GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az tapasztaltam az elmúlt években, sőt évtizedekben, hogy a legjobb szociálpolitika az, ha az embereknek van munkájuk, ha dolgozni tudnak. Államtitkár úr is egyetért velem. Még a bizottsági ülés keretei között annak idején ezt többször megbeszéltük. No tehát, akkor arról kellene gondolkodni, hogy ez a helyzet hogyan állítható elő. És közben nem elfelejteni persze azt, hogy ha biztosítási jogviszony keretei között a dolgozó állampolgárok befizetnek, akkor azt a jogosultságukat ne veszítsék el, és mértékadó módon azok ne sérüljenek, amiket a befizetett pénzük ellenében kell hogy élvezzenek.

A másik része a dolognak, ami legalább ilyen fontos: azt gondolom, még egyszer megerősítve, bár kicsi, 93 ezer négyzetkilométeren terül el Magyarország, mégis, mégis rettenetesen nagy különbségek is vannak. Mondtam, 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség van. Ebben a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben félelmetesen nagy ellentmondásosságok vannak, még a kistérségeken belül is, és olyan mélyszegénység vagy már a nyomor peremére sodródott élethelyzetek sokasága, amely tekintetében alapvető felelőssége a mindenkori kormánynak az, hogy kezet nyújtson. Kezet nyújtson, másik oldalról pedig természetszerűleg elvárásokat is foganatosítson. De nem csak elvárásokat kell foganatosítani, hanem kezet is kell nyújtani.

Ehhez viszont arra van szükség, hogy ezekben a térségekben és szerintem nemcsak a leghátrányosabb helyzetű térségeket érintően, hanem a leghátrányosabb helyzetű adottságokkal bíró emberek esetében, ahol hajlandóság, szándék van a munkához kapcsoltan, ott bizony biztosítani kell azt, hogy napi 8 órás munkalehetőségük legyen az embereknek. Azt pedig meg kell követelni, hogy álljanak helyt. Álljanak helyt!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu