SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Két dolgot szeretnék hangsúlyozni ismét, amit már többen elmondtak előttem. A differenciálás: mondjuk lassan már több, mint egy éve felméréseket kellene végezni Magyarországon, hogy azok a társadalmi csoportok, amelyek mélyszegénységben élnek, akik 10-20 éve nem dolgoznak, fel kell mérni, hogy akarnak-e dolgozni egyáltalán, vagy csak mindig arra hivatkoznak, hogy nincs munka. Meg kellene különböztetni azokat az embereket, akik elmennek tanfolyamokra, átképzésekre és tényleg nem találnak munkát, vagy pedig akarnak-e dolgozni azok az emberek, akik jelen pillanatban nem találnak munkát.

A másik az egész közmunkaprogram milyensége. Ez is sokszor elhangzik, hogy a közmunkaprogramon keresztül kell visszavezetni ezeket a társadalmi rétegeket a munkába. Nekem már maga ez a szó nem tetszik, hogy vissza kell vezetni valakit a munkába, hiszen dolgozni mindenkinek kellene. Pont a múltkor láttam egy riportot egy közmunkással: a riporter megkérdezte, hogy a település határában miért nincs lenyírva a fű. Azt mondta, hogy azért, mert arra nincs idő. Merthogy 4 órában végzik a közmunkát, bemennek reggel 8 órára, fél óra az eligazítás, mire kiérnének oda, a település határába, az fél 10 lenne, másfél óra alatt nem képesek arra, hogy lenyírják ott a füvet, mert míg visszaérnek, az megint egy óra. Ez nem a munka világa! Tehát ha valakit így akarunk visszavezetni a munka világába, hogy elkezdődik a munkaideje, és majd másfél óra múlva kezd el dolgozni, akkor amikor valóban találna magának egy állást, akkor ott nem fog tudni dolgozni, mert ő ugyanezeket az elveket, ugyanezeket a szabályokat próbálná követni.

Tehát meg kellene vizsgálni mindenképpen, hogy kik, tehát differenciálni kellene, a másik pedig az, hogy jelenleg milyen a közmunkaprogram, mennyire hatásos arra, hogy visszavezessük az embereket valóban tényleg a munka világába.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu