DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény elfogadását követően a honvédelmi miniszter úr elsőként nyújtotta be a sarkalatos törvények közül az új honvédelmi törvény tervezetét a tisztelt Háznak. Az általános vita során a miniszter úr részletesen megindokolta, miért van szükség erre az új törvényre.

Nagyon sajnálom, hogy két fontos, e témához leginkább kapcsolódó bizottság elnöke nem tudott jelen lenni ezen a vitán, csak részben, a nemzetbiztonsági bizottság elnök asszonya és a honvédelmi bizottság elnöke, szerény számban voltak jelen a honvédelmi bizottság tagjai közül is, de azért aki itt volt, az mindenképpen minőségi részvételt nyújtott, és sokat tett azért, hogy érdemi vitát folytassunk ma itt a parlamentben.

Engedjék meg, hogy röviden reagáljak a benyújtott módosító javaslatokra, és hogy a kormány álláspontját röviden megindokoljam, hogy miért nem támogatja, illetve miért támogatja az ajánlás különböző számain jegyzett módosító javaslatokat.

Szeretném elmondani, hogy összességében 28 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, ebből 22-t a kormány nem támogat, 6-ot pedig igen. A 6 igent az ajánlás 18., 19., 21., 22., 25. és 26. számaihoz adja, tehát ezen ajánlásokat, ezen módosítókat támogatja a kormány.

A módosító javaslatok döntően egyrészt a polgári szolgálat, a fegyver nélküli szolgálat, a közgyűlés elnökeinek, a védelmi bizottságoknak a jövőjét illetően érkeztek, illetve a Jobbik részéről, Korondi Miklós úr részéről még a halálbüntetés kérdésköréhez is benyújtásra került módosító javaslat. A védelmi bizottságok elnökei vonatkozásában érkezett több módosító javaslat, hogy a kormánymegbízott lássa el ezt a feladatot vagy pedig továbbra is a megyei közgyűlés elnöke. A mi meggyőződésünk az, hogy a végrehajtó hatalomnak kell ezt a feladatot koordinálni, irányítani, ezért szerencsésebb, ha az elnöki szerepkört a kormánymegbízott látja el, de továbbra is ott marad a megyei közgyűlés elnöke is ebben a védelmi bizottságban, valamint a katonai és a katasztrófavédelmi elem is megjelenik, kellő mértékben erősítve a szakmaiságát, a szakmai döntéseit a megyei védelmi bizottságoknak.

Az LMP részéről a polgári szolgálat kérdésköre merült fel. A kormányzat úgy látja, hogy a sorkatonai szolgálat idején alakult ki ez a rendszer, ezért e jogintézménynek a békeidejű fenntartása a jövőben nem indokolt, ezért fegyveres és fegyver nélküli szolgálat lesz a jövőben lehetőségként a hadköteles állampolgárok számára.

A fideszes képviselő urak, Ágh Péter és Tóth Gábor pontosításokat nyújtottak be, elsősorban a védelmi bizottságokra vonatkozóan, a kormány ezeket befogadja és támogatja, és köszönjük a javaslatokat.

Az MSZP részéről több, ha jól számoltam, mindössze 16 módosító indítvány érkezett. Itt szeretném megnyugtatni Juhász Ferenc képviselő urat, hogy mi is fontosnak tartjuk a NATO-tagságunkat, magát a szövetség egészét, ezért az új honvédelmi törvény 1. § (2) bekezdésében kifejezetten hangsúlyosan szerepel, hogy Magyarország biztonságát három pillérre építi, és ebben az egyik fontos pillér az állampolgárok hazafias elkötelezettsége mellett és a nemzeti önerő mellett a szövetségesek ereje. Tehát természetesen mi is kiemelt jelentőségűnek tartjuk Magyarország NATO-tagságát, és valóban, egyetértek: a NATO mi is vagyunk, ahogyan ön fogalmazott.

Az Országgyűlés hatásköre vonatkozásában tett módosító javaslatokat a kormány megvizsgálta. Úgy látja a kormányzat, hogy továbbra is marad az Országgyűlésnek hatásköre, többek között a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról és a biztonság- és védelempolitikai alapelvek elfogadásáról az Országgyűlés dönt a kormány előterjesztésére.

A költségvetésről beszéltem. Annyit hadd tegyek hozzá Volner képviselő úr felvetésére, hogy ez a bizonyos profiltisztítás, amit nagyon helyesen megfogalmazott, egyezik a mi szándékainkkal is, és már az ez évi költségvetésben próbáltunk ennek érdekében tenni, a szolgálati nyugdíj tárgykörét kivettük a védelmi költségvetésből, hiszen ez nem tekinthető katonai kiadásnak - ez mindösszesen körülbelül egy 25 milliárdos tételt jelent. Én azt hiszem, hogy ez egy helyes felvetés, és elindultunk ezen az úton, hogy átlátható, kiszámítható és pusztán a védelmi kiadásokat tükröző védelmi költségvetés legyen az Országgyűlés által elfogadva.

A koronaőrzés vonatkozásában több módosító javaslat érkezett, hogy ne a katonák, ne a Magyar Honvédség erői őrizzék. A kormány úgy látja, hogy ez helyes célkitűzés, hogy a katonák meg tudjanak jelenni, és e fontos feladatot el tudják látni itt a magyar Parlamentben is. Csak arra utalnék, hogy több tízezer látogató érkezik a magyar Parlamentbe, szerintem mindig jó és mindig hasznos, ha a Magyar Honvédség szűkülő szerepkörében meg tud jelenni, és a magyar katonai hagyományokat, a magyar katonák presztízsét tudja ilyen módon is emelni.

Azt, hogy mi a feladata a Magyar Honvédségnek, azt hiszem, a Magyar Országgyűlés dönti el - sok minden lehet a feladata. Mi úgy látjuk, a kormány úgy látja, hogy ez is lehet a feladata többek között.

A közfoglalkoztatásról beszéltem; azt hiszem, fontos, hogy a Magyar Honvédség is ebben közreműködjön.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A tartalékosok egyenruha-viselésének a kérdésköre is felmerült az egyik módosító javaslatban. Én azt hiszem, hogy az elképzelés egyértelmű, és nem szorul további pontosításra.

Szeretném megköszönni végezetül a tisztelt képviselő uraknak és hölgyeknek azt a hozzáállást, támogatást és véleménykifejtést, a módosító javaslatokat és a kritikai észrevételeket is, hiszen ezek viszik előre az ügyet, amelyeket egyébként az elmúlt időszakban benyújtottak a Ház elé a kormány előterjesztéséhez. Én bízom benne, hogy az élet igazolni fogja az új honvédelmi törvényt, és arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, valamennyi frakciót, hogy támogassák a kormány előterjesztését a zárószavazás során is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu