KARÁCSONY GERGELY, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ügyvezető Elnök Úr! Valóban kisebbségi vélemény is elhangzott a kulturális bizottság ülésén, ahol megtárgyaltuk a szóban forgó törvényjavaslatot.

A kisebbségi vélemény nem azzal volt kapcsolatos, hogy a bizottság bármely jelen lévő tagja megkérdőjelezte volna azt, hogy szükség van-e Magyarországon kulturális területen valamilyen köztestületre. Senki nem kérdőjelezte meg azt, hogy egy ilyen típusú köztestület növelné a magyar nemzeti kultúra befolyását a magyar közéletben, és természetesen senki nem kérdőjelezte meg az új művészeti akadémia, illetve az annak előzményeként fölfogható egyesületben közreműködő vagy ott szerepet vállaló művészek kiválóságát. A különvélemény elsősorban a jelenlegi törvénnyel, illetve az ahhoz vezető úttal kapcsolatos problémákkal függött össze.

Mint ahogy az itt is elhangzott, a Magyar Művészeti Akadémia már megjelent az alaptörvényben anélkül, hogy ennek különösebb előzménye lehetett volna, tehát nem egy szerves fejlődés eredményeképpen került bele az új alaptörvényünkbe, hanem egy kicsit váratlan, sokakat meglepő módon. Ráadásul az itt elhangzott felszólalások egy kicsit békülékenyebb hangban mutatják be azt a folyamatot, ami sajnos nem volt ennyire egyértelműen pozitív, hiszen a Magyar Tudományos Akadémiának már van egy általa létrehozott és vele társult intézménye, ami Kosáry Domokos MTA-elnök úr kezdeményezésére jött létre, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.

Az, hogy ennek az akadémiának a vezetői nem egészen úgy élték meg a történteket, mint ahogy itt elhangzott, tehát mintha valamifajta együttműködési lehetőség állna előttük, bár nyilván ez a lehetőség nincs bezárva, de azért szeretném arra fölhívni a figyelmet, hogy Dobszay László elnök úr, illetve Ferencz Győző alelnök úr lemondott az alaptörvény elfogadása kapcsán, mert úgy érezték, hogy méltatlan helyzetbe hozta őket az új alaptörvénybe mintegy beemelt új művészeti akadémia.

Különösen aggályosnak tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat 30. paragrafusa, amely a művészeti akadémia megalakulásával kapcsolatos alakuló ülés lehetséges tagjaival, illetve az alapító tagokkal kapcsolatos, az egyértelműen kijelenti, hogy csak a Magyar Művészeti Akadémia Egyesület tagjai lehetnek azok, akik az első körben felvételt nyerhetnek ebbe az új köztestületbe.

Tulajdonképpen az történik, hogy egy létező, nagyon fontos és fontos célokat és értékeket megvalósító civil egyesület válik köztestületté, miközben a köztestületté válási folyamatnak már volt előzménye a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott társult intézményben. Tehát ez is egy lehetséges fejlődési út lett volna, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémiát fejlesztjük tovább önálló köztestületté, illetve az is elképzelhető út lett volna, hogy a két kezdeményezés egymást nem kizáró módon jelenik meg a törvényalkotásban.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan kiváló művészek a magyar közéletben, akik mind a két testület tagjai, tehát egyfajta együttműködés tulajdonképpen már a személyes átfedések révén megvalósulhat, és természetesen semmi nem zárja ki azt, hogy a későbbi években, évtizedekben a Széchenyi Irodalmi Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia között valamilyen szerves fejlődés vagy kooperáció létrejöjjön, de a kezdet sajnos inkább egy eléggé baljóslatú rivalizálást, egyfajta különböző szekértáborok intézményesülését jelenti.

(22.40)

Én azt gondolom, hogy a magyar nemzeti kultúra egyfelől persze sokszínű, és ez így van jól, másfelől pedig azt gondolom, hogy mégiscsak van a magyar nemzeti kultúrának egyfajta egysége, és ezt az egységet ez a fajta új köztestület nem biztos, hogy meg fogja tudni jeleníteni, éppen egyszerűen azért, mert azokat a különböző kulturális megosztottságokat, amelyek a magyar szellemi életben jelen vannak, lehet, hogy ezeket tovább fogja erősíteni azzal, hogy egy létező civil szervezetre és nem egy már létező, ha nem is köztestület, de a Magyar Tudományos Akadémiának mégiscsak hivatalos társult intézményére alapozzuk ezt az új intézményt. Éppen ezért, ha szabad a kisebbségi vélemény előadói szerepéből egy kicsit továbblépve, mi egy olyan módosító javaslatot nyújtottunk be a tisztelt Ház elé, amely lehetővé tenné azt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia alakuló ülésén, illetve az alapító tagok közé a Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia tagjainak is legyen lehetősége bekerülni, természetesen akkor, ha egyébként megfelelnek a törvény által pontosan, és azt gondolom, alapvetően helyes irányban meghatározott törvényi kritériumoknak.

Egy szó, mint száz, attól félünk, hogy ez a javaslat nem a nemzeti kultúra egységét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.),hanem a megosztottságát fogja hosszú időkre meghatározni, éppen ezért nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu