RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Hallgatva most a vitát, hadd jegyezzem meg, hogy elképesztő számomra az a fajta bátorságnak tűnő vakmerőség, ami az ellenzékiek padsorából - a legérintettebbek vannak a legkevesebben itt, természetesen - elhangzik. Valóban másfél év kormányzati tapasztalatunk van. De az azt is tartalmazza, hogy másfél éve látjuk azt a mérhetetlen pusztítást élből, a választópolgárokkal való személyes találkozás alapján, amit önök végeztek önkormányzati szinten is - jelesül Erzsébetvárosban, saját választókerületemben tudtuk, hogy baj van, de hogy ekkora, arra senki nem számított -, és országosan is, az állam vagyonával és az emberek lelkében is.

Mégis önbizalomra ad okot, és kezdem magamat jól érezni, a felszólalások elsősorban stílusa miatt, mert az érvek gyengék.

Önök irigyek! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Egészen belesápadtunk.) Egyszerűen azt érzem, hogy felvállalta egy kormány, hogy ebből a mérhetetlen bajból kihozza az országot, és végig fogja csinálni. Fel fogja építeni azt a középosztályt, ami 8 év alatt teljesen a padlón van, és ami a társadalom gerince kell hogy legyen. Igenis, végig fogjuk csinálni, és Orbán Viktor kormánya eddig bármit tett, Európában követésre talált. És ezt önök irigylik tőlünk.

Mi viszont tudjuk, mert meggyőződésből gondoltuk ki, vágytunk rá már évekkel ezelőtt, ciklusokkal ezelőtt, és megvalósításra visszük az elkövetkezendő időkben. Önök pontosan tudják, hogy ez nem két perc. Nem baj, a nehézségektől természetesen nem félve, a mai felszólalásom egyébként az alapozó törvényeknek a szociális és a társadalombiztosítási területét érinti.

A költségvetési törvény parlamenti tárgyalása során már több ízben képviselőtársaimmal egyetemben hangoztattuk a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyának és a nyugdíjak finanszírozhatóságának szükségességét. A nyugdíjkassza biztonságának megteremtése hosszú idő óta megoldatlan feladatként tornyosult az aktuális kormányok előtt.

(12.50)

A nemzeti ügyek kormánya azonban az országvédelmi költségvetésben és az ezt megalapozó törvényben rendezi ezt a fajsúlyos kérdést. Befejezzük a nyugdíjrendszer átalakítását úgy, hogy az teljes egészében a saját lábán fog állni. Ez kell ahhoz, hogy garantáljuk a nyugdíjrendszer biztonságos működését és a nyugdíjak értékállóságát.

A Nyugdíj-biztosítási Alap jelentősen eltér a korábbi évekétől. Profiltisztításának elve azon alapul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani és folyósítani, illetve a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékokból származó járulékbevételeket. Ezért néven kell nevezni a tényleges nyugellátást és a korhatár előtti ellátást, amely minden attól eltérő ellátás gyűjtőfogalma.

Szeretném kiemelni, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulása továbbra is öregségi nyugdíjnak számít. Hangsúlyoznom kell ezt azért, mert ellenzéki képviselőtársaim és szirénhangjaik előszeretettel hangoztatják, hogy a nők 40 éves nyugdíját el akarjuk venni. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak, ahogyan az sem, hogy a hozzátartozói, az özvegyi nyugdíjat el akarná venni a kormány. A törvény módosításában nevesítve van, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap a hozzátartozói nyugellátás fedezésére is szolgál, az öregségi nyugdíj és a meghatározott méltányossági kifizetések mellett.

Az alap bevételei alapvetően két forrásból származnak. Egyrészt a munkáltatói és biztosítotti nyugdíj-hozzájárulásból, másrészt a járulékbevételekből. Az egyéb járulékok és hozzájárulások adják a bevételek kisebb hányadát, amely tartalmazza az egészségbiztosítási alapból átadott, a gyermekgondozási díjban részesülők után fizetett nyugdíj-hozzájárulást, a Munkaerő-piaci Alapból érkező megtérítést, és néhány kisebb nagyságrendű előirányzat is itt jelenik meg.

A Nyugdíj-biztosítási Alap bevételeit a költségvetésből két hozzájárulás egészíti ki: egyrészt a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók kieső járulékbefizetésének pótlására, másrészt a gyermekgondozási segélyben és a gyermeknevelési támogatásban részesülők nyugdíj-hozzájárulásának megtérítésére biztosított összeg. A törvényjavaslat tehát a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételeit, a járulékok jogszabályi hátterét is rendezi. A kormány egyértelmű szándéka az aktív korú személyek minél magasabb arányú foglalkoztatása. Ezt az elvet 2012-ben nemcsak a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása keretében, hanem a munkaképes személyek szociális ellátása során is érvényesíti a költségvetési törvény tervezete.

A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt is módosítja. A kormány elkötelezett szándéka, hogy az embereket a segélyek világából a munka világába visszavezesse. Az eddigi gyakorlattól eltérően aktivitásra kell ösztönözni a munkára képes embereket, hogy elsődleges jövedelmi forrásuk munkából származzon, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy egy család ne segélyből, hanem munkából éljen. A szülőkkel együtt nevelődő gyermekek tudatában és későbbi életvezetésük számára is ez legyen természetes.

Ennek érdekében a minimálbérnél alacsonyabb összegben meghatározott közfoglalkoztatási bér bevezetése mellett ez a cél csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének csökkentésével érhető el, így a költségvetési törvény tervezete 20 százalékos mérséklésre tesz javaslatot. A jelen törvényjavaslatot alkotó kormány elve és célja, hogy a jövőben kizárólag a valóban rászorultak számíthassanak a szociális háló védelmére, és ezt ők meg is kaphassák.

Ezért a javaslat felszámolná azt az évek óta fennálló anomáliát, hogy az önkormányzatok helyi hatáskörben, településenként eltérő gyakorlat szerint, a rászorultság normatív szempontjait teljesen mellőzve nyújthassanak segélyeket lakosaiknak. Így a költségvetést megalapozó törvényjavaslat az ilyen méltányossági segélyek támogatását megszüntetné azzal, hogy a szociális törvény ezzel párhuzamosan el is törölné az ilyen jellegű támogatások lehetőségét. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a valóban rászorulók ellátásainak forrásait a törvényjavaslat változatlanul biztosítja.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslat tehát megteremti az alapot Magyarország 2012. évi költségvetési törvényéhez szociális és társadalombiztosítási szempontból is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu