PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság június 15-én megtárgyalta az előttünk levő törvényjavaslatot, természetesen önkormányzati szemmel néztük azt, és ez volt a meghatározó, amikor véleményünket kialakítottuk.

Mielőtt a kisebbségi véleményt elmondom, jelzem önöknek, hogy kisebbségi véleménytől függetlenül, politikai hovatartozástól függetlenül mindenki elismerően szólt a katasztrófavédelem eddigi munkájáról, mindenki elismerését fejezte ki a tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, az önkéntes tűzoltóság eddigi munkájáért. Ez a bizottságban valójában egyhangú vélemény volt a törvényjavaslat kapcsán.

Nos, a bizottság kisebbségi véleményeként, és azt kell mondjam, még a kormánypárti képviselők is megerősítették, hogy azért ez a 110 oldalas törvénytervezet elég későn jelent meg, és kevés idő volt az elolvasására, feldolgozására, tekintve azt is, hogy 173 paragrafus volt, és összességében azt lehetett megállapítani, hogy jobb lett volna, ha egy kicsit több idő adódik arra, hogy ezt átnézhessük, és felkészüljünk a bizottsági vitára. Megfogalmazódott az is, hogy szakmailag valóban vannak benne jó kezdeményezések, de a leggyengébb része azért a finanszírozási rész, amiből azért általában a konfliktus az önkormányzat, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság között kialakul, ez a része talán a leggyengébb ennek a törvényjavaslatnak.

A felvezető beszédében államtitkár úr utalt már a kártérítés kérdésére, nevezetesen az önkormányzati vagyon, a tűzoltósági laktanyák visszaadására az állam részére. Ez a bizottsági ülésen is felvetődött kérdésként, ott egyébként tényleg azt kell mondjam, nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti képviselők is kérdést fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy nem az eredeti vagyont, mert az valóban ingyen került az önkormányzatokhoz, de azóta nagyon komoly fejlesztések történtek, laktanyafejlesztés, eszközfejlesztés, az önkormányzatok komoly forrásokat adtak ahhoz, hogy új gépeket, eszközöket vásároljanak az önkormányzatok; ennek valamifajta kártérítése jó lett volna, ha szerepel a törvényben. Erre ott egyébként a bizottsági vitában sem kaptunk választ. Jó lenne, ha esetleg most az általános vita kapcsán azért erre kitérnénk.

A ma még közterületinek hívott, de később majdan önkormányzatiként működő tűzoltóságok esetében az volt a kérdés, hogy a finanszírozás hogyan történik. Ugyan a törvény nagyon részletesen utal arra, hogy a szerződésben mi mindennek kell benne lennie, de a finanszírozás esetében egy lehetőséget ad csak. Az vetődött fel a bizottsági ülésen - és erre egyébként majd módosító indítványt is beadunk -, hogy jó lenne, ha ez a finanszírozás normatív alapon történne, hiszen ezek a tűzoltóságok ma az ország területének az egyötödét, 20 százalékát fedik le, ott látnak el nagyon szakszerű feladatot.

A bizottsági ülésen, amikor a forrásokról beszéltünk, akkor azért az ülés végére megtaláltuk azt a törvényben, hogy valójában honnan is lesz erre pénz. Hát nem máshonnan, mint új adó kivetéséből, amely új adót a katasztrófavédelmi adónak vagy hozzájárulásnak hív a törvény, miközben egyébként arról szól minden hozzászólás, hogy a kisadókat szeretné a kormány kivezetni, eközben azt látjuk, hogy a hamburgeradót is bevezeti, szó van itt már kutyaadóról, kéményadóról és egyebekről. Többek között ebben a törvényben is látszott, és ott a bizottsági ülésen szóba is került, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás nem más, mint egy új adó bevezetése.

Ugyanígy forrásként szerepelhet a katasztrófavédelmi bírság, amely nagyon érdekes, a törvényből látszik, hogy egy érdekeltségi alapon működő bírság, valójában az látszik, hogy abban érdekelt a szervezet, hogy minél több bírságot vessen ki, hiszen a működtetését, a fenntartását ebből az összegből kívánja fedezni, tehát a forrás valójában az adó és ez a bírság, ami a törvényből kiderül. És nagyon sokan, különösen kormánypárti képviselők nehezményezték a bizottsági ülésen, hogy folytatódik az a tendencia, hogy a kormány az önkormányzatok számára forrás nélkül különböző feladatokat ad. Ilyen a környezetvédelmi bizottsági referens alkalmazása, a polgári védelmi szervezet felállítása, és ilyen a tűzbiztonsági tervezőnek a bevonása a tervezések, felújítások esetében. Ez nem jelent mást, mint az önkormányzat számára pluszkiadásokat, megdrágítja egy-egy fejlesztés vagy beruházás költségét, hiszen olyan személyeket kell alkalmazni, akiket a szakmai lobbik hoznak be. Ilyen egyébként már sok minden volt. Ott az látszott, és ezt pont a kormánypárti képviselők nehezményezték, hogy ez nem egy szerencsés folyamat.

A végén az vetődött fel, hogy összességében nem lehetett megállapítani a törvényből, hogy mitől lesz majd hatékonyabb, jobb és olcsóbb ez a törvény és ez a rendszer, mint amilyen a jelenlegi. Összességében inkább egy mamutszervezetről lehet beszélni, mint egy hatékony, rugalmas szervezetről.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu