VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A sors úgy hozta, hogy amikor a kormányt egy egészében jó szabályozásért meg kell dicsérnem, akkor kivételesen nem az általam sokat kritizált Kontrát Károly államtitkár úr ül az államtitkároknak fenntartott székben. Ezek szerint pechje van, államtitkár úr.

Röviden és tömören elmondanánk a véleményünket, hiszen a törvényjavaslat céljait és eszközrendszerét egészében támogathatónak tartjuk, de lenne néhány észrevételünk, és a jövőbeli fejlesztés irányával kapcsolatban szeretnénk néhány konstruktív javaslatot megfogalmazni.

Először is nagyon sajnáljuk, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófának meg a West Balkánban történt katasztrófának kellett felszínre emelnie a katasztrófavédelem ügyét. Úgy gondolom, a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt ez a terület méltatlanul elfeledett volt. Az új kormány képviselőit dicséret illeti azért, hogy tiszteletreméltó elszántsággal és szakértelemmel nyúltak hozzá a katasztrófavédelem kérdéséhez. A változás irányával, amit eddig kibontakozni látunk, egészében véve egyetértünk. Ezúton is gratulálok a katasztrófavédelem itt helyet foglaló vezetőinek, és kérem, hogy az állomány felé is továbbítsák az elismerésünket.

Nagyon röviden szólnék arról, amiről korábban, a honvédelmi törvény vitája, illetve egyes rendészeti szabályozások kapcsán a kormány képviselőivel már eszmét cseréltünk. A Jobbik egy más kormányzati struktúrát képzel el, mint a jelenlegi kormány, mi ugyanis a katasztrófavédelem összevonását, a polgári védelem és a tűzoltóság összeolvasztását egészében véve nem tartjuk jó házasságnak. A mi kormányzati struktúránkban teljesen más helyre kerülne a polgári védelem, ezért már többször szorgalmaztuk azt, hogy kerüljön vissza a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá a Belügyminisztérium irányításából. Ebben vita bontakozott ki köztünk és a kormány között.

Mi indokolja a mi kívánságunkat? Egyrészt a tapasztalati tények szerintünk nem azt mutatják, hogy ez egy kifejezetten jól sikerült házasság lenne. Azt látjuk, hogy nagyon sokszor továbbra is egymástól meglehetősen elszigetelten működnek az elvileg már összevont egységek. Egyébként hasonló házasságnak vagyunk tanúi a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH összevonása után a NAV-nál is. Azt gondolom, ez nem egy jól sikerült fúzió volt ebben az esetben.

Ami különösen indokolttá teszi ezt a megállapításunkat, az az, hogy a kormányzati előterjesztésekben a honvédelmi törvény kapcsán fölbukkant egy új elem, az önkéntes tartalékos rendszer, amely védelmi és műveleti tartalékosokra osztja föl a tartalékos szolgálatra jelentkezőket. Úgy gondolom, ha a tartalékos rendszeren belül egy jelentős, egyszerre mozdulni képes, valamilyen szinten képzett, legalábbis az átlagpolgárnál mindenképpen képzettebb és fegyelmezettebb állomány valakinek - adott esetben a honvédelmi tárcának - a rendelkezésére áll, akkor célszerű lenne ugyanennek a tárcának a fennhatósága alá helyezni a polgári védelmet. Ugyanis ha valamilyen katasztrófahelyzet bekövetkezik, akkor nyilvánvaló, hogy az összehangolt, egységes, központilag vezérelt állami irányítás sokkal inkább biztosítja a hatékony fellépést. Itt a szocialistákkal is vitánk van, akik továbbapróznák a szervezetet, pedig ez nyilvánvalóan eddig sem vezetett jóra, és ezután sem vezetne jóra.

Én tehát azt mondom, hogy célszerű lenne ezt a dolgot, az önkéntes tartalékos rendszert átgondolni, amely jelenleg fejlesztés alatt áll. Most a védelmi tartalékosoknál tartunk, akik ma objektumvédelmi feladatokat látnak el, de a tárca távlati terveiben szerepel az is, hogy ez a későbbiek folyamán egy aktívabb, adott esetben bevethető állomány kiképzésében és létszámának a megnövelésében ölt majd testet. Ezen a téren tehát lépni kellene. A továbbiakban azt is szorgalmaznánk, hogy ha lehet, akkor ennek a szervezetnek az irányítása - amelyet jelenleg a HM EI Zrt. lát el - az Összhaderőnemi Parancsnoksághoz tartozzon, teljesen nyilvánvaló okokból; azt gondolom, ezt még részletezni sem különösebben szükséges.

(11.40)

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás ezen a területen megvalósuljon. A kiegyensúlyozatlanságnak az elmúlt hónapokban többször is tanúbizonyságát adta a jelenlegi kormány. Nem az adott honvédelmi vagy a belügyi tárcát kárhoztatjuk ezért, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Kiderült, hogy van egy 220 milliárd forintos elszámolás a költségvetésben, ezt egyébként Naszvady György úr, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ismerte be.

Ebből kifolyólag lett egy 26 milliárdos költségvetési zárolás a Honvédelmi Minisztériumnál, 10 milliárddal több a Belügyminisztériumnál. Ez tehát abba az irányba hat, hogy ha az adott szervek vezetői a saját vezetői képességük, felelősségük tudatában elfogadnak egy éves költségvetést, rendelkeznek arról, hogy milyen ütemtervben szeretnék a rájuk bízott költségvetési forrásokat elkölteni, ezt nagyon durván fölborítja a kormány. Erre a fölborításra az első esetben egyetlen hónappal a jelenlegi költségvetés elfogadása után került sor.

Nyilvánvalóan a katasztrófavédelmi tervezés anyagi szükségleteinek biztosítását súlyosan és durván érinti. Én azt mondom, hogy ennek a költségvetési zárolásnak a visszavonása ezen a területen - tekintettel az elmaradásokra - mindenképpen indokolt lenne. Ami pedig az aktualitását adja, az az, hogy jelenleg van az Országgyűlés előtt az tervezet, amely a költségvetési zárolás részleteit tartalmazza. Sokszor érdeklődtünk utána, hogy pontosan kit milyen mértékben érint, de pontos, minden részletre kiterjedő kormányzati választ ez idáig erre a tételre még nem kaptunk.

Egyetértünk azzal az iránnyal, amely a tűzoltóság állami kézbe vételét szorgalmazza. Én magam, amikor tűzoltókhoz látogattam és velük szakmai egyeztetést folytattam, kikértem a véleményüket, hogy néhány problémát azonosítsunk a jelenleg felmerültekből, akkor az volt az egyik legfontosabb, hogy az a jelenleg még elaprózódottan működő rendszer, amely a tűzoltóságot jellemzi - az önkormányzatoknál értendő -, meglehetősen zilált állapotokat hoz létre; zilált állapotokat a közbeszerzések terén, az alkalmazott technikák terén, nagyon sokszor a dologi juttatások terén is.

Elsősorban arra gondolunk, hogy nagyon sokszor azért, mert nem egy egységes rendszeren belül kezelték a tűzoltóságok vagy egészében a katasztrófavédelem kérdését, ezért olyan beszerzési rendszer alakult ki az országban, hogy ad hoc módon felaprózódottan szerezték be a különböző tűzoltóságokat fenntartó szervek az adott esetben rendelkezésre álló technikát. Ezek nagyon sokszor nem is voltak kompatibilisek egymással.

Amit én kiegészítésként javasolnék, ezek későbbi szakpolitikai döntések függvényében azt gondolom, törvényszerűen megvalósulnak vagy ezen törvényjavaslat keretén belül, vagy egy másik törvényjavaslat keretén belül, az az, hogy érdemes volna az e téren eszközölt beszerzéseket, közbeszerzéseket egy egységes rendszeren belül kezelni. Ennek kettős oka van. Amit a szocialisták mondanak, hogy nem látható át a finanszírozás, az átláthatóságát más oldalról vonnám kritika alá. Az átláthatatlanságát jelenleg az biztosítja, hogy ahány önkormányzat, annyi beszerzés valósult meg ezen a területen. Az egységes beszerzés ezen a területen költséghatékonyság-növekedést is jelentene. Itt egyébként ismét csak visszakanyarodva Pál Tibor szocialista képviselőtársam szavaihoz: itt nemcsak az a kérdés, hogy mekkora költségvetési ráfordítást kap a katasztrófavédelem, hanem az is, hogy milyen költséghatékonysággal lesz képes elkölteni a közbeszerzési rendszeren keresztül az állam az erre fordított pénzt.

Az egy kulcsmomentum, hogy ha központosítjuk a közbeszerzést, egységesen a mennyiségi elvet kihasználva a kormányzat nagyobb mennyiséget képes megrendelni, két dolgot lehet biztosítani. Egyrészt alacsonyabb közbeszerzési árat - én egyébként ezt szívesen láttam volna visszaköszönni a jelenleg előttünk levő törvényjavaslatban -, másrészt pedig azt, hogy tekintettel arra, hogy egységesen valósul meg a közbeszerzés, ezért a technikák kompatibilitása egészen biztos, hogy országszerte biztosított lesz. Jelenleg az egyik helyen IFA-teherautóval, egy másféle csatlakozóval, a másik helyen Mercedesszel, a harmadik helyen Unimoggal - igazándiból a technikák nagyon sokszor nem kompatibilisek egymással. Veszélyhelyzetben, egy oltás esetén vonulós kocsiknál ez komoly problémát képes okozni.

MSZP-s képviselőtársam kritika alá vonta a jelenlegi előterjesztést azzal kapcsolatban, hogy a polgármesterek szerepét gyengíti, és a nem választott vezetők szerepe nő a katasztrófavédelemben. Kérem, én örömmel üdvözlöm ezt az irányt, ugyanis meggyőződésem szerint egy nem választott ember, aki adott esetben hivatásos katasztrófavédelmi szakember, valószínűleg nagyobb szakértelemmel és nagyobb hatékonysággal tudja ellátni a katasztrófavédelmi munkák irányítását, mint egy polgármester.

Én tehát az ilyen jellegű hangsúlyeltolódásnak határozottan a híve vagyok. Ez egyébként nem jelenti azt, hogy a polgármesterek szerepe múlóban lenne vagy megszűnne. Mindössze azt jelenti, hogy egy katasztrófahelyzet esetén a szakmai irányítás, úgy gondolom, elsődlegesebb.

Amit különösen tanulságosnak tartottam az előterjesztésben - és ezzel kapcsolatban azt kérem, hogy a kormány gondolja át a törvényjavaslatot és az erre vonatkozó részt lehetőség szerint vonja vissza -, az, hogy katasztrófavédelmi hozzájárulás címén az éves tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó adófizetési kötelezettség az éves nettó árbevétel 1 százalékában van meghatározva. Tekintettel arra, hogy nincs definiálva ezen cégek köre, illetve a jelenlegi szabályozásban éppen a definiálatlansága miatt úgy gondolom, hogy túl széles kört érint az adófizetési kötelezettség, ezt érdemes volna átgondolni, mert valóban nem jelent ez egyebet, mint hogy egyes kereskedőkre, gyártókra, raktárakra áthárítja az állam ennek révén a katasztrófavédelmi költségeket.

Amit szintén fontosnak tartok kiemelni, az a katasztrófavédelmi bírságok kérdése. A jogalkotó, pontosabban az előterjesztő 300 ezertől 3 millió forintig húzza meg azt a határt, ameddig katasztrófavédelmi bírságot ki lehet szabni, ez aztán természetes módon az emberi élettel, a természet védelmével, a testi épség védelmével arányos módon kerül kiszabásra nagyjából annak arányában, hogy mekkora közveszélyt okozott, illetve milyen humán, illetve dologi veszélyeztetéssel járt az adott cselekmény. Amit rossznak tartok, az az, ami a törvényjavaslatban szerepel, miszerint a katasztrófavédelmi bírság a katasztrófaelhárítási célelőirányzat bevétele.

Az egy általánosan elfogadott jogelv volt a rendszerváltás óta, és szépen lassan le is szoktak a kormányok arról, hogy a hatóságokat közvetlenül is érdekeltté tegyék a bírságolásban. Ha visszaemlékeznek a képviselőtársaim, akkor az idei költségvetés már úgy lett elfogadva, és úgy is tárgyaltunk róla a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, hogy az a bizonyos objektív felelősségből származó 16 milliárd forintos tervezett költségvetési bevétel úgynevezett soron kívüli költségvetési tételként szerepel a költségvetésben, magyarul, a kormány ebben az esetben - szakítva egyébként a szocialisták gyakorlatával - nem kívánja ösztönözni a hatóságot a bírság kiszabásában.

Az ösztönzés mivel is jár ebben az esetben? Ha megnő az adott szervek bevétele, több pénzzel tudnak gazdálkodni, kicsit kényelmesebbé válik az életük, természetes módon abban lesznek érdekeltek, hogy a vállalkozókat minél nagyobb bírsággal sújtsák, hiszen ez az összeg hozzájuk folyik be. Azt gondolom, hogy ez egy átgondolatlan része a törvényjavaslatnak. Erről az útról szerintem le kellene térni teljesen érthető okokból.

Amire még fölhívom a képviselőtársak figyelmét, az egy lehetséges koherenciazavar. Tavaly az első törvények között tárgyalt az Országgyűlés a kis- és középvállalkozások fejlődéséről, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslatról, amelyben akkor a jogalkotó oly módon rendelkezett, hogy első esetben, amikor ellenőrzik ezeket a vállalkozásokat, nem lesz lehetőség hatósági bírság kiszabására csak akkor, ha az adóhivatal szabja ki ezt a bírságot, érthető módon valamilyen adózással kapcsolatos visszaélés miatt: ezt aztán Kepli Lajos jobbikos képviselőtársam egészítette ki - többek között katasztrófavédelmi megfontolásokból - azzal, hogy az élet, a testi épség és a természet védelme kivételt képez ez alól, ebben az esetben is ki lehet szabni bírságot. Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban a jelenlegi joganyag ezzel kapcsolatos törvénnyel történő összefésülése elengedhetetlen fontossággal bíró dolog, így ugyanis a koherenciazavar elképzelhető.

(11.50)

Amit fontosnak tartottunk volna még, és erre biztatnám a tárcát, nem biztos, hogy ebben a törvényjavaslatban kell elhelyezni, de gondoskodni kell erről, hogy mikor beszélgettünk a tűzoltókkal és azonosítottuk az általuk felvetett problémákat, akkor az egyik nagyon fontos az volt, hogy helyre kell állítani vagy létre kell hozni az egységes tűzoltóképzés intézményét Magyarországon. Erre a tűzoltók lengyelországi példával szolgáltak, ők maguk elmondták azt, hogy kint jártak, egy nagyon jól fejlett központi képzés folyik Lengyelországban, megfelelő akadálypályákkal, megfelelő technikai feltételekkel.

Különösen fontosnak tartanám - de mondom, nem biztos, hogy ebben a törvényben kell ezt elhelyezni, bár ebben a törvényben szerintem azért helye volna -, hogy az egységes tűzoltóképzés keretén belül ne kelljen a tűzoltóknak különböző vizsgák miatt kiszakadni rendszeresen a rendszerből. Különböző módokon különböző vizsgákat kell a tűzoltóknak tenniük, létrázással, fecskendőkkel, s a többivel kapcsolatban. Ezt célszerű volna oly módon megoldani, hogy egy egységes, bizonyos magasabb képzettséget jelentő képzés keretén belül kellene megoldani azt, hogy a tűzoltók lehetőség szerint a későbbiek folyamán a hivatásos szolgálatból már ne szakadjanak ki, hanem már az iskolás éveikben az erre vonatkozó oktatást megkapják.

Amit fontosnak tartunk: amikor a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet folytatnak - szerintem egyébként helyesen definiálta a jogalkotó az erre vonatkozó tevékenységek körét, és egyetértünk azzal a bizonyos negyedeléssel, amit államtitkár úr az expozéjában említett -, akkor belső védelmi tervet kell hogy készítsenek, biztonsági elemzést kell hogy végezzenek, és biztonsági jelentés formájában be kell hogy számoljanak a katasztrófavédelmi szervek részére arról, hogy milyen technikával, milyen emberi erőforrásokkal rendelkeznek adott esetben a katasztrófahelyzet felszámolása, elhárítása, megelőzése terén. Én azt gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amelyben jobban érdemes elmélyedni. Hála istennek, én családilag is meg vagyok támogatva polgári védelmi szakértővel. Így tehát arra biztatnám a kormányt, hogy ezen a téren különösen fontosnak látjuk azt, hogy a szoros szakmai irányítás, a szoros szakmai kontroll katasztrófavédelmi vezetők részéről valósuljon meg. Nagyon sokszor teljesen nyilvánvaló anyagi ellenérdekeltségük okán a gazdálkodó szervezetek hajlamosak az ilyen szabályozás alól kibújni. Én ebben az esetben inkább szorosabbra vonnám a gyűrűt, és szorosabb kontrollt gyakorolnék. Azt kérem, hogy erre különösen figyeljenek; ez már szakpolitikai szinten valósul meg.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy egészében a törvényjavaslattal elégedettek vagyunk, a fejlesztési irányokra javaslatot tettünk.

Egyvalamit tartanék még nagyon fontosnak, erre vonatkozóan egyébként módosító javaslatot is nyújtottunk be. Az, hogy amikor a lakossági riasztórendszert működteti az apparátus, akkor lehetőség szerint a telekommunikációs vívmányokat nagyobb mértékben használja ki. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a mobiltelefonok révén elérhető a legtöbb ember vagy legalábbis nagyon sokan. Most már több mobiltelefon-előfizetés van Magyarországon, mint ahány állampolgára van az országnak. Ezt érdemes volna oly módon kihasználni, hogy katasztrófavédelmi készültség, egy katasztrófa bekövetkezése után SMS, hívás, s a többi formájában az adott területen élő vagy ott tartózkodó lakosság automatikusan kapjon a katasztrófavédelmi szervek által megfogalmazott jelentést arról, hogy milyen kimenekítési irányokat határoznak meg a lakosság részére, illetve milyen módon lehet védekezni vagy célszerű védekezni.

Ez lehet természetes módon az, hogy mondjuk, egy ipari gázzal történő katasztrófa esetén ne lépjenek ki lehetőség szerint a lakásból, tartózkodjanak zárt térben. Ha olyan jellegű a katasztrófa, hogy a lakosság kitelepítése szükséges, akkor azt érdemes továbbítani ilyen eszközzel, hogy milyen menekülési irányok vannak, hol vannak olyan pontok, ahova oda tudnak menni, és szervezetten megtörténik az elszállításuk. Tehát ezek olyan kérdések, amelyek mindenképpen a védekezés hatékonyságának a javítását célozzák, és arra biztatom a kormányt, hogy ezen a téren a módosító javaslatunkat fontolja meg, fogadja be és támogassa.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu