DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért, hogy lássák, hogy részletes indokaink vannak a módosító javaslatok elutasítására, ezért most szeretném megindokolni, hogy Steiner Pál képviselő úr 3586/7. számú módosító javaslatát miért utasítjuk el.

(9.50)

Azért szeretném ezt most kiemelni, mert ebből meglátják, hogy milyen részletes mérlegelést folytattunk minden egyes módosító javaslatnál.

A módosító javaslat 1. és 2. pontja elhagyná a személyes adatok kezelésére új jogalapot adó két szabályt. Ezt önök - mind az MSZP, mind az LMP - kifogásolták. Az első ilyen szabály értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekeinek érvényesítése céljából szükséges, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a jogos érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A módosító javaslat indoklásában foglaltaktól eltérően a törvényjavaslat nem szolgai átültetést valósít meg, hanem a magyar adatvédelmi szabályokhoz illeszkedően ülteti át a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-ei 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályait, amelyek átvétele az egységes európai adatvédelmi szabályozás és a személyes adatoknak az Európai Unión belüli szabad áramlása érdekében uniós szinten is szorgalmazott. Ezt mutatja az is, hogy a törvényjavaslat alapjogvédelmi indokú szűkítésekkel fogalmazta meg az irányelvi előírásokat, azaz az új jogalapot csak abban az esetben engedi alkalmazni, ha az érintett hozzájárulását nem lehet vagy aránytalan költségű lenne beszerezni. Ezen kritériumok fennállását a törvényjavaslat alapján - a 22. §-ban - az adatkezelőnek kell bizonyítania.

Mindezen feltételek mellett nem állítható, hogy az új előírás biankó adatkezelési felhatalmazást adna. A módosító javaslat indoklása tulajdonképpen azt állítja, hogy az uniós jog előírása még további garanciák előírása esetén is a magyar alkotmányos keretekkel nem áll összhangban. Az adatvédelmi biztos e tárgykörben tett észrevétele is önellentmondást tartalmazott, egyfelől ugyanis az irányelvben foglaltaknál szigorúbb szabályozást kifogásolta, erre a tagállamnak a személyes adatok megfelelőbb védelme érdekében módja van, másfelől kétségét fejezte ki az alkotmánybírósági gyakorlatnak való megfelelés tekintetében. Az irányelv ezen része korábbi átültetésének hiánya miatt a konkrét kérdésben alkotmánybírósági gyakorlat csak a jövőben alakulhat ki, egy uniós előírásokon alapuló, megfelelő garanciákkal ellátott adatkezelési lehetőség alkotmányossága ugyanakkor alappal nem támadható.

A másik kifogásolt szabály arról rendelkezik, hogy ha a személyes adat felvételére eredetileg az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő azokat a törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezelheti további külön hozzájárulás hiányában, illetve a hozzájárulás visszavonása esetén is, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a jogos érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A fentiekben írtak ebben a vonatkozásban is fennállnak, azaz - amit az előbb elmondtam - a magyar alkotmányos keretekhez való igazítást jelzi itt különösen az, hogy ezen lehetőség alkalmazására, ami a módosító javaslat indoklásában foglaltaktól eltérően az előbbi jogalapnál nem bővebb, hanem szűkebb körű, csak előzetes hozzájárulás esetén és törvény ezt kizáró rendelkezése híján van lehetőség. Ha az adatkezelő e jogalappal kíván élni, külön tájékoztatási kötelezettsége keletkezik az érintett felé a törvényjavaslat 20. § (2) bekezdése alapján.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az eltérő célra irányuló adatkezelést, még ha korábban hozzájárulással felvett adatokra is vonatkozna, a törvényjavaslat új, az adatvédelmi biztos jelenlegi gyakorlatát a szabályozásba átültető előírása alapján külön be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.

A törvényjavaslat átveszi azt az európai uniós megközelítést, ami szakít a hozzájárulás mindenhatóságával, ugyanakkor ezt nagyon óvatosan teszi meg, az irányelvnél szűkebben vonva meg a határokat. A hozzájárulás abszolutizálása az azzal való visszaélésekre is vezethetne, például ha valaki üzleti vagy tagsági kapcsolatba lép egy szervezettel, majd kötelezettségeit nem teljesíti, utóbb pedig adatainak törlését kéri, ezzel ellehetetleníti a vele szembeni jogérvényesítést.

Mindkét szabály vonatkozásában kiemelendő, hogy az érintett jogait - tájékoztatás, helyesbítés kérése, törlés kérése - és tiltakozási, bírósághoz fordulási lehetőségét a törvényjavaslat ezen esetekben is maradéktalanul biztosítja. Hangsúlyozandó, hogy az új jogalapok nem az állami adatkezelések mozgásterét kívánják elmosódó határokkal kibővíteni. Ha az államnak adatkezelésre van szüksége, akkor a kötelező adatkezelést törvényben elrendelheti. Ehelyett olyan, a magánszférába tartozó adatkezelők körében előforduló adatkezeléseket kíván jogszerűvé tenni, amelyek létét a jogalkotónak tudomásul kell vennie, például egy nemzetközi nagyvállalat esetében a humánerőforrás-menedzsment szigorú belső garanciák mellett működhet anélkül is, hogy az érintett minden egyes adat, illetve adatkezelési művelet kapcsán egyesével hozzájárulását adta volna. Hasonló ehhez az utcaképeket rögzítő, úgynevezett "street view" szolgáltatások kérdése.

Fontos megjegyezni, hogy a felsorolt esetek a jogalkotó részéről nem azt jelzik, hogy ezekben az esetekben kivétel nélkül jogszerűnek tekinthető az adatkezelés, csupán azt, hogy a törvényi szint helyett az adatkezelő lesz abban a helyzetben, hogy az érdekek mérlegelése alapján döntést hozhasson. Van egy olyan praktikus megfontolás is emögött, hogy amennyiben a jogalkotó megtartaná a korábbi, merev szabályozási logikát, úgy a jogon kívülre szorítana olyan adatkezeléseket, amelyek egyébként az érintettek szempontjából nem járnak érdeksérelemmel, csupán formálisan ütköznének a már korszerűtlen adatvédelmi szabályozás betűjébe.

Az új jogalapok alkalmazása kétségtelenül új, de mindenképpen üdvözlendő előrelépést jelent, amely a hatósági ellenőrzés lehetőségével, valamint a belső adatvédelmi felelősök konferenciájának keretében megvalósuló konzultációkkal kiegészülve semmiképpen sem veszélyeztetheti a személyes adatok védelmének szintjében (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) történő csökkenést.

Bocsánat, nekem is csak hat percem van hozzászólásra. Akkor majd folytatom. Én csak jelezni akartam, hogy elég alaposan mérlegeltünk minden egyes módosító indítványt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu