RIZ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen. Valóban, ilyen verbális zárótűz után megpróbálok olyan témát említeni a törvényjavaslat kapcsán, amely talán egy picit kompromisszumkészebb mindhárom ellenzéki párt részéről.

A törvényjavaslathoz kapcsolódóan elsősorban az oktatás és a szakképzés területét szeretném említeni, mint egyik olyan területet, amely a 2012-es országvédelmi költségvetés több olyan fejezetét is érinti, amelyet kiemeltként kezel a pénzügyi tervezés. Az oktatásról, a gazdaságfejlesztésről és a felzárkózásról beszélek; a takarékos költségvetési gazdálkodás mellett jól látható módon tovább folytatódik az állam átszervezése, elsősorban önmagán próbál meg súlyos adóforintokat megtakarítani.

Elindultak azok a munkák, amelyek az állami rendszerek korszerűsítésére, átalakítására vonatkoznak. Ilyen például az egészségügy, illetve az oktatás átszervezése. Mindezek azért, hogy szerkezetében, szolgáltatásaiban, költséghatékonyságában és emberközelségében egy megújult állam jöjjön létre. A 2012. év költségvetéséről szóló, illetve annak törvényi megalapozását segítő törvényekben a felelősségteljes állami gondoskodás tükröződik vissza.

A három kiemelt területre visszatérve egy pillanatra, amely a szakképzéshez közvetlenül kapcsolódik, ez az oktatás, a gazdaságfejlesztés és felzárkózás, mindhárom olyan terület, amely úgy gondolom, talán ciklusokon átívelően fontos és lényeges a mindenkori kormánynak.

A szakképzésre, illetve az oktatásra fordított források egyben befektetések a nemzet jövőjébe. A kormány a költségvetésről szóló törvényjavaslatban az oktatás mellett a versenyképességet és a társadalmi felzárkózást segítő területekre is növekvő mértékű forrást biztosít, hogy konkrétan beszéljünk a dolgokról, mintegy 6 százalékkal többet az oktatásra, 22 százalékkal többet a gazdaságfejlesztésre, és a társadalmi felzárkóztatásra pedig közel 40 százalékkal többet kíván fordítani.

Az is jól látható a jövő évi költségvetés tervezetében, hogy a kormány törekszik arra, elsősorban nyilván a szakképzés területén, hogy a korábbi pazarló párhuzamos fejlesztéseket, képzéseket folytató intézményi struktúrát sikerüljön átalakítani. A kezdeményezések megtörténtek korábban, hiszen az előző ciklusban már megindultak azok az úgynevezett térségi integrált szakképző központok, illetve azok létrehozása, amelyek megpróbálják gazdaságosan, hatékonyan szervezni a társulásban vagy társulatban részt vevő intézmények közös szakmai munkáját.

Néhány tényt szeretnék elmondani ezek közül, amelyek talán méltóak az említésre a szakképzést érintő változások közül. Általánossá teszi a hároméves szakiskolai képzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt a munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szerezhetnek a fiatalok. Erősödik, és ez nyilván költségvetési vonzata a dolgoknak, hogy a gazdasági szereplők erőforrásait hatékonyabban bevonó, duális rendszeren alapuló gyakorlati képzés valósul meg a jövőben.

A szakmai vizsgáztatás rendszerében - nyilván a minőség biztosítása érdekében - erősödik az állami szerepvállalás. A vizsga tartalmilag is átalakul, kevesebb vizsgatevékenységből álló, komplex vizsga kerül bevezetésre.

A megyei fejlesztési és képzési bizottságok, amelyek a korábbi regionális fejlesztési tanácsokat fogják majd felváltani, ezek javaslatain alapulnak majd azok a szakmai döntések, amelyeket nyilván lebontva megfelelő szakmacsoportokra, hozzák majd meg azokat a mérhető változásokat, ahol a párhuzamos képzések a jövőben tökéletesen megszüntethetőek. Ezzel tovább lehet csökkenteni a területileg elérhető közelségű párhuzamos képzéseket, szakmai fejlesztéseket.

(13.40)

Az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció történik meg a jövőben, hiszen létrejönnek nagy, közös tagintézményeket magukba foglaló, egységes iskolák - ilyen az általam előbb említett térségi integrált szakképző központ is.

A tiszkek fontos eredménye lehet még az, hogy átláthatóvá válik a képzés szerkezete, kontrollálhatóvá válik a mérés-értékelés rendszere, a szakképzés-irányítás számára egyértelmű információk érkeznek a rendszer felől, az integráció révén ésszerű feladatszervezésre, hatékony megoldásokra nyílik lehetőség az intézményeken belül, miközben a szükséges, elsősorban szakmai önállóságot minden tagintézmény meg tudja tartani a jövőben.

Kapcsolódóan a költségvetéshez: jelentős változások lesznek a szakképzési hozzájárulás költséghatékonyabb felhasználása területén is, hiszen átalakul a szakképzési hozzájárulás rendszere, az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve az eddiginél lényegesen egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval ösztönzi majd a duális képzésben a gazdálkodók szerepvállalását. A hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségekre vonatkozóan költségnemenkénti elszámolási mód helyett differenciált, szakmacsoporthoz igazodó, meghatározott kategóriák szerinti normatíva kerül bevezetésre a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére. Megszűnik a közvetlenül a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a tanműhelyek fejlesztésére fordítható támogatási keretek emelkednek közvetlenül. A szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része megszűnik, helyette a munkáltatók a munkavállalók képzését pályázati úton, uniós források kiegészítésével valósíthatják meg.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy ez a téma méltán érdemes a kiemelt figyelemre, hiszen a jövő generációjáról van szó, és éppen ezért minden, ami a szerkezetátalakítást segíti és ennek hatékonyságát biztosítja, úgy gondolom, valamennyi ellenzéki párt részéről támogatásra méltó.

A fenti indokok alapján jómagam jó szívvel ajánlom figyelmükbe egyrészt a költségvetést az idevonatkozó fejezeteivel, illetve az ezt segítő adójogszabályokat is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu