DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én először azokat a módosító javaslatainkat venném sorra, amik az információs önrendelkezési joggal függenek össze, és Szabó Timea képviselőtársammal terjesztettünk elő.

Az egyik legfontosabb probléma ezzel a törvénnyel a személyes adatok védelme vonatkozásában, hogy lehetőséget hagy arra, hogy a jövőben a hozzájárulás visszavonását követően is kezelhesse az adatkezelő az egyszer már megadott információt. Legyünk tisztában azzal, hogy itt nemcsak állami adatkezelőkről van szó, sőt elsősorban nem állami adatkezelőkről, hanem például cégekről, amelyeknek egyszer az ember óvatlan pillanatában hozzájárulását adta az adatkezeléshez, majd lehet, hogy éppen a zaklatások miatt ezt vissza kívánja vonni.

Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag tág teret ad arra, hogy a hozzájárulás visszavonását követően is ezt az adatot, aminek a kezeléséhez adott hozzájárulást már az érintett visszavonta, tovább kezelhesse. Azt mondja, hogy az adatkezelő vagy harmadik személy - tehát a harmadik személy, aki más mint az adatkezelő vagy az érintett személy - jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

(9.40)

Jól figyeljünk, mert itt az a fordulat is benne van, hogy további külön hozzájárulás nélkül. Magyarul, hogyha valaki, mondjuk, egy fideszes kérdőívre egyszer odaadja a hozzájárulását, aztán valamilyen véletlen folytán mégsem elégedett a kormány munkájával, és ezt vissza kívánja vonni, akkor a jogos érdek kategóriája fennáll, és nyilvánvalóan meg fogják azt állapítani, hogy ráadásul az az érdek, amit érvényesíteni kívánnak, arányban áll a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával.

Azt lássuk, hogy ez a szabály gyakorlatilag feloldja és feleslegessé teszi az egész védelmi intézményt, hiszen gyakorlatilag parttalanul, korlátok nélkül tudunk felsorolni olyan eseteket, amikor gyakorlatilag a hozzájárulást simán zárójelbe lehet tenni. Éppen ezért azt javasolnám nagy tisztelettel kormánypárti frakciónak és államtitkár úrnak, hogy ezt a szabályt szíveskedjenek elhagyni. Az elmúlt 18 évben egy ilyen feloldó klauzula nélkül is működött a jogintézmény, viszont ha és amennyiben egy ilyen engedményt tesz a törvény, akkor gyakorlatilag az egész törvényi védelemre semmiféle szükség nincs. Hiszen bármikor - ugye, itt a hozzájárulás hiányáról és a hozzájárulás visszavonásáról van szó - lehet produkálni olyan adatkezelői, sőt harmadik személyhez kötődő érdeket, amelyikre meg lehet magyarázni, hogy ez arányban áll a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával.

Ezzel rokon, ha úgy tetszik, párban áll az a szintén egészen elképesztő jogkorlátozás, ami a 6. §-ban érhető tetten, amikor azt mondja, hogy meg sem kell kísérelni a hozzájárulás beszerzését, hogyha ez lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár. Itt legyünk azzal tisztában, hogy az adatkezelések, a személyes adatkezelések jelentékeny részénél például az államot a törvény hatalmazza fel. Tehát például az állam működése során a legtöbb adatkezeléshez nem kellett eddig sem - az elmúlt 18 évben sem kellett - az érintett hozzájárulása, hiszen jogszabály, egész pontosan törvény elrendelte azt, hogy meghatározott célra az állam meghatározott szerve kezelhet személyes adatot.

Az a nagyon határozott álláspontunk, hogy minden olyan esetben, ami kívül van a törvény adta felhatalmazások körén, és nem tudja az adatkezelő vagy az adatot kezelni kívánó személy beszerezni - vagy csak aránytalan költségekkel tudja beszerezni - a hozzájárulást, akkor egész egyszerűen ne kerüljön sor a személyes adatok kezelésére. Szintén arról van szó, államtitkár úr, hogy önök úgy terjesztették most elő ezt a jogkorlátozó javaslatot, hogy semmiféle életszerű példát nem hoztak föl, hogy az elmúlt 18 év tapasztalata alapján miért múlhatatlanul szükséges egy ilyen durván jogkorlátozó lépés megtétele. Az adatvédelmi jog egyik fő szabálya az, hogy személyes adatot vagy törvény rendelkezése, vagy az érintett hozzájárulása alapján lehet kezelni. Milyen alapon adunk ez alól kivételt?

A törvényjavaslat másik halmaza az információszabadságra vonatkozik, és ezen a területen pedig egész egyszerűen színt vallott a Fidesz-KDNP. Tehát az a helyzet, hogy akkor, amikor önök a közérdekű adatok fogalmát így bekorlátozzák, akkor nem tesznek mást, mint hogy a vallott és hangoztatott jelszavaik dacára bizony önök állnak a politikusbűnözők és a tolvajok oldalára. A közérdekű adat definíciójának az a korlátozása, amit itt elkövettek, azzal fog járni, hogy ha ezek után valaki kutakodni próbál, hogy különböző cégek miért tesznek szívességet, mondjuk, egy képviselő-testületnek vagy képviselő-testületi tagoknak, urambocsá! egy parlamenti képviselőnek, nagyon könnyen le lehet húzni a rolót, mondván, hogy ez nem a közfeladat teljesítésével összefüggő információ, nem az adott szerv, személy tevékenységével összefüggő információ.

Éppen ezért továbbra is azt javaslom, államtitkár úr, hogy állítsák vissza a hatályos adatvédelmi törvény szövegét. Nincsen semmiféle indok arra, hogy korlátozzák azt a definíciót, amit egyébként többszöri módosítás után alakított ki a jogalkotó, és éppen ezért szeretném arra kérni, hogy a 4. számon található módosító javaslatunkat - egyébként 5. számon Hegedűs Lorántné és Novák Előd egy eléggé hasonló típusú módosító javaslattal élnek -, ezeket a módosító javaslatokat vagy ezek valamelyikét támogatni szíveskedjenek. Szintén... (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, majd még a többit elmondom. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu