DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt is mondhatnám, hogy vigyázó szemeinket Görögországra kellene vetni. Nem tudom, figyelte-e, mi minden történik Görögországban, és mi történt az elmúlt másfél év alatt. Mi történt az első nagy megsegítés után? Mi történt azután, hogy Görögországot megsegítették több mint 100 milliárd euróval, illetve kedvezményes hitelt kapott arra, hogy tudja fizetni saját tartozását? Milyen megszorító intézkedéseket kellett bevezetni Görögországban? Nem tudják már lassan fizetni a köztisztviselők béreit, nem tudják fizetni a nyugdíjakat.

Arról beszél, hogy ez egy biztonságos dolog egy ország számára, hogyha, teszem azt, az IMF és hozzá kapcsolódóan az Európai Unió egy ilyen válságba jutott országot segít. Hát, köszönöm azt a szép segítséget, ahol ilyen eszközökhöz folyamodunk! Akkor, amikor arról beszélünk, hogy gazdasági szabadságharc vagy Magyarország gazdasági függetlensége, akkor ez a téma, és ez a tét egyébként, amiről szó van. Arra kérem, figyelje, mi minden történik Görögországban; ha nem szeretné, hogy Magyarország ilyen helyzetbe jusson, akkor úgy gondolom, Magyarországnak saját eszközeivel, saját erejéből kell megoldania azt a problémát és azt az adósságot, amibe egyébként az önök kormányzása vitte az országot.

Tehát erről szól a szabadságharc vagy a gazdasági függetlenség, és nagyon kérem, hogy minden esetben jusson eszébe Görögország. Ha figyeli a legfrissebb fejleményeket, most ott tartunk, hogy az Európai Unió megmondja, milyen intézményrendszerrel, milyen jogszabály keretében, hogyan tessék már privatizálni a görög állami vagyont. Az első segítségnyújtásnál egyébként azt kérték, hogy 50 milliárdnyi görög állami vagyont legyenek oly kedvesek privatizálni, ezt valahogy a görög vezetés és a kormány nem volt képes összehozni egy év alatt. Most már ott tartunk, hogy a versenyképesség nevében az Európai Unió hajlandó szakértőket, tanácsadókat küldeni oda, miként kell a jogi rendszert átalakítani, és hogyan fogják majd azt az 50 milliárdnyi állami vagyont privatizálni. Nem tudom, ez lenne-e Magyarországnak a megoldás, vagy ez lenne-e jó út. Éppen ezért a függetlenséghez az is hozzátartozik, hogy Magyarország saját eszközeivel próbál túl lenni a válságon, ehhez tartoznak a válságadók.

Az uniós források felhasználásával kapcsolatban csak egy számot mondanék: az önök kormányzása idején az uniós források 16 százaléka ment közvetlenül a gazdaságba, közvetlenül a termelő szektorba. Ez nonszensz egyébként, fönntarthatatlan egy ilyen országban. Mi azt szeretnénk elérni, és ezen dolgozunk, hogy az uniós források legalább 50 százaléka a termelő szektorba kerüljön.

Mindig felvetik ezt, hogy kapcsolat Európával. Azért lássunk tisztán: Európa nem egyvalami. Nagyon sokfajta elképzelés van Európáról. Van olyan elképzelés, amelyik a nemzetállamok szabad együttműködésére épül; és van egy, amit önök képviselnek, a klasszikus szocialista, centralizáló, birodalmi elképzelés, ezt egyébként a brüsszeli bürokrácia nagy erővel segíti is. Mi a nemzetállamok versenyében bízunk, aminek egyik része - ahogy ma is elhangzott - egyébként az adóverseny.

Ha már Európáról beszélünk, akkor nagyon tisztán lehet látni, hogy milyen megoldási lehetőségek mozognak jelen pillanatban az euróválsággal kapcsolatban. Az egyik: mindig felvetődik, hogy akkor ketté kellene válnia az eurózónának, vagy valakiknek ki kellene válniuk az eurózónából. Ez nagyon kellemes ötlet, ezzel a mondattal fel lehet kerülni fél napig bármilyen újság címlapjára; a probléma az, hogy gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A UBS számításai szerint ez az első évben 9500 és 11 500 eurót jelentene fejenként - csecsemőktől aggastyánig -, és nekünk is, magyar állampolgároknak egyébként.

A másik megoldás egy sokkal erősebb pénzügyi kontroll, egy fiskális unió. Ez nagyon lassan halad előre, ez a brüsszeliek favorit témája. Ehelyett, amit látunk, az az, hogy kompromisszumról kompromisszumra halad előre az Európai Unió, nehézkesen, lassacskán, és hozzátenném, ennek rendkívül sok a kockázata. Magyarország számára jelen pillanatban a legnagyobb kockázatot éppen az jelenti, hogy az euró válságát az Európai Unió lassan, nehézkesen, kompromisszumról kompromisszumra haladva teszi, ami a piaci bizonytalanságokhoz vezet, és ez a külpiaci bizonytalanság az, ami Magyarország számára a legnagyobb fenyegetés. Éppen ezért szükség van egy olyan országvédelmi költségvetésre, mint a 2012-es.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu