DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Már attól féltem, hogy nem fogok szót kapni, de megjött végre újra a lehetőség. Elnök úr, én szeretném valamelyest visszaterelni a vitát a tárgyhoz, amiről szól, mert kissé parttalannak tűnik nekem ez a polémia: világgazdasági dimenziókba is kerültünk, teoretikus vitákba meg gazdaságpolitikába. Végül is a költségvetés módosításáról van szó. Az ellenzék nem szokta elfogadni a kormánypárti költségvetéseket, annak módosítását sem, ez egy íratlan szabály, de azért illik megindokolni, hogy miért nem.

Azt gondolom, hogy azok az érvek, amiket itt főként Dancsó képviselő úr mondott, nagyon tiszteletreméltóak, abból a szempontból, hogy a miértekre választ próbál adni, vagy választ is ad, hogy miért kell ezt a költségvetést módosítani. Az én problémám, a mi problémánk ezzel valójában nem ez, hanem a hogyan, a tálalás módja. Így nem szabad költségvetés-módosítást parlament elé hozni, hogy a képviselők nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő informáltság birtokában foglaljanak állást; hozzáteszem, nemcsak az ellenzéki képviselők, a kormánypártiak sem.

Az önök által elfogadott alaptörvény 37. cikkét idéztem a költségvetési bizottsági vitában, ami kimondja azt a követelményt, hogy egy költségvetésnek átláthatónak kell lenni. A transzparencia rendkívül fontos követelmény. Ez az előttünk lévő törvénymódosítás sajnos nem átlátható, és ez a vita is azt tanúsítja, hogy nem átlátható, azért kerül sok minden szóba, ami kicsit szétfeszíti a vita kereteit. Ennek az 1. melléklete - abban a szerkezetben, amelyben a hatályos törvény is létezik - egyetlen számoszlopot, pontosabban egy nagy oszlop három rovatát közli: a módosítandó költségvetés kiadási, bevételi és támogatási oszlopát. Nincs mihez hasonlítani, azokat a számokat írja le, amik majd bekerülnek az önök által elfogadott törvénymódosításba, törvénybe. Nincs mihez hasonlítani, lógnak a számok a levegőben, és fogalmunk sincs, hogy most akkor mi változott, mennyiben változott, milyen beltartalommal változott, tehát egyszerűen nem átlátható, nem áttekinthető ez a költségvetés. Én valóban vettem a fáradságot, és végigböngésztem, hiszen végül is ki lehet bányászni a számokat a DVD-jogtár segítségével, de könyörgök, azért az országgyűlési képviselők azért vannak többek között, hogy a kormány nagy apparátusa szolgálja ki őket információkkal, és ez nem történt meg.

Én örömmel mondhatom, elnök úr, hogy a helyettes államtitkár úr, aki a bizottsági vitában ott volt, nagyon korrekten elismerte, beismerte ezeket a hiányosságokat, ígért is nekünk pótlólagos információkat. Ezeket még nem sikerült megkapnom, de legalább az önkritika jelen volt a reagálásában. Bizony, sokkal több információt kellene kapnunk, hogy áttekinthessük, hogy miről is van szó. A hatályos jogalkotási törvény előírja azokat a hatásvizsgálatokat, amikkel fel kellene szerelni egy törvényjavaslatot. Ebből ez teljes mértékben hiányzik, tehát olyan fontos információkat nem tudunk ebből meg, hogy mondjuk, a Belügyminisztériumnak a már említett 35 milliárd forintos megrövidítése és azon belül a rendőrségtől elvett 20 milliárd forint milyen hatásokkal fog járni, mit jelent ez a rendőrség számára.

(0.30)

Ha ez a 20 milliárd forint nem hiányzik, akkor mennyire volt megalapozott az eredeti előirányzat? Akkor az egy túlfinanszírozott intézmény, bár nem hiszem, hogy így lenne. Tehát ez a pénz valahol hiányozni fog. Nem is beszélve a költségvetés közgazdasági struktúrájáról, hogy nemcsak mint intézmény, hanem azon belül mire nem lesz majd elegendő pénz. Létszámot csökkentenek, a béreket, jutalmakat faragják vissza, esetleg a dologi kiadásokat vagy pedig a gépkocsik számát fogják csökkenteni, nem lesz elég benzin a járőröknek, hogy eljussanak különböző szükséges helyekre? Ezek az információk mind hiányoznak. És ezeket sorolhatnám a végtelenségig, de erre nyilván nincs szükség. És olyan területeken sincs elegendő információ, amikről már szó volt. Például hogy a kormány égisze alá nem tartozó fejezeteknek is zárolt a parlament a kormány kérésére bizonyos összegeket. Nem derül ki ebből a törvényjavaslatból, hogy ezek az összegek tartalékba lesznek helyezve, vagy mi lesz ezekkel.

Bizonytalanságban tartanak olyan fejezeteket, mint a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság illetékes vezetője közölte is, hogy azok a remények, amelyek ahhoz kötődtek, hogy a peres eljárások ideje le fog rövidülni, elúszóban vannak, mert az a 3 milliárd forint körüli összeg, amit elvettek a bíróságoktól, többek között itt fog visszaütni és így tovább. Tehát ezek a hatások nincsenek bemutatva, csak egyszerűen fűnyíróelven le van véve egy összeg a különböző fejezetektől, a másik oldalon pedig bizonyos kötelező befizetések jelentkeznek, hogy az egyenleg aztán kijöjjön.

Önmagában az a tény, hogy június vége felé egy éves költségvetést módosít egy kormány, még nem rendkívüli. Különösen nem rendkívüli akkor, ha ez az összeg nem több, mint a GDP 1 százaléka, pontosabban kevesebb, mint a GDP 1 százaléka és nem éri el a költségvetési bevételi főösszeg 2 százalékát. Ez önmagában nem rendkívüli, hiszen ember tervez, Isten végez, és előfordulhat - számos indokot hallottunk is erre -, hogy hozzá kell nyúlni a költségvetési törvényhez, hiszen a gazdaságpolitika centrumában álló hiányadat megköveteli, hogy ezek a korrekciók sorra kerüljenek. Nem is ez a probléma, hanem az, ahogy a pénzügyi kormányzat a parlamentet kezeli. Ahogy a parlament a költségvetési jogát gyakorolhatja, az nem európai színvonalú.

Nem először mondom el, hogy így nem lehet kooperálni, együttműködni, különösképpen nem az ellenzéki oldal és a kormány apparátusa között, mert nem vagyunk egy súlycsoportban akkor, ha nem vagyunk megfelelő információkkal ellátva, s így nem tudunk felelős döntéseket hozni.

Még egy dolog, aztán be is fejezném, elnök úr. Az sem világos, hogy miért ez a nagy sietség. Sürgősségi eljárást kér a kormány, miközben nagy valószínűséggel megjósolható volt már tavasszal is, hogy az a zárolt összeg, ami 187 milliárd forint volt a kormány első lépéseként, úgyse fog már felszabadulni, azt előbb-utóbb el fogja venni a parlament a kormány javaslatára. Ez meg is történt. Nem értem, hogy februártól, márciustól vagy júniustól miért kellett ezzel ennyit várni. Vagy ha két héttel ezelőtt módosítottuk a költségvetési törvényt, akkor miért nem lehetett a két dolgot, a MOL-ügyet és ezt egybe tenni, és akkor csak egyszer kellett volna a költségvetési törvényt módosítani. Ha egy törvényt kéthetenként módosítanak, akkor az egész komolytalanná válik. Erre jó példa ez a ma éjszakai vita is, mert nem tudunk koncentrálni egy dologra. Tehát nagyon sok probléma van a "hogyan" oldalán. Hogyan kellene és hogyan nem lenne szabad egy költségvetési törvényt módosítani. Ezek a tanulságok számomra.

A Jobbik frakciója nem azért nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot, mert nem értené meg, hogy egy egyszázaléknyi GDP-korrekció még nem elrettentő, hanem ezeknek a gesztusoknak a hiánya miatt, és azok miatt a szakmai hiányosságok miatt, amikről beszéltem.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu