DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy itt abban van a különbség az előbbi felszólaló, valamint közöttem, hogy én a magam részéről világosan úgy érzékelem, hogy ez a törvény a vallásszabadságot elősegíti és nem korlátozza. Éppen ezért tartom annyira fontosnak annak a hangsúlyos megjelenítését, hogy amikor hitelvekről beszélünk, és amikor a hitelvek rendszerbe foglalásáról beszélünk, akkor hallatlanul óvatosnak kell lenni, mert aki valóban foglalkozott már valamelyest - és azt hiszem, itt jó néhányan vagyunk, akik foglalkoztak ezekkel az ügyekkel -, és netalántán még az Ó- és Újszövetséget is valamikor elolvasták, tudják azt és világosan látják e tekintetben azt, hogy hitelvek rendszerbe foglalása önmagában még nem jelenti a vallást.

(10.20)

De a hitelvek rendszerbe foglalásának az igénye sem lehet az, ami önmagában meghatározhatja a vallást.

Hadd mondjam itt a keresztény hívőknek, hogy kedves képviselőtársaim, minek tekintsük az ősegyházat? Asztalközösségnek? Hitelvek mindegyikben voltak, csak a legtöbben nem azonosak. Azonosnak kellene lenni a hitelveknek, hiszen azért nem teljesen azonosak a hitelvek meggyőződésem szerint, még az egyes keresztény vallások között sem, mert ez benne van a vallásszabadságban és a vallási szabadságban.

Azt kell még egyszer mondanom, hogy nagyon-nagyon pontosan és óvatosan kell a hitelvek esetében fogalmazni, és ezért az én álláspontom az, hogy e tekintetben - majdnem azt mondom - jobb általános szabályt elmondani, mint ha részletezni próbáljuk. Ha részletezésbe megyünk bele, akkor óhatatlanul ütközéseket is kell vállalni, és ezek az ütközések már a különböző, egyébként mély meggyőződésből fakadó hitelveknek az ütközetét is jelenthetik, és ez már nem fogja szolgálni azt a fajta békét, amely béke meggyőződésem szerint feltétlenül szükséges. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu