MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hogy is mondjam, életről vitatkozunk, életszerű kérdésekről, és én éppen ebből a témából készültem, úgyhogy lehet, hogy a végére már elmondom a teljes beszédemet, de Gúr Nándor képviselő úr figyelmét föl szeretném hívni egy 2010-es, a választásokat megelőző rendszerre.

Mi volt az önök rendszere? Mondja nekem egy vállalkozó. Kedves Andrea - mert így hívnak -, nem tudok fölvenni munkaerőt, mert bárki jelentkezik, nem hajlandó eljönni végleges munkahelyre dolgozni. Megkérdeztem, hogy miért. Az egyik azt mondja, azért, mert rendelkezésre állási támogatást kapok, és nem akarom elveszteni; a következő azt mondja, hogy álláskeresési támogatást kapok, nem akarom elveszteni; vagy jövedelempótlót kapok, nem akarom elveszteni; munkanélküli-segélyt kapok, nem akarom elveszteni; és rokkantnyugdíjas vagyok, na, azt meg pláne nem akarom elveszteni. Tehát öt indok volt 2010 előtt arra, hogy ne akarjon állandó munkát vállalni valaki a mi vidékünkön, ahol rengeteg a szürke- és a papír nélküli munka. Eljutottak oda a vállalkozók, hogy még 8 elemit végzett takarítónőt sem tudtak fölvenni. Nem tudom, hogy normális dolog-e, hogy olyan ösztönzőkkel van körülvéve a munkavállaló, ami arra ösztönzi, hogy ne dolgozzon. Ezt Gúr Nándor úrnak mondom.

Volner képviselő úrnak pedig azt mondom, hogy biztosan olvasta - mivel mindig naprakész - az 1991. évi törvényt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, hogy mennyi helyen változott. Akkor beláthatná, hogy azokon a helyeken, ahol az aktív, munkaképes és aktív korú emberekről van szó, ott szigorodik ez a rendszer, és jobb helyzetbe hozza a nyugdíj előtt állókat, mert nem akarja ellehetetleníteni. De majd a következő időben folytatom, mert lejárt az időm.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu