával, szeretném, bármelyik falusi települési jegyzőt kérdezze meg, tud-e a gyakorlatából olyat mondani tényszerűen, hogy X. család, ha a felnőtt elvállalja a munkát, rosszabbul jár, mintha adott esetben segélyen van.

(11.10)

Tegyék ezt meg azok a képviselőtársaim, akik csak vendégségbe járnak le vidékre, hogy pontosítsák, valóban így működik-e.

A gondok kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik. Nagyon-nagyon fontos, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk egyetlen pillanatra sem, különösen a közfoglalkozatás tekintetében.

Nagyméretű Magyarországon a fekete- és szürkegazdaság: meg lehet-e 28 500 forintból élni, tisztelt képviselőtársaim, ma Magyarországon? Nem. Mit lehet tenni, ha egyébként legális körülmények között nincs munka? Illegális módon, a szürke- és feketegazdaságban próbál ki-ki lehetőséghez jutni.

A vállalkozók kapcsán most nagyon sokszor elhangzott a mostani programmal kapcsolatban, hogy ez a 4 óra semmire se jó, meg ennyi idő alatt nem lehet semmit csinálni. Szeretném jelezni, hogy a vállalkozások, nem kevés vállalkozó arról számolt be az elmúlt időszakból, hogy ilyen még nem volt, hogy nincs betöltetlen létszáma, hanem mindenki dolgozik, sőt adott esetben sorban állnak, konkrétan a saját választókerületemből tudom a példát mondani, mert az elsődleges munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni az emberek, nyilvánvaló okból, mert nem a 4 órás közfoglalkoztatással megszerezhető bért szeretnék magukénak tudni, hanem az elsődleges munkaerőpiacon a valóságos bért.

Egyetértünk-e azzal, hogy ne segélyt, hanem munkát adjunk az embereknek? Én úgy gondolom, ahogy az eddigi hozzászólásokat hallgattuk, hogy igen.

Ne úgy lépjen ki a közfoglalkoztatásból, ahogy belépett: ezzel is egyetértünk, hiszen ha itt arról szól a fáma, hogy évente több százezer ember ki-be mozog, és eközben semmi nem történik az elsődleges munkaerőpiacon, akkor valóban létrehoztunk egy másodlagos munkaerőpiacot, úgy tűnik, hogy a statisztika javult, minden rendben van, kipipálva, csak éppen hol van erre a forrás. A működő gazdaságtól nem lehet forrásokat elvonni. Tehát a célunk egyértelműen az, hogy az elsődleges gazdaság legyen a meghatározó, de sajnos számos térsége van az országnak, ahol még valószínűleg egy-két éven belül sem lesz ez a helyzet, tehát mindenképpen muszáj a közfoglalkoztatással is számolnunk.

Tehát mindenképpen, ahogy a miniszter úr is említette az expozéjában, átmeneti, áthidaló megoldásként tekintünk a közfoglalkoztatásra, és nem a végleges megoldásnak látjuk azt. Szeretném felhívni valamennyi képviselőtársunk figyelmét - mert itt elhangzott többször, hogy nagy vállalások lesznek, és több tízezer embert fognak majd mozgatni egyik helyről a másikra -, hogy olvassák el figyelmesen az előterjesztést, mert több lába van ennek a programnak.

Szociális szövetkezet, gazdaság - nem akarok most ebbe belemenni. Tessenek megnézni, elolvasni alaposan, akár a sorok közt is, hogy mit jelent ez, hogy nem csupán és kizárólag a nagyberuházásokhoz kapcsolódó foglalkoztatásról van szó, hanem számos egyéb más dologról. Ha a kérdés az, hogy vajon az önkormányzatok, a kistérségi társulások vagy a szociális gazdaság, vagy a civil szervezetek nélkül lehet-e hatékonyan közfoglalkoztatást működtetni, akkor a válasz az, hogy: nem. Tehát ez természetesen szerves része kell hogy legyen az új közfoglalkoztatási programnak is. Úgy gondolom, ez fontos alapaxióma.

És néhány dologra szeretnék itt reflektálni. Részben személy szerint is megszólíttattam, hogy miért ott, fönt ülök, és miért nem jövök ide. Szeretném jelezni, hogy ott, fönt ugyanazt tudtam volna mondani, mint amit itt. Tehát a kormány álláspontját tudom képviselni, merthogy én úgy egyéniben egyébként a beregi térség országgyűlési képviselője vagyok, ama 33 leghátrányosabb település egyikének, amiről éppen itt, a mai nap már számos esetben szó volt. 40 kistelepülés tartozik úgy egyébként személy szerint hozzám. Ugye, elképzelik azt, hogy úgy nagyjából látom azt, hogy mi a helyzet a nagy magyar valóságban jelen pillanatban, és milyen problémákkal jelentkeznek az önkormányzatok meg a kistérségek adott esetben a foglalkoztatás tekintetében?

Szűcs Erika képviselőtársam jelezte, hogy fiatal volt még az "Út a munkához" program, ezért nem tudott kiterebélyesedni. Az a baj, kedves képviselő asszony, hogy nem fiatal volt, hanem koraszülött, és sajnos nem volt alkalmas az életre. Tehát az a probléma vele, hogy 150 milliárd forintba került tavaly a tényleges, végleges kifizetés. 150 milliárdba! És ebből 100 ezer ember dolgozott 6 vagy 8 órában átlagosan, 170 ezer ember pedig egyetlen napot sem dolgozott egész évben, 28 500 forintos ellátáson volt.

Tehát az ön gondolatmenetét követve azt kellett volna csinálni, hogy kinyitjuk a bukszát még jobban, mind a 270 ezer embernek munkát biztosítunk az állam támogatásával, és nem kérjük számon az önkormányzatoktól, hogy: tudtok-e nekik munkát adni, értelmes munkát, egyáltalán van-e ennyi lapátotok, tehát meg tudjátok-e oldani? Merthogy nem volt semmiféle értékteremtő munkára vonatkozó ellenőrzés, kontroll.

Hogy voltak jó gyakorlatok: hála istennek igen, vannak Magyarországon, voltak is, és vannak is olyan polgármesterek, olyan képviselő-testületek, akik és amelyek nem a kormánytól teszik függővé azt, hogy jól csináljanak valamit, vagy rosszul, hanem az adott keretek közt jól csinálják. Tehát ebben nincs vita közöttünk, hogy van-e ilyen, volt-e ilyen, vagy érdemes-e ezt a fajta foglalkoztatási formát továbbvinni.

Szeretném jelezni: jelenleg több mint 36 ezer ember van kint 6 vagy 8 órában Magyarországon közfoglalkoztatásban, tehát nem igaz az, hogy ez drasztikusan 15 ezer alatt van - az önkormányzatoknál, de tegyük hozzá azokat, akik az országos közmunka program keretében vannak. Közel 120 ezren vannak 4 órásban, akit már eddig bevontak, és ami a lényeg, amiről az előbb beszéltek, hogy több, mint 3200 ember van kint vállalkozóknál. Ez a TÁMOP 1.1.3-as program, amiről beszéltünk, ami 70 százalék bér- és járuléktámogatást ad. Ennek kellene a legerősebb lábnak lennie a mi olvasatunkban is, ráadásul uniós forrásokat tudunk, és nem hazai forrásokat segítségül hívni ebben a tekintetben.

Tehát a gondolatmenetünk, amikor szociális gazdaságról vagy munkaerő-kölcsönzésről beszélünk, akkor ebbe az irányba mutat, csak nyilván egy törvénytervezet nem alkalmas arra, hogy mi a részletes indoklásban is kifejtsük ezt konkrétan, de higgyék el, hogy ez az irány megfelelő, fontos, meghatározó és jó.

Átlagban 180 nap-90 nap: ebben is komoly viták voltak. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy az átlag álláskeresési járadékellátás jelen pillanatban is 90 nap vagy az alatt van. Ugye, ezt önök is tudják nagyon jól, hogy több mint 60 százaléka 90 nap vagy annál kevesebb, mert általában az elmúlt 4 éven belüli foglalkoztatás úgy alakult évek óta, mint ahogy ezt most látjuk a jelenlegi rendszerben is.

Hogy legalább egy fő foglalkoztatott legyen: Szűcs Erika jelezte, hogy ez a fajta gondolkodásmód, amit mi továbbvittünk az elmúlt évben, az már régen is volt. Szeretném jelezni, annak idején még ellenzékiként jómagam adtam be egy olyat, hogy aki a saját portáját nem tartja rendben, az a szociális ellátórendszerben ne mozogjon, tehát ezt szeretném jelezni a Jobbiknak, hogy ez a fajta gondolkodásmód már megvolt azelőtt is. És nagyon jól tudjuk, hogy miről beszélünk egyébként.

Most, hála istennek, már jogszabály szól róla, tehát törvényben rögzíthető. Önök ezt nem támogatták annak idején, és ez eléggé szomorú is volt, hogy ez a fajta megoldás nem nyert akkor többséget, de önök azt mondták valóban, hogy egy családban legalább egy ember dolgozzon. Akkor felhívtuk a figyelmet, hogy biztos, hogy minden családban... - mert akkor lehet ez az egy családban egy rát, és nincs tovább. Kedves képviselő asszony, biztos így történt? Volt olyan család Magyarországon, ahol nem tudtak legalább egy embernek munkát adni? Volt bizony. Volt bizony, sajnos. (Szűcs Erika közbeszól.) Tehát az a fajta megoldás, amit önök javasoltak, nem működött, és ezt világosan lehetett látni.

A helyi társadalmi igények: erről már beszéltem, hogy az önkormányzatoknak, illetve a szociális gazdaságnak fontos szerepe lesz. Hadd mondjak példát: Komlóska. Önök Borsodból érkeztek. Komlóskában voltunk nemrégiben. A komlóskai polgármester jelezte nemrégiben, hogy ebben a nagy nehéz helyzetben megszűnt a munkanélküliség Komlóskán. Komlóska egy zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplénben, a zempléni részen. Ha Borsod-Abaúj-Zemplén megye zsáktelepülése meg tudta ezt oldani, akkor bízunk abban, hogy megfelelő ösztönző eszközökkel adott esetben mások is képesek, tudnak és akarnak ilyenfajta közfoglalkoztatási rendszerben együttműködni.

Egyébként Gúr képviselő úr jelezte, hogy az előző egy évben munkahelyteremtésben mi valósult meg, mi nem. Tegnap is Ózdon jártam éppen, és az egyik magánvállalkozó 12 fős létszámbővítésről számolhatott be a munkaerő-piaci alapos program tekintetében. Illetve az elmúlt néhány hónapban háromszor sikerült Ózdon járni, mind a háromszor munkahelyteremtés címén vagy alapkövet tettünk le, vagy szalagot vágtunk. (Dr. Varga László közbeszól.) Én úgy gondolom, hogy ennél fontosabb üzenet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeieknek nem nagyon lehet.

Bertha Szilvia képviselő asszony, illetve a Jobbik részéről többször elhangzott, hogy az emberi méltóságot sérti, hogyha adott esetben egy főiskolát, egyetemet végzett vagy középfokú végzettségű ember nem olyanfajta munkát kap. És most a jogszabály ezt lehetővé teszi, hogy adott esetben azt a munkát is köteles elvállalni, ami eggyel alacsonyabb végzettséget igényel. Ennél már csak az jelenthet nagyobb problémát, amikor 28 500 forintért, egy bérpótló juttatásért be van szorítva valahova, és a világon semmilyen lehetőség nincs. Ezt csak úgy halkan, zárójelben szeretném megjegyezni.

De azt is szeretném hozzátenni, az is feladat, hogy közmunkához kapcsolódóan, tehát szeretném, ha kicsit tágítanák a látószögüket, vannak olyan foglalkoztatási formák, amelyekben nem feltétlenül csak a segédmunkára kell gondolni.

(11.20)

Tehát ez feladatunk és lehetőségünk, közösen, hogy lássuk annak a lehetőségét is, hogy hol lehet egyébként magasabban kvalifikált és hasznos munkát, tevékenységet végző embernek vagy - urambocsá - pályakezdőnek munkatapasztalat-szerzés céljára felhasználni. És tessenek megfigyelni a jogszabályt: nem a közfoglalkoztatási minimálbér van garantált bérként beállítva, hanem a minimálbér. Tehát nyilván amikor mi ezt átgondoltuk, akkor e mentén is gondolkodtunk.

2010-ben, erről már beszéltem, hogy 150 milliárd, 64 milliárd, nem szeretnék ebbe a számháborúba most már belemenni, mert szerintem többször elhangzott ebben a parlamentben, hogy mekkora összeg állt rendelkezésre és mekkora áll rendelkezésre most, és milyen létszámot tudtunk. Nem javítja a statisztikát, még egyszer szeretném kihangsúlyozni, a mostani közmunkaprogram nem javítja a statisztikát, mert soha nem lesznek egyszerre többen százezernél bent a rendszerben a 4 órás foglalkoztatás miatt.

Gőgös Zoltán képviselőtársam jelezte az előbb az idénymunkával kapcsolatos problémákat. Szeretném jelezni, hogy már a tavalyi évben - ugyan csak az őszt láttuk, az ősznek egy kis szegmensét az új program keretében - lényegesen nőtt az idénymunkába bevontak létszáma, és meggyőződésünk szerint most a salátatörvényben tovább egyszerűsítjük az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokat, és abban bízunk, hogy ez a fajta egyszerűsítés még inkább arra fog ösztönözni nagyon sok embert, hogy ebben a legális formában tudja majd alkalmazni a munkavállalóit.

Varga László képviselő úr mondta, hogy vannak jó és támogatható programok, most mondtam, egyértelműen vannak, és támogattuk is azokat. Szeretném jelezni, hogy több mint 300 településnek külön kiírtunk meghívásos pályázatot a mostani közmunkaprogram keretében, pontosan ezért, mert láttuk, hogy a normál eszközökkel nem lehet őket segíteni abban, hogy többletfoglalkoztatás legyen, így viszont ezek a települések lényegesen nagyobb létszámot tudtak foglalkoztatni. Nem szerettük volna, hogy elmenjen a kedvük attól, amit hosszú évek óta egyébként jól csinálnak vagy csináltak.

Összességében azt szeretném kérni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha megegyezünk, megállapodunk abban, amit itt az elején mondtam, hogy ezek a fontos sarokpontok meghatározóak lehetnek, akkor azt kell látnunk, hogy mindenki munkájára szüksége van ma Magyarországnak, és mindenki segítségére is szükség van, nemcsak a kétkezi munka tekintetében, hanem a parlament tekintetében is.

Úgy gondolom, valamennyi frakció világosan látja, hogy mi a probléma, világosan látja azt, hogy ebből a helyzetből el kell mozdulnunk, méghozzá abba az irányba, hogy a munka becsületét visszaállítsuk. Ez egy nagyon lényeges kérdés; ha ebben nem tudunk előrelépni, ha a foglalkoztatás nem nő, minden bajunkat, minden gondunkat, ami eddig előttünk állt, magunk előtt fogjuk görgetni továbbra is, ezért kérem valamennyiük segítségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu