DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan nem tisztem ezt a mai vitanapot értékelni, de az elején, a vezérszónoki hozzászólásokat követően nyomtam egy kétpercest, és ott elmondtam a véleményemet a vezérszónoki hozzászólásokkal kapcsolatban. Szeretnék néhány dolgot pontosítani, illetve néhány hozzászóláshoz megjegyzést fűzni, mielőtt elmondom a tervezett hozzászólásomat.

Megítélésem szerint mégiscsak jó volt a figyelemfölhívás, hogy igyekezzenek a képviselőtársaim a feladatra koncentrálni, hogy van egy helyzet, amit meg kellene oldani, és lehetőleg közösen, és azt tapasztaltam, hogy ezek után valóban szakmai megnyilatkozások hangoztak el itt a Parlament termében.

Örülök, hogy Nyikos László úr közben elfoglalta a helyét, mert szeretném, ha hallaná, és most akkor pontosítom az akkori mondandómat, hogy természetesen tisztelet a kivételnek, és biztos, hogy jó néhány kivétel van. Hadd említsek néhány nevet, mert szerintem nagyon épületes volt, amit hallottunk Nyikos úr vagy akár Volner úr szájából, de azt kell mondjam, hogy még Gőgös úr is tett olyan javaslatot, ami szerintem mindenféleképpen előremutató lehet a továbbiakat illetően, és Ékes József hozzászólásának stílusát, tartalmát, feladatmegoldó orientáltságát pedig nagyon nagyra értékelem.

S akkor, tisztelt képviselőtársaim, ezek után, amit szerettem volna elmondani az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban.

A költségvetés az állam gazdálkodásának a terve. A költségvetést költségvetési törvényben fogadjuk el, a költségvetési törvény előkészítésére, benyújtására speciális szabályok vonatkoznak. Ezeket a különleges és speciális szabályokat a törvény sajátos jellege és különleges alkotmányos szerepe is indokolja.

A T/4656. számú törvényjavaslat Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint a kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek, illetve összefüggnek az államháztartás működésével. A javaslat az Áht. ezen előírásainak tesz eleget. Tehát akkor, amikor egy költségvetést készít az ország, úgy gondolom, minden körülményt figyelembe kellene venni, viszont minden körülményt figyelembe venni nagyon nehéz. A költségvetés, úgy is fogalmazhatnánk, egy sokismeretlenes egyenlet, de vannak módszerek, matematikai módszerek, hogy a sokismeretlenes egyenleteket is meg lehet oldani, csak jól kell elvégezni a helyzetelemzést, és jól kell meghatározni a célokat.

Karvalics Ottó képviselőtársunk azzal kezdte a hozzászólását, hogy milyen helyzet is volt itt abban az időszakban, amikor terveznünk kellett, és első helyen említette azt az adósságállományt, amely terhelte az országot. S bármennyire is nem szeretik az MSZP-s képviselőtársaink azt, hogy ezt fölemlítsük, sajnos meg kell említenünk, mert nem csak az állam van eladósodva, nem csak az állami cégek vannak eladósodva, nem csak az önkormányzatok vannak eladósodva, hanem sajnos a lakosság is, és ez így komplex módon bizony nagyon súlyos terheket jelent az ország számára. Az igazán nagy probléma az, hogy minden hitelnek kamatai vannak, és ezek a kamatterhek az adott évi költségvetésben is megjelennek. Több képviselőtársam szintén figyelmeztetett, és említette önöknek, hogy ez a kamatteher, tehát a költségvetés úgy indul, hogy mínusz 1065 milliárd forint, és több felszólalásból hallottam, hogy a költségvetés egyenlege mínusz 550 milliárd, tehát ha nem lenne kamatteher, máris akár arról beszélhetnénk, hogy a költségvetésünkben van egy több mint 500 milliárdos tartalék, amellyel tudnánk gazdálkodni. Úgy gondolom, ezeket a körülményeket természetesen figyelembe kell venni, amikor az alaphelyzetet meghatározzuk.

Emlékszem azokra a jelszavakra, amelyekkel megtévesztették az MSZP-s képviselők az országot. Nem tudom, ilyenekre emlékszem, hogy "lendületben az ország", hogy "dübörög a gazdaság", hogy "pannon puma nagyot ugrik", hogy "tőlünk tanul Európa". Most tessék megmondani, hogy ha dübörögne vagy dübörgött volna a gazdaság, akkor lennénk-e most ilyen helyzetben. Vagy bocsánat, hogy itt esetleg bárkinek a szakmaiságát megkérdőjeleztem volna, de ha nem megy a gazdaság, akkor mit lehet tenni. Most nem csak a magyar gazdaság, hanem az egész európai gazdaság, az egész világgazdaság, hiszen a dollárral is volt már az idén probléma, és hogyha a 2008-as válságról azt mondjuk, hogy az egy válság volt, és ezt mindannyian elismerjük, akkor - már bocsánat - most sokkal mélyebb és nagyobb válság van. Ezt véleményem szerint nem szabad elhallgatni.

Az euróválság oka természetesen az, hogy az államok eladósodnak. A helyzetelemzésből adódóan a körülmények figyelembevételével lehet tulajdonképpen a vállalásokat megfogalmazni, a célokat meghatározni és a kiemelt ágazati célokat kitűzni, és ez után lehet vitatkozni, hogy jó-e a helyzetelemzés, és a legmegfelelőbb célokat határoztuk-e meg egyáltalán. De azért, ha tényleg körültekintőek vagyunk, akkor úgy gondolom, most a világgazdasági válság oka elsősorban tényleg az államok eladósodása, és hogy ne hazai példát hozzak, és ne mondják, hogy állandóan a magunkét fújjuk, George Osborne brit pénzügyminiszter a következőt mondta nem is olyan régen, 2011. október 2-án: a jelenlegi válság időszakában nem működnek az átlagos, megszokott válságkezelési mechanizmusok. Ugyanettől a pénzügyminisztertől a következő halljuk: Nagy-Britannia nem vesz fel több kölcsönt, mivel az állam fő célja az adósság csökkentése. És természetesen úgy gondolom, hogy ebből is következően azt tudom mondani, hogy bizonyára jó célokat fogalmazott meg a kormány, amikor a költségvetési törvényjavaslatot beterjesztette.

Ebben a körben egészen biztosan nem kell bizonygatnom, hiszen az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági folyamatai azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül is akár egy elhúzódó pénzügyi válsággal küzdő övezet marad. Ezt alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja, nem tudta megállítani az államadósság növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni az államadósságot, és volt, aki ezt megkérdőjelezte. De hát azt hiszem, a szerdai ülésnapon volt, amikor Cséfalvay tanár úr - bocsánat, államtitkár úr - megvilágította itt a grafikonnal ellentétben, hogy hogyan kell ezt értékelni, és hogyan kell figyelembe venni.

(15.00)

A 2012. évi költségvetés célja a válságzónától való elrugaszkodás. A jövő évi költségvetés öt fő célt irányoz elő. 2012-ben az egyszerűsítés irányában halad az arányos egykulcsos adórendszer, amelynek célja az adóelkerülés és az adókiskapuk bezárása, és megemlíthetném még a minimálbér-emelést is.

Saját lábra áll a nyugdíjkassza, azzal a céllal, hogy a jövőben ne termelje újra az államadósságot. A következő évben, az eurózónából esetlegesen érkező további veszélyekre történő felkészülés érdekében a kormány először tesz javaslatot az Országgyűlés részére egy országvédelmi alap létrehozására, amely biztonsági tartalékként szolgál minden ilyenfajta rendkívüli helyzet megfelelő kezelésére, az euróválság veszélyeinek elhárítására.

Az államháztartás egyenlege a 2012. évi országvédelmi költségvetésben 750 milliárd forinttal javul. Ez az egyenlegjavulás teszi lehetővé, hogy 2012-ben többletfinanszírozásban részesüljön a közbiztonság erősítése, az egészségügy átalakítása, az oktatás megújítása, a társadalmi felzárkóztatás különböző programjai, a gazdaságfejlesztés területe, valamint a hatékony, állampolgárbarát jó állam intézményi struktúrája. Az országvédelmi költségvetés biztosítja, hogy az euróválság negatív hatásai ellenére egyetlen magyar család életében se következzen be olyan fordulat, mint ami Görögországban most tapasztalható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy mind a költségvetést, mind pedig a költségvetés megalapozását célzó egyes törvények módosítására benyújtott javaslatot szíveskedjenek elfogadni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu