GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először - és nincs rá felkérésem, de - azt kérem az előterjesztőktől, hogy fontolják meg a Latorcai és Rubovszky képviselő úr által benyújtott három témára vonatkozó javaslatot. Az első, amely a nyilvántartásba vételi díjjal kapcsolatos elszámolásokat érinti, hogy mire használható, és a végén erről hogy kell elszámolni. Azt gondolom, hogy mivel ez a törvényjavaslat valójában arról szól, hogy garanciát ad vagy további garanciát kíván adni a hitelezők számára, akkor fontos lehet, és biztos, hogy a bizottságnak jogában áll kimondani, hogy ez az indítvány így összefügg a jogalkotói szándékkal, még akkor is, ha ez a paragrafus éppenséggel nincs nyitva.

A másik ilyen a 2. és a 3., szintén ugyanez, amikor az egyezségre, az egyezségkötésre vonatkoznak a szabályok. Az, hogy a 2-esből, 3-asból melyiket vagy a 4-esből és az 5-ösből, mert ott a kettő között egészen minimális különbség van, azt gondolom, hogy az egyezségkötésre vonatkozóan érdemes lenne ezt megfontolni, és mint garanciális elemet ezt is belevenni a rendszerbe. Ez különösen azért érdekes, mert itt most, amit a törvényjavaslat, a T/3504. számú tartalmaz, az valójában tesz egy olyan kitételt, hogy azok a hitelezők, akik... - és ezt az általános vitában elmondtam, nem akarom megismételni, azt kell bizonyítaniuk, hogy már tettek lépést a követelések összegére vonatkozóan, jogszerű nyilatkozatot vagy bizonyították azt. Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy az a garanciális elem, hogy az, aki vitatott követelésállománnyal rendelkezik, nem járhat rosszabbul semmiképpen az eljárás végére, ez egy pozitív elem. Csak megismétlem, hogy ez egy garanciális elem.

Az már csak pozitív, és örülök, hogy Gyimesi képviselő úrnak eszébe jutott az a javaslat, ami a levéltárakat érinti, és üdvözlöm, hogy a kormány és az előterjesztők is ezt támogatták.

A 8. pont esetében sokáig azért vártam, mert gondoltam, hogy Scheiring Gábor előttem fog szólni, mert övé az indítvány, őt illeti, de szeretném támogatni a frakciónk nevében, mert ennél a törvényjavaslatnál is fontos, hogy a fogalmat pontosan körülírjuk, amit tesz a képviselő úr a (3) bekezdésben a 65., 66. § változására vonatkozóan. Tehát nem egy pongyola, nem egy szubjektív módon meghatározható kör az, ahol az állam az a) bekezdésben hosszan felsorolt közegészségügyi, közműszolgáltatás... - hadd ne soroljam a felsorolást, sőt ezt még valaki módosítja, bővíti, amit szintén támogatnak az előterjesztők, tehát ez így önmagában elég szubjektív. De ha azt az összeghatárt figyelembe vesszük még, amit Scheiring Gábor képviselő úr tett, az szerintem segíti az eligazodást.

És ha a kormánynak tényleg tiszta szándéka van, és csak az van az előterjesztés mögött, hogy gyorsabban jussanak a pénzükhöz az elszámolás vagy csődeljárás végén a hitelezők, akkor nem biztos, hogy minden egyes szinten és mindenféle összeghatár nélkül kell hogy beleavatkozhasson egy csődeljárásba vagy felszámolásba. Ami különösen fontos, a (4), (5), (6) bekezdés - és tényleg egyszerűen nem is értem, hogy ezt miért nem támogatják a bizottságok sem -, a jogorvoslat kérdése, ami szinte mindenütt és minden törvényjavaslatnál mindig felvetődik, hogy van-e az illetőnek jogorvoslati lehetősége. Itt a képviselő úr az én olvasatom szerint nemcsak megteremti a lehetőséget, hanem technológiai leírást is ad arra, hogy ez nem egy olyan új kiskapu, amivel az idők végezetéig lehet majd húzni egy csődeljárási és felszámolási folyamatot.

Tehát azt szeretném kérni az előterjesztőktől, hogy gondolják meg az ajánlásban nem házszabályszerűnek nyilvánított 1-5. pontokban lévő módosító indítványokat, és ezekből támogassanak egy-egyet szabad belátás szerint, és nagyon kérem a 8. pont megfontolását.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

(19.20)

Forrás: parlament.hu