DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az Európai Unió is és Magyarország is egy korszakhatárhoz érkezett. Ha úgy tetszik, egy háromszintű krízissel állunk szemben. Válságban van az eurózóna, de válságban van az egész szabadkereskedelemre létrejött globális kapitalista rendszer, és látható, hogy Magyarországon is megbukott az elmúlt húsz év fejlődési modellje. Ebből következnek dolgok a magyar kormányra nézve is, mármint a globális, illetve az európai szintű válságot illetően. Nem lehet elmenni amellett, hogy az eurózóna válsága alapvetően abból táplálkozik, hogy bő tíz év alatt kiderült, az eurózóna létrejövetele gyakorlatilag hizlalta a centrumországokat, és közben az úgynevezett perifériát sodorta még mélyebb gödörbe. Amikor Görögországot szokták okolni a mára kialakult helyzetért, elfelejtik azt, hogy a kétezres években Görögországban az állami szektor kiadásai a GDP-hez viszonyítva 45 százalék alatt voltak. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ez is megcáfolja azt a neoliberális dogmát, hogy a túlfejlett jóléti állam az, amelyik ezeket a kríziseket okozza.

Van viszont egy mélyebb rendszerszintű válság, ami miatt az LMP - hasonlóan az európai zöldpártokhoz - azt kéri, azt követeli, Magyarország is legyen kezdeményező abban, hogy jöjjön létre egy új európai szerződés. Európát új alapokra kell helyezni. Az az Európa, amelyik a szabadkereskedelemre alapult, egy súlyos rendszerszintű válságba került. Arról van szó, hogy például ennek a dogmának az egyik alaptétele, a globális pénzügyi rendszer megengedte azt, hogy az Európai Unió mögött egy off-shore hálózat épüljön ki. Hatékonyan föl kell lépni ezeknek az off-shore hálózatoknak a fölszámolása érdekében. Az Európai Unió semmit nem tett annak érdekében, egészen pontosan 1999-től, amit miniszterelnök úr is említett, hogy a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenység váljon szét. Szintén nincs komoly szabályozás a különböző hitelminősítő intézetekre. Azt látjuk, hogy ökopolitikai szempontból az egész szabadkereskedelmi filozófia tarthatatlan, hiszen a szabadkereskedelem dogmája az, amelyik tönkretette a helyi termelőket, és egy olyan fejlődést gerjesztett, amely kifejezetten serkenti a távolsági szállítást, ezzel hatalmas és senki által meg nem fizetett környezeti károkat hozva létre.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Akkor, amikor azt állítom, hogy ebből Magyarországra nézve is fakadnak teendők, egyrészt arra kérem, hogy a magyar kormány lépjen fel kezdeményezőleg egyrészt a különböző off-shore hálózatok felszámolása érdekében, a hitelminősítő intézetek megregulázása érdekében, harmadrészt Magyarország legyen kezdeményező a pénzügyi tőkemozgások megadóztatása, illetve egy európai szintű bankbiztosítási adó bevezetése érdekében. Ezenkívül Magyarország legyen kezdeményező egy olyan nemzetközi pénzügyi felügyeleti rendszer kialakítása érdekében, amelyik alkalmas arra, hogy a különböző spekulatív pénzügyi buborékok piacra jutását megakadályozza.

(13.40)

Ötödrészt - itt lehet, hogy egybeesik az álláspontunk - Magyarország lépjen fel kezdeményezőleg a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenységek szétválasztása érdekében.

Akkor, amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon is egy korszakváltás van, azzal kell szembenéznünk, hogy az elmúlt 20 év magyar fejlődési modellje egyetlen szempontot tartott szem előtt: hogy Magyarországnak növekedjen a külfölditőke-vonzó képessége. Egy olyan pályára kellene állítani a magyar gazdaságot, ahol a célkeresztben a hazai tőkeképző képesség áll. Itt van vitánk, miniszterelnök úr, tudniillik ehhez elengedhetetlen az adóharmonizáció, elengedhetetlen az, hogy Magyarország felmondja azt a neoliberális dogmát is, ami az adóversenyt indukálja. Lássuk be, hogy az adóversenynél a határ gyakorlatilag a semmi, a nulla százalék; van már olyan balti állam, ahol gyakorlatilag eltüntették a jövedelemadót. Lássuk be, hogy ez a negatív adóverseny szakadékba taszítja a jóléti rendszereket, ez azt jelenti, hogy egyre kevesebbet lehet jóléti kiadásokra költeni. Javasoljuk továbbá, hogy a kormány gondolkodjon el az LMP-nek azon a javaslatán, amely a kamatplafon bevezetésére vonatkozik, hogy egy olyan megoldást találjunk a devizahiteleseknek, amely nem csak a tehetős devizahitelesek számára nyújt menedéket. Ezért kezdeményezzük a kamatplafon bevezetését és a nemzeti ingatlanalapnak a létrejövetelét.

Összegezve, tisztelt miniszterelnök úr (Az elnök csenget.), nem a negatív adóversenybe kell beszállni; adóharmonizációra van szükség, és egy zöldfordulattal (Az elnök csenget.) élénkíteni azokat az ágazatokat, amelyek Magyarország számára is egy fenntartható jövőt eredményeznek.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu